Orbán Viktor örülhet, kedve szerint döntöttek a jegybankban

Benne volt a pakliban, mégis meghökkent a piac a kamatcsökkentésen, és a forint is gyengült. Az elemzők szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek tetszhet a jegybank lépése, amely azonban sok kockázatot hordoz, és később még visszaüthet.

Nem volt teljesen váratlan, a piac valamelyest árazta is a döntést, mégis meglepte az [origo]-nak nyilatkozó elemzők egy részét a 0,25 százalékpontos kamatvágás, amely után 6,75 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat. A piaci reakció is inkább a meglepetésről árulkodott: a forint rögtön gyengült a kamatdöntés hírére, 2-3 forinttal erősödött az euró árfolyama, újból áttörve a 280-as szintet.

Simor András jegybankelnök a keddi kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy két javaslat volt a tanács előtt, egy 25 bázispontos csökkentés és a tartás. "Végül szoros többséget kapott a tanácsban a csökkentés" - tette hozzá. Simor a monetáris tanács közleményéből idézve elmondta, a jövőben "a monetáris kondíciók lazítására csak addig van mód, amíg a gazdaságot érő kínálati sokkok és árszintemelő kormányzati intézkedések nem okoznak tovagyűrűző inflációs hatásokat, és Magyarország kockázati megítélésének javulása folytatódik".

Németh Dávid, az ING vezető elemzője szerint a tanács új tagjai szavazhattak a csökkentés mellett. Simor András elnök, Karvalits Ferenc és Király Júlia alelnökök valószínűleg az inflációs kockázatok miatt a tartásra voksolhattak (ez két héttel később derül ki a jegyzőkönyvből). Szerinte a többiek kevésbé az inflációt, mint inkább a stabilitást helyezhették előtérbe, ezért csökkenhetett a kamat.

Korábbi kamatdöntések, és a monetáris tanács tagjainak szavazatai

Simor arra az újságírói kérdésre, hogy a mostani kamatcsökkentés mikor jelenhet meg a banki kamatokban, azt felelte, hogy ez a bankoktól függ. Mindazonáltal - tette hozzá - az tény, hogy az elmúlt hónapokban annak ellenére emelkedtek a hitelkamatok, hogy a jegybanki alapkamat nem változott. "Nem törvényszerű, hogy a jegybanki alapkamat csökkentése után lejjebb mennek a hitelkamatok a piacon" - fogalmazott Simor. Hozzátette, ez részben azzal magyarázható, hogy növekszik a nem teljesítő hitelek aránya, erre a bankoknak tartalékolniuk kell, ahhoz, hogy nyereségük legyen, és a hiteleken kell többet keresniük.

Simor a magas kamatszint okait firtató kérdésre azt mondta, hogy Magyarországon van Európa egyik legmagasabb kamata, de az inflációval is az éllovasok közé tartozunk. Emellett a kockázati megítélésünk is az egyik legrosszabb Európán belül. "Nem tehetünk úgy, mintha ezek nem lennének" - fogalmazott és hozzátette: könnyű Csehországban nulla közeli infláció mellett a nulla százalék közelében tartani a kamatot. Németh Dávid azon kevés szakértő közé tartozott, aki kamatvágást prognosztizált, így őt nem lepte meg annyira a döntés. "Mérget azért nem vettem volna rá" - fogalmazott, hozzátéve, a lépés illeszkedik a kormány stratégiájába. Orbán Viktor kormánya ugyanis az alacsony kamat mellett a kevésbé erős forintot tartaná indokoltnak, jegyezte meg Németh.

Rossz döntés volt, kockázatos lépés

Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője is úgy értékeli a lépést, hogy ennek a monetáris tanácsnak az infláció nem olyan fontos tényező, mint eddig volt, jóllehet az árstabilitás megőrzése továbbra is a testület fő feladata, a tagok erre kaptak mandátumot. Kondrát szerint a túl korai kamatvágás ezért az azonnali negatív hatásokon túl hitelességi problémákat okozhat.

"Rossz döntés volt, kockázatos lépés" - fogalmazott Kondrát, aki szerint ez úgy is lefordítható, hogy a monetáris tanács hajlandó kockázatot vállalni. Megpróbál ráülni a legjobb forgatókönyvre, ez alapján alakítja a kamatpolitikáját, vélte az elemző, aki attól tart, a lépés visszaüthet, ha elromlik a nemzetközi hangulat.

A forintgyengülés nem tragikus

"Nem tragikus az árfolyamesés, az augusztus eleji szintekre ment vissza a forint" - vélte az azonnali piaci reakciót látva Németh Dávid, aki szerint bőven benne van a pakliban, hogy megnyugszik a piac a következő napokban, és a forint visszaerősödik. "Az utóbbi napokban látszott, hogy az euró nem nagyon akar 275-276 forint alá csökkenni, ilyenkor a piac hajlamos a másik irányba indulni, ehhez jó muníciót adott a kamatvágás" - indokolta a hirtelen árfolyam-elmozdulást.

Mire jó a kamatcsökkentés?

Egy jegybanki kamatcsökkentés elméletileg élénkítheti az adott gazdaságot. Ha a bankok is átárazzák termékeiket, akkor a hitelek olcsóbbak lesznek, a gazdaság szereplői olcsóbban vehetnek fel hiteleket. A cégek például beruházásokat valósíthatnak meg, emellett az olcsóbb lakossági hitelek pedig a fogyasztást serkenthetik, ez azonban az infláció emelkedéséhez vezethet.

