Sorra kérik a segítséget a spanyol tartományok

Az euró és az európai tőzsdék esése jelzi, hogy kiújult az európai adósságválság. A spanyol tartományok sorra jelentik be, hogy segítséget kérnek adósságaik visszafizetéséhez, Görögországban pedig már a Nemzetközi Valutaalap (IMF) sem bízik.

Zuhanással kezdték a hetet az európai tőzsdék, mivel ismét rossz hírek érkeztek az európai adósságválságról. Görögországtól az IMF vonná meg a pénzt, Spanyolországban pedig a tartományok eladósodása kavarta fel újra a megnyugodni látszó adósságválságot.

Az IBEX, a legfőbb spanyol részvényindex -2,7 százalékos esésben volt fél órával a hétfői kereskedés elindulása után, és a többi vezető európai tőzsde is komoly gyengülésben volt ekkor.

A spanyol államadósság kezelhető szinten van, a gondot a bankrendszer és a tartományok jelentik. Spanyolországnak a bajba jutott bankjai kimentésére 100 milliárd eurós csomagot engedélyezett az Európai Unió, viszont ezzel nem zárult le a veszély. A hétvégén két spanyol tartomány is állami segítséget kért a kormánytól az adósságai rendezéséhez.

Pénteken Valencia tartomány önkormányzata kért támogatást, vasárnap Murcia fordult a kormányhoz, hogy segítse ki 300 millió euróval. A Guardian szerint további tartományok következhetnek, köztük azzal a Katalóniával, amely nem tudja fizetni a 48 milliárd eurós adósságállományának kamatait.

A spanyol aggodalmak miatt 7,46 százalékra ugrott a 10 éves spanyol állampapírok hozama, ez fenntarthatatlan szintet jelent. Ha nem sikerül leszorítani a hozamokat, akkor Spanyolország képtelen lesz visszafizetni a hiteleit, és segítségre szorul. Az ország az eurózóna negyedik legnagyobb gazdasága, kimentése óriási összegeket emésztene fel.

Az euró 1,21 dollár alá esett, legutoljára 2010-ben volt ilyen mélyen a közös pénz. Az euró gyengülésében a görög válság is szerepet játszik. A Spiegel német lap információi szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megelégelte a görögök pénzelését, és nem látja biztosítottnak a visszafizetést.

A becslések szerint Görögország nem tud eljutni a tervezett 120 százalékos adósságszintre, és ez tovább növeli a pénzigényét. A nagyságrendileg 50 milliárd eurós többletigényt azonban az európai tagállamok aligha állnák.