Olimpiai formában a forint

A szerdai kereskedést is 277 közelében kezdte a forint, a nemzetközi hangulat továbbra is kedvez a hazai devizának. A következő napokban a fejlett piacok jegybankjai határozhatják meg a devizapiacok mozgását.

Egy euró szerdán reggel 8 órakor 277,05 forintot ért a bankközi devizapiacon, bő 1 forinttal többet, mint egy nappal korábban, de messze a két héttel ezelőtti 290-es szint alatt. A nemzetközi hangulat továbbra is kedvező, így leginkább oldalazásra lehet számítani.

 

Jó erőben a kockázatos eszközök

 

A távol-keleti tőzsdéken emelkedtek a részvényárak szerdán, miután kedden az amerikai indexek is fölfelé mozdultak. A technológiai részvények árfolyamát követő Nasdaq Composite például 3000 fölé emelkedett, amire május eleje óta nem volt példa, az S&P 500 index június 1-je óta nagyjából 9 százalékkal erősödött. "A dolog egyre inkább emlékeztet egy normális erősödésre, és a befektetők is kezdenek így tekinteni a folyamatokra" - idézi a Marketwatch Hugh Johnsont, a Hugh Johnson Advisors elnökét.

 

Sera Ayako, a Sumitomo Mitsui Trust Bank közgazdásza kissé óvatosabb. A szakember a Reutersnek arról beszélt, hogy a piacokon kisebb korrekció zajlik, miután a pénteken közzétett, pozitív meglepetést keltő amerikai munkaerő-piaci adatok segítettek a túlzott pesszimizmus eloszlatásában. Ebben szerepet játszik az is, hogy Európából az elmúlt napokban nem érkeztek rossz hírek - tette hozzá.

 

Az euró kissé gyengült szerda reggelre a dollárral szemben, de a 8 órai 1,2389 körüli szintek még mindig közel vannak a hétfőn abszolvált 1,2444-es egyhavi csúcshoz.

 

Az elmúlt három hónapot tekintve persze még nem az európai pénz a nyerő: a Bloomberg korrelációs indexei szerint május eleje óta az euró 4,3 százalékot gyengült, így - a svájci frankkal holtversenyben - a fejlett ipari devizák közül a leggyengébb teljesítményt nyújtotta. A jen a szóban forgó időszakban 2,8 százalékkal, a dollár 0,8 százalékkal erősödött.

 

A jegybankok a figyelem középpontjában

 

A múlt héten mind Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, mind Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke csalódást okozott, miután egyikük sem jelentett be nem konvencionális intézkedéscsomagot. A piac mindazonáltal továbbra is számít arra, hogy a globális gazdaságnak hamarosan újabb jegybanki stimulusok adnak lendületet.

 

Eric Rosengren, a Fed bostoni elnöke tegnap erősítette is a várakozásokat, amikor a CNBC-nek adott interjújában leszögezte: a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés érdekében "jelentős mértékű", nyílt végű monetáris enyhítésre van szükség.

 

A Bank of Japan szerdán kezdte meg kétnapos kamatdöntő ülését, amelynek végén az alapkamatot nyilván a 0-0,1 százalékos sávban hagyják, de az elemzők szerint nem változtatnak a kötvényvásárlási program 45 ezer milliárd jenes (573 milliárd dolláros) keretösszegén sem. A BNP Paribas bank szakértői szerint az Európai Központi Bank is készen áll a hathatós válasszal, amint a kormányok eljutnak arra a pontra, hogy segítséget kell kérniük. Az EKB-tól leginkább azt várja a piac, hogy kötvényvásárlásokkal próbálja leszorítani a hozamokat - ezt azonban Németország továbbra is ellenzi. Mintha Görögország eurózónából való kilépésének megítélése is változott volna kissé az elmúlt napokban. Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurogroup elnöke a német WDR televíziónak adott interjújában például kijelentette: a kilépés nem kívánatos ugyan, de menedzselhető.