A csökkentés mellett voksoló tagok feltehetően úgy látják, a döntés inflációs kockázata alacsony, azonban némi lökést adhat az igen gyenge adatokat produkáló gazdaságnak. Erről beszélt a monetáris tanács két tagja júliusi közepén, Kocziszky György és Gerhardt Ferenc akkor azt nyilatkozta, hogy olyan kamatkörnyezetet szeretnének létrehozni, amely ösztönző lehet a növekedési ciklus kezdete előtt.

A forint szempontjából a nyár eddig jól alakult, augusztusban tovább erősödött a forint az euróval szemben, és a rövidebb lejáratú állampapírhozamok is tovább ereszkedtek. Bebesy Dániel, a Budapest Bank elemzője szerint a nemzetközi összevetésben magas kamatkörnyezet teszi vonzóvá a hazai fizetőeszközt, és ezzel párhuzamosan a nyár folyamán folyamatosan javult az országkockázati megítélést tükröző CDS-felár is.

"Jelenleg mind a forint- és állampapír-piaci helyzet, mind a CDS-árazás kedvezőbb helyzetet mutat, mint tavaly ősszel, amikor az MNB a helyzet romlására hivatkozva kétszer ötven bázispontos kamatemelést hajtott végre, így indokolható volt az óvatos csökkentés" - jegyezte meg az elemző, aki szerint a piac most arra számít, hogy egy éven belül a jegybank visszafordítja a tavalyi szigorítást, és összesen 125 bázispontos kamatcsökkentést hajt végre.

London tesztnek tartja

A negyed százalékpontos kamatcsökkentéssel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa valószínűleg "teszteli a piacot", de az továbbra is valószínűtlen, hogy a jegybank az IMF/EU-megállapodás létrejötte előtt jelentősebb enyhítési ciklusba kezd - vélekedtek a keddi kamatdöntés után londoni felzárkózó piaci elemzők. William Jackson, az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics vezető felzárkózó piaci közgazdásza a döntést értékelve közölte: nem zárja ki, hogy az MNB pénzügy-politikai testülete a következő hónapokban "még egy vagy két" hasonló mértékű csökkentést végrehajt. Tekintettel azonban a magyar gazdaságot terhelő külső finanszírozási kockázatokra, nem valószínű az ennél nagyobb mértékű monetáris enyhítés az IMF/EU-egyezmény megkötése előtt.

 
Még nem feltétlenül egy ciklus eleje

Más feltörekvő piaci országok - igaz, kedvezőbb eladósodottsági mutatók mellett - már korábban merészebb lépésekre szánták el magukat. Jelentősen csökkent az alapkamat Brazíliában, vágtak Dél-Afrikában, jelentősen enyhülnek a monetáris kondíciók Törökországban is. Bebesy Dániel ezért úgy gondolja, a jelenlegi kedvezőbb környezet fennmaradása esetén Magyarországon is további kamatcsökkentésekre kerülhet sor, azonban a nemzetközi helyzet instabilitása IMF-megállapodás hiányában az ország kockázati megítélésének gyors romlásához is vezethet. Ez pedig akár újfent kamatemelésre kényszerítheti az MNB-t, jegyezte meg Bebesy.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője egyelőre nem számít a kamatcsökkentés folytatására, szerinte erre az IMF-tárgyalások lezárását követően kerülhet sor. Az év végéig további 25 bázispontos kamatcsökkentésre számít, amire a negyedik negyedévben kerülhet sor, így az év végére 6,50 százalékos alapkamatot valószínűsít. Ezt a jövő év első felében további 50 bázispontos kamatcsökkentés követheti, így a jövő év végén szerinte 6 százalék lehet az alapkamat.

Simor semmi jóra nem számít

Simor a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón azt is közölte, júniusban és júliusban is a vártnál rosszabbul alakultak az inflációs folyamatok, részben a nyersanyagárak emelkedése, a jövedéki adó emelése, valamint a nyers és feldolgozott élelmiszerek drágulása miatt. Emellett a telefonadó, valamint a sárgacsekk-adó (pénzügyi tranzakciós illeték) bevezetése tovább rontja az inflációs helyzetet.

Összességében az inflációs kép romlott, ezért a jegybank továbbra is azzal számol, hogy jövőre az infláció számottevően a kitűzött 3 százalékos középtávú cél felett marad. A monetáris tanács közleménye utal arra, hogy javult Magyarország kockázati megítélése. Simor erről azt mondta, hogy a javuló megítélés elsősorban nemzetközi tényezőkkel magyarázható, növekedett ugyanis a kockázatvállalási hajlandóság a globális piacokon.

Simor borús képet festett a gazdaság jövőjéről. A jegybank megítélése szerint idén a gazdasági kibocsátása csökkenni fog, jövőre is csak visszafogott bővülésre van kilátás. A gazdasági teljesítmény elmarad a potenciális szinttől - fogalmazott a jegybankelnök. Közölte, tartósan 10 százalék feletti munkanélküliségi rátával számolnak, az export terén is lassulás várható, a belföldi kereslet továbbra is visszafogott, illetve gyenge a beruházási teljesítmény. Simor azt is elmondta, hogy a tranzakciós adó a hitelezés további szigorításhoz vezethet, ez pedig rontja a növekedés esélyét.