Csökönyös Orbán nehezíti az IMF-tárgyalások folytatását

A kormányfő tudja, hogy az IMF és az Európai Bizottság alapfeltételül szabta a tárgyalások folytatásához a jegybankadó visszavonását, mégis ragaszkodik a sarchoz. A nemzetgazdasági tárca védi a csak papíron létező adóbevételi számokat. A jövő évi költségvetést ráadásul szeptember végéig le akarja zárni a miniszterelnök.

Tapodtat sem tágít Orbán Viktor a jegybank megadóztatásától, az ingatag lábakon álló 2013-as költségvetést pedig, folytatva a rohamtempót, szeptember végéig le szeretné zárni - értesült az [origo] kormányzati szereplőktől.

Nem kívánja átírni a jövő évi költségvetést a Nemzetgazdasági Minisztérium, a tárca védi azt a változatot, amelyet a parlament július közepén fogadott el - ezt üzeni az a dokumentum, amelyet a szaktárca juttatott el a héten a Költségvetési Tanácsnak (KT). A dokumentum, amely