Legyen több nyugdíja, aki több gyereket vállal - interjú Heim Péterrel

Amíg a magyar társadalom elöregedése nem áll le, addig a nyugdíjak nem emelkedhetnek akkora ütemben, mint a bérek - véli Heim Péter. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint a mostani nyugdíjasok ellátását egyáltalán nem érintik azok a változások, amelyeket meg kellene tenni a nyugdíjrendszerben. Szerinte a  jövőbeli nyugdíjasok nem kaphatják meg az átlagbérük 80 százalékát, ahogyan azt a mostaniak megkapják, mert az ország ezt nem bírja el. Több gyerek és munkavállaló kell, ezzel lehet a leginkább javítani a helyzeten. Aki gyereket vállal, annak több nyugdíjat kellene kapnia, és az őt alkalmazó cégre kisebb adót kellene kivetni, mondja a közgazdász.

Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató elnöke

Egy minapi interjúban azt mondta, hogy a kormány már sok mindent tett azért, hogy az államháztartás kiadási oldalán spórolni lehessen, de még lenne mit tenni. Mire gondol pontosan?

Egyrészt talán a szociális juttatásokat lehetne még inkább racionalizálni, és úgy formálni, hogy a munkavállalást még jobban ösztönözze. Másrészt, legalább ennyire fontos a társadalombiztosítás. Megértem Botos Katalin nyugdíjszakértőnek azt a javaslatát, hogy a jövőben nyugdíjba vonulók ellátásánál figyelembe kellene venni azt, hogy hány gyereket nevelt fel az adott személy. A munkaadói járulékoknál is kezelni kellene a nyugdíjproblémát, például azzal, hogy minél több gyereke van egy személynek, annál kisebb közterhet - hívják azt járuléknak vagy, mint idén év elejétől, szociális hozzájárulási adónak - kell utána fizetnie a neki munkát adó cégnek. Ezzel a vállalkozásokat is ösztönözné az állam arra, hogy a gyerekeseket, több gyereket vállalókat alkalmazzák.

Miért kell újra belenyúlni a nyugdíjrendszerbe, amikor az elmúlt négy évben már számos dolog változott? (Eltörölték a 13. havi nyugdíjat, 62-ről 65 évre fog emelkedni az általános nyugdíjkorhatár, a nyugdíjemelés képlete kevésbé nagyvonalú, mint pár éve, a rokkantnyugdíjakat más kasszából fizetik, felszámolták a magánpillért.)

A magyar nyugdíjrendszer a következő bő egy évtizedben technikai értelemben egyensúlyban lesz, vagyis a kiadásokat fedezik a nyugdíjkassza bevételei. A helyettesítési ráta, az az arányszám, ami megmutatja, hogy mekkora nyugdíjat kap a kezdőnyugdíjas az átlagbérhez képest, 80 százalék körüli. Ezt azonban hosszú távon nem bírja az ország, ha a társadalom elöregszik, és ameddig fogy a magyar lakosság.

Ma egyre több nyugdíjas korú jut egyre kevesebb munkavállalóra. Ha hosszú távon a gazdasági növekedési ütem 2 százalék körüli - és ez nem a valóságtól elrugaszkodott feltételezés -, akkor a reálbérek emelkedhetnének hasonló ütemben, a nyugdíjak reálértelemben vett emelkedésének viszont 1-2 százalék között kell ez esetben maradnia. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az egyedi nyugdíjak szintjét csökkenteni kellene. Hanem azt, hogy a bérek nettó növekedési ütemét addig nem érheti el a nyugdíjak emelkedési üteme, amíg a népesség öregedése nem áll le. Ezáltal a fent említett helyettesítési ráta csökkenni fog, s egy olyan ember, aki a jövőben nyugdíjba menne, már nem kapná meg kezdőnyugdíjként a korábbi átlagbérének 80 százalékát.

Szembe kell nézni azzal, hogy az elöregedő társadalom miatt nincs lehetőség a gazdasági növekedés generálta többletjövedelem egészét kifizetni a nyugdíjakra. Ha folytatódik az elöregedés, akkor a most 30-40 éves munkavállalók vagy nagyon későn mehetnének nyugdíjba - a nyugdíjkorhatárt 65 évről tovább kell emelni, annak megfelelően, ahogy a születéskor várható átlagos élettartam növekszik -, vagy a jövőbeni nyugdíjunk a bérünknek csak 65-70 százalékát érheti majd el 30 év múlva. Ez az egész azonban egy hosszabb átalakítás, amelyen már most gondolkodni kell, és mindez függ a várható demográfiai helyzettől.

A mostani nyugdíjasok mindebből mit éreznek meg?

A jelenleg időskorú, nyugdíjban részesülők ellátását nem kell csökkenteni, az egész átalakítás a majdani nyugdíjasokról, azaz rólunk szól. Most a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők aránya a társadalomban 30 százalékhoz közelít, ez pár évtizeden belül 42-43 százalékra ugrik. Kevés a gyerek, kevés a munkavállaló. A gyerekvállalást az élet minden területén ösztönöznie kellene az államnak, a bölcsődei helyek bővítésétől kezdve a munkavállaláson át a nyugdíjrendszerig.

A kormány a tegnap benyújtott munkahelyvédelmi akciótervében a nyugdíjrendszerhez nem nyúl, de a szülésről visszatérők foglalkoztatását megkönnyítené, két évig az őket foglalkoztató cégnek nem kellene a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót fizetni. Hogy tetszik önnek a csomag?

Az akcióterv alapjában véve támogatandó, örülni kell neki, mert jó irányba mozdul el. Azonban el kellene érni azt is, hogy legyen érezhető gazdasági növekedés Magyarországon, mert az teremtené a munkahelyeket nagy számmal. Ehhez meg kellene mozdítani az uniós forrásokat, azt a durván 2000 milliárd forintnyi pénzt, amelynél nagy a veszély, hogy bennragad az uniós kasszában. Az önerőt hozzátéve ez akár ötezer milliárd forintnyi beruházást tudna generálni az országban, munkahelyek tízezrei jönnének létre az elaprózott, akár 1000-1500 kisebb projektben. Ezenkívül muszáj rávenni a bankrendszert, hogy hitelezzen, ilyen nézőpontból üdvözlendő, hogy a bankadót a kormány a felére kívánja csökkenteni jövőre.