Milyen Magyarországot akar az IMF?

Nem lennének ötletszerűen bevezetett adók, lenne viszont vagy 600 milliárd forintnyi újabb megszorítás; az állam kisebb lenne, ezért közszolgákat kéne elbocsátani, a bankokkal és a multikkal barátságosabban bánna a kormány, de egy céggel sem kivételezne. Ha az IMF-en múlna, ilyen lenne Magyarország.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság (EB) és az Európai Központi Bank (EKB) népes delegációja egy héten keresztül több mint 50 találkozón vett részt, hogy részletekbe menő képet alakítson ki a magyar gazdaság helyzetéről.

Az IMF főtárgyalójának, Tanosz Arvanitisznek a hiteltárgyalások ezen első körét lezáró közleménye ugyan nem sorolta aprólékos részletekbe menően elvárásait, de azért kiderül belőle, milyen lenne Magyarország, ha minden úgy alakulna, ahogy az IMF azt helyesnek látja.

Újabb megszorításokat 2013-ban!

Ahhoz hogy a kormány tartani tudja a jövőre belőtt GDP-arányosan 2,2 százalékos költségvetési hiánycélt, és hogy az államadósság csökkenő pályára álljon, az IMF szakértői további kiigazításokat látnak szükségesnek. A közlemény ugyan nem ír pontos számokat, de az [origo] információi szerint mintegy 600 milliárd forintos lyuk tátong a kormány által kalkulált és az IMF-EU által vár 2013-as hiányszám között. A kabinet 2,2-es hiánycéljához képest ugyanis a nemzetközi szervezetek inkább ennek a kétszeresét tartják reálisnak.

Kevesebb kapkodást, kisebb államot!

A jelentésből kiderül az is, hogy az IMF nehezményezi a kormány ad-hoc adózási lépéseit - ilyenek voltak az utóbbi években bevezetett különadók (amit a a bankokra, gyógyszercégekre, kiskereskedelmi láncokra vetettek ki ) vagy a pár hete elfogadott pénzügyi tranzakciós illeték is. Ha rajtuk múlna a költségvetést kiegyensúlyozottabb módon igazítaná a kormány, nem kapkodna, és nemcsak újabb adókkal próbálna bevételeit növelni, hanem a kiadásokat is megpróbálná lefaragni.

Ez nemigen jelenthet mást, minthogy kevesebben vagy kevesebb pénzért dolgozzanak az államigazgatásban, hogy létrejöhessen egy kisebb, hatékonyabb, olcsóbb állam. Ez, véli az IMF, kiszámítható gazdaságpolitikával segítheti a magánszektor által vezérelt növekedést, és hosszabb távon az adóterheket is csökkentheti.

Barátságosabban a bankokkal!

A növekedés lassulását kiemelt problémának érzik a valutaalap szakértői, részben ezért erősen aggódnak a magyarországi bankszektor állapota miatt. Ahhoz, hogy a bankok segítsék a növekedést, a kormánynak vissza kell építenie a befektető-barát környezetet. Az IMF szerint ugyanis nem csak saját strukturális gondjaik, valamint a lakosság és a vállalatok nehéz helyzete miatt nem hiteleznek a bankok, hanem az Orbán-kormány bankszektort sújtó hozzáállása miatt sem.

Piros pont az MNB-nek

Maradna a magas alapkamat, ha az IMF szájaíze szerint alakulnának a dolgok. Az értékelés szerint a gyorsuló infláció és a tartósan magas kockázati felár miatt a monetáris politika jó úton jár, így értelemszerűen az IMF szerint egyelőre a magas alapkamat is rendben van..

Az IMF januári országjelentésében is dicsérte az MNB-t, a monetáris politikáról akkor azt állapították meg, hgy a jegybank kötött pályán mozog, a magas devizaadósság és a cél fölötti infláció miatt nem tud gazdaságélénkítő eszközökkel élni.

Spórolnának a MÁV-on 

Az IMF szakértői jobban támaszkodnának a Széll Kálmán-tervre, és az abban szereplő strukturális reformokra. A Valutalap az állami spórolást legszívesebben a közlekedési cégek átalakításánál kezdené. Az eredeti Széll Kálmán-terv szerint a közösségi közlekedés, a - MÁV és BKV - átalakításának már idén január 1-jén meg kellett volna kezdődnie és létre kellett volna hozni a közlekedési cégeket összefogó holdingot, a Nemzeti Közlekedési Társaságot, ám az [origo] április cikke szerint ez nem történt meg, sőt, az elképzelés ebben a formában már le is került a napirendről.

A fővárosi tömegközlekedés szóba került Tarlós István főpolgármester és az IMF találkozóján, amely után a városvezető azt nyilatkozta, a delegáció támogatandónak minősítette a buszágazat esetleges kiszervezését, és tetszett nekik a városüzemeltetési struktúra átalakítása is. Leegyszerűsítve az IMF a tömegközlekedési cégeknek nem adna több támogatást és a felszámolná a pazarló gazdálkodást.

Közgép, cafeteria, plázastop

Ha az IMF-en múlna, akkor Magyarországon minden cég azonos feltételek mellett versenyezhetne. Senki felé nem lejtsen a pálya - írja közleményében a főtárgyaló.

Az egyenlő esélyekbe sok minden belefér, de az IMF biztos hozzányúlna a cafeteriarendszerhez. Ezen a területen a korábbi átalakítások - az Erzsébet-utalvány bevezetése és a Szép-kártya létrehozása - gyakorlatilag elvette a piacot a francia tulajdonú cégektől.

A javaslat a kiskereskedelmi cégekre vonatkozó különadót is érintheti, ez a teher ugyanis elsősorban a multinacionális vállalatokat sújtja, a magyar tulajdonú cégek számára azonban kedvezőbb feltételeket biztosít.  Szintén kivételezésre ad most lehetőséget a plázastop-szabályozás, amely szerint a minisztérium dönthet arról, melyik cég hol építhet újabb egységet. ( A Népszabadság információi szerint a kormány egyébként szívesen lemond a plázastopról.)

Ha a Valutaalap dönhetne a kérdésben könnyen lehet, hogy a Közgép sem jutna annyi megbízáshoz. Simicska Lajos cége ugyanis - egy, az minisztériumi statisztika szerint - a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt pályázatok két csoportjában 17,2 százalékán győzött, és az [origo] is több cikkben írt a cég megkérdőjelezhető állami megbízásairól.