Tojásokon lépked az IMF milliárdjaival szemező kormány

Érzékelhető fordulatot vett a kormány a kedden megkezdődött IMF-tárgyalások előtt. Bár eddig kemény szavakkal próbálta bizonygatni, hogy nincs nagy szükségünk a Nemzetközi Valutaalap pénzére, a legújabb verzió szerint könnyen lehet, hogy költenünk kell majd belőle. A kormányt több gazdasági körülmény is szorongatja, jövő év elején valahonnan tengernyi pénzt kell szereznie. Most akkor szükségünk van az IMF pénzére, vagy nem?

"Nagyon nehéz megmondani, hogy az az 5-6 milliárd euró, amennyi a jövő évi finanszírozási igényünk, vajon meglesz-e a piacon. Mert ha meglesz, akkor nincs semmi gond, akkor nincs szükségünk erre a hitelre. De ha annyira kavarognak a szelek a piacon, hogy nem lesz meg, akkor hozzá kell nyúlnunk ehhez a pénzhez" - ezt mondta Varga Mihály, az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a Hír TV-ben vasárnap este arról, hogy mit profitálhat Magyarország a kedden kezdődő tárgyalásokból.

A Varga által elmondottak jelentős hangsúlybeli eltérést mutatnak ahhoz képest, ahogyan a kormány az általa igényelt hitelkeretről kommunikált azóta, hogy Matolcsy György gazdasági miniszter tavaly év végén bejelentette: a kormány az IMF-hez fordul. Varga ugyan eddig is rendre visszafogottabb hangot ütött meg a többi kormányzati politikusnál, de ilyen nyíltan még nem mondta ki, hogy könnyen előfordulhat: ha meglesz, fel is kell majd használni a hitelkeretnek legalább egy részét.

Védőháló, amit használni fogunk

Korábban Orbán Viktor kormányfőtől Matolcsy György gazdasági miniszteren át egészen a témáról vasárnap nyilatkozó Kövér László házelnökig minden kormánypárti vezető azt hangsúlyozta, hogy Magyarország, ha drágán is, de képes eladni az állampapírjait - a hitelkeret csak "biztonsági védőhálóként", egy valószínűtlenül nagy világgazdasági kataklizma esetére kell, illetve azért is, hogy a befektetők megnyugtatásával csökkenjen az állampapírok kamata. Varga szavaiból viszont az derül ki: ő esélyt lát arra, hogy a piaci kereslet kevés lesz az állam finanszírozásához. (Ezt a változást megelőzte egy még jelentősebb: az IMF, amely ellen két éve "gazdasági szabadságharcot" indított a kormány, és még tavaly ősszel is "ellene hangolta" a gazdaságpolitikáját, azóta "a mi bankunk" lett.)

Abban egészen biztosan igaza van Varga Mihálynak, hogy az idén nyáron nem lehet megmondani, milyen lesz a helyzet jövőre. Az utóbbi években ennél rövidebb időtávon is előfordultak drasztikus, a szakértők számára is megjósolhatatlan változások. 2009 novemberében még, például, a ma már nevetséges hatásúnak tűnő dubaji probléma miatt aggódtak a befektetők, de februárban már tombolt a később súlyos euróválsággá terebélyesedő görög krízis, az EU-ban farigcsálták az országnak az első mentőcsomagot, és az euró végéről cikkeztek a lapok.

Jövőre sok hitelt kell felvennünk

A globális környezet kiszámíthatatlanságán kívül azonban más is van, ami indokolhatja Varga óvatosságát. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) honlapján elérhető adatokból látszik, hogy 2013 első félévében kimondottan sok állampapír jár le, azaz jelentős mennyiségű államadósságot kell megújítani a költségvetés finanszírozásának zavartalanságához. Rossz piaci hangulat, bizalomhiány esetén ez csak a hitelezőknek ígért magas hozammal lehetséges, miközben az IMF-források vélhetően a piacihoz képest hívogatóan alacsony kamattal állnának rendelkezésre.

"A forint- és a devizaadósság lejárati szerkezete is kedvezőtlenül alakul az eső félévben. A forintadósságból lejár 600 milliárdnyi, devizából 1,7 milliárd euró, amihez még az előző IMF-hitel több mint 2,3 milliárd eurós törlesztőrészlete is hozzáadódik. Ehhez képest az idei első félévben alig volt lejárat" - mondta az [origo]-nak Németh Dávid, az ING Bank makroelemzője.

Németh szerint négymilliárd eurót valószínűleg "nem lesz könnyű a piacról megszerezni", ráadásul az utóbbi idők tapasztalatai alapján feltehető, hogy csak drágán sikerül majd. "Abban persze reménykedhetünk, hogy az IMF-megállapodással, ha valóban megszületik, olcsóbban tudunk majd hitel felvenni. De ez nem automatikus, mert fél éven belül nem fognak megszűnni az olasz és a spanyol gazdaság gondjai, és a mi növekedésünk sem fog beindulni" - magyarázta. "Igazán rossz hangulat esetén tehát az is lehet, hogy IMF-szerződéssel együtt is maradnak a hozamok a jelenlegi szinten. Az a baj, hogy fogy az idő, nincs egy évünk, hogy megvárjuk, hogyan alakulnak a GDP-növekedésünk számai" - tette hozzá, arra utalva, hogy sokat segítene a jó gazdasági teljesítmény.

Egy forintpánik vízválasztó lehetne

"Valóban sok minden jön össze 2013 első két negyedévében. Nem tudni, hogy ennek mi az oka, az adatokból annyi látszik csak, hogy egy márciusi japán jenes, majd egy májusi svájci frankos lejárat teszi ki a kötelezettségek nagy részét" - mondta az [origo]-nak Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Megjegyezte, hogy a kormány szemlátomást eddig sem ijedt meg a drága finanszírozástól, adott esetben inkább az lehet vízválasztó, ha a forint árfolyama esetleg ismét elszáll.

A hozamok ugyanakkor az utóbbi hónapokban lefelé mozogtak. A magyar papírokért mostanában kért 7-8 százalékos hozam jó két százalékponttal marad el az év eleji, 10 százalékot verdeső szinttől. "Ez valóban kedvező trend, mely mögött nemcsak az IMF-tárgyalások közelsége, hanem a feltörekvő piacok iránt világszerte megnyilvánuló bizalom is áll. Éppen ezért beszédes, hogy mondjuk Törökországhoz képest még mindig elég drágán tudjuk csak eladni az államkötvényeinket. Két éve ez még fordítva volt" - mondta kérdésünkre Bebesy Dániel.

Nem egyszerű a visszatérés

Kérdés, hogy ha minden jól alakul is - nem jön nagyobb világgazdasági megrázkódtatás, lesz elég kereslet a magyar állampapírokra -, mi indokolja, hogy az ország a drágább piaci hitelt vegye fel az olcsóbban elérhető IMF-es helyett? Amellett, hogy a tisztán piaci finanszírozás képességének demonstrálásával jó üzenetet küld az ország magáról a befektetőknek, egy gyakorlati érv is szól emellett.

"Az IMF-hitel lejáratakor nyugodt körülmények között is nehézséget jelenthet visszatérni a piacra, hiszen nem biztos, hogy abban a pillanatban éppen van elég szabad forrás. Tisztán piaci finanszírozás esetén ilyen gond általában nincs, hiszen a befektetők többsége az addigi kitettségét újítja meg" - magyarázta Bebesy Dániel.