Két lyukon egyszerre folyik el az állam pénze

Az év legnagyobb dobását már elszalasztotta az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt., amely most lemarad az olimpiáról is, addig sem indul el ugyanis online fogadási oldala. Mivel külföldi internetes oldalak hivatalosan nem működhetnek Magyarországon, ezért tőlük sem jut adóbevételekhez, de bukik az állam azon is, hogy hónapok óta képtelen betörni a piacra. Pedig hatalmas üzletnek ígérkezik az online fogadás, amelynek népszerűsége az ötös lottóét is felülmúlhatja.

Még mindig nem tudni, mikor indulhat el a Szerencsejáték Zrt. (Szrt) online sportfogadási oldala, csak az biztos, hogy a vállalat szerint a GTech G2 nevű, amerikai tulajdonban lévő fejlesztő a felelős a késésért. "A fogadási oldal indulásának csúszását a beszállító partner késedelmes teljesítése okozza. Az oldal és annak grafikus elemei elkészültek, azonban a fogadási rendszer egyes elemei még nem kerültek leszállításra" - közölte az [origo] megkeresésére az állami cég. A GTech múlt heti megkeresésünkre a cikk megjelenéséig nem válaszolt.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

A Szerencsejáték Zrt. július közepén erősítette meg egy szakportál azon értesülését, hogy az olimpiára sem indul el a cég internetes sportfogadási oldala. Az eredeti, Szentpétery Kálmán vezérigazgató által januárban bejelentett terv szerint már az idei futball Európa-bajnokságra készen állt volna az oldal, de május végén kiderült, hogy az év - fogadási szempontból - legnagyobb sporteseményéről lemarad a késve elkészülő online felület.

Az idén januárban hatályba lépett új szerencsejáték-törvény a póker és a lóverseny esetében megnyitotta az online piacot, csak a sportfogadás esetében tartotta fenn az állami monopóliumot. A Magyarországon évek óta hirdető, magyar nyelvű oldalakat is működtető nagy nemzetközi fogadási oldalak így továbbra is lényegében illegálisan fogadják be a hazai játékosok tétjeit. A törvény értelmében internetes sportfogadást csak az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. szervezhet - az viszont még mindig nem szervez.

Tesztelési időszak

Az indulás várható időpontját kérdésünkre nem közölte a Szerencsejáték Zrt. "Az oldal tesztelése folyamatban van, a pontos indulásról időben fogjuk tájékoztatni mind a fogadóinkat, mind a sajtó képviselőit. Az új oldal indításának dátuma kizárólag a tesztelési időszak hosszától függ; csakis maximálisan ellenőrzött és jól működő rendszerrel indulunk" - áll a cég válaszában. (Az ittapiros.com szerencsejátékokkal foglalkozó oldal forrás említése nélkül közölte, hogy a fogadási oldal szeptember 17-én indul, de ezt a Szerecsejáték Zrt. nem erősítette meg.)

Nehéz megítélni, hogy mekkora bevételtől esik így el a társaság és rajta keresztül a százszázalékos tulajdonos, az állam. A potenciális ügyfelek feltehetően a nemzetközi oldalakon ma is játszók között vannak - hogy mennyien, az nyilván a létrehozandó oldal kínálatán, oddszain és marketingjén múlik. Illetve lehetnek olyanok is, akik bizalmatlanok a szürkén tevékenykedő, magyarországi jelenlétüket minimalizáló külföldi játékszervezőkkel szemben. Az biztos, hogy a késéssel kiugróan sok játékost érdeklő időszakot szalasztott el az Szrt.

Még az offline sportfogadás is gyorsan nő

A sportfogadás ma is a Szerencsejáték Zrt. egyik zászlóshajója. Offline játékából, a tippmixből származó árbevétele a cég honlapján megtalálható legfrissebb, 2010-es üzleti jelentés szerint abban az évben a tervezettnél többet, 36,1 milliárd forintot tett ki. A sportfogadás üzletág - melyben a totó, a góltotó és a tippmax aránya elenyésző - 2007-től 2010-ig megduplázódott. A tippmix évek óta a zrt. leggyorsabban fejlődő játékának számít. Aránya a teljes árbevételből 21,44 százalék, csak az - egyébként csökkenő népszerűségű - ötös lottó előzi meg a maga 29,34 százalékával.

"Az olimpiák érdekes módon nem kiemelt fogadási események, nem generálnak jelentős emelkedést a játékban. Maximum 20-30 százalékos ilyenkor az eltérés, de ekkora ingadozás gyakran egyébként is előfordul az egyes hónapok között. Viszont egy akkora futballtorna, mint az Eb, bőven megduplázza a játékosszámot" - mondta az egyik nagy külföldi játékszervező magyarországi marketingtanácsadója, aki azt kérte, hogy a tisztázatlan szabályozási környezet miatt ne írjuk le a nevét. A forgalom már nem feltétlenül duplázódik ilyenkor, a nyereség pedig pláne nem. A kevés meglepetést hozó Eb sem volt olyan nagy üzlet, mint várható lett volna, de a nagy sportesemények azért mindenképp jól jönnek, a játékosvonzó képességük miatt - tette hozzá a tanácsadó.

Pontos adatok értelemszerűen nincsenek a magyarországi online szerencsejáték-ipar forgalmáról. A sajtóban iparági becslések alapján általában 100 milliárd forintot emlegetnek, de a céges forrás szerint ez túlzó becslés. "A saját adatainkból, illetve a konkurenciától hozzánk eljutott információkból kiindulva aligha lehet nagyobb az összforgalom 70 milliárd forintnál" - jelentette ki. Állítása szerint a 8-10 százalékos profitmarzs (a megtett tétek és a kifizetett nyeremények különbsége) is nagyon optimista szám, sok papírforma-eredményt hozó időszakok esetén a 6-8 százalék közelebb álll a valósághoz.

Közel egymilliárdot dob ki az állam az ablakon

Arra a felvetésünkre, hogy ezzel együtt a Szerencsejáték Zrt. portáljának késése a külföldi cégeknek jön a legjobban, azt válaszolta, hogy ez csak látszólag van így, valójában örülnének, ha elindulna az állami konkurencia, mert arra számítanak, hogy ha ez megtörtént, kis kivárás után az Országgyűlés végre megnyitja majd a piacot, és indulhat az igazi verseny. Szerinte ugyanis a magyar szabályozás hosszú távon nem lehet ellentétes a szerencsejáték-iparon belül a megkülönböztetést tiltó unióssal, és ezt nyilván a kormány is tudja - amellett, hogy az adóbevétel is fontos érv lehet.

Kétségtelen, hogy az állam számára most veszteség az a pénz is, amelyet a monopolhelyzet fenntartása miatt a külföldi oldalak nem fizetnek be adóként. "Iparági becslések szerint a magyarországi online szerencsejáték-forgalom 80-90 százalékát a sportfogadás és a kártyajátékok hozhatják, nagyjából fele-fele arányban. Ha elfogadjuk a 100 milliárd forintos összforgalomról szóló becslést, akkor a sportfogadási üzletben általánosnak számító 8-10 százalékos profitrátát figyelembe véve 4-5 milliárd forintnyi megadóztatható tiszta játékbevétel marad - mondta az [origo] kérdésére Kovarik Márton, a PWC tanácsadó cég adómenedzsere, aki a sportfogadási piaccal is foglalkozik.

Boldogan adóznának, és még befektetést is hoznának

Ez azt jelenti, hogy a más - például az online kártya- és az offline bukmékeri - játékokra kivetett 20 százalékos, a tiszta játékbevételre számolt adóval az online sportfogadásból évente maximum egymilliárdos bevétel származhatna. Ha az összforgalom valójában kisebb, 100 helyett csak 70 milliárd forint, akkor a potenciális adóbevétel is kisebb lenne.

A már idézett forrás ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi jogi környezet miatt az ország a nagy nemzetközi cégek befektetéseiről is lemarad. "Ezek a vállalatok nemcsak vállalják a kigazdálkodható adóterheket, hanem aktívan szponzorálnak, befektetnek, és sokkal többet hirdetnek azokban az országokban, ahol van kiszámítható szabályozás. Amíg itt nincs, addig nem fognak ide fókuszálni" - magyarázta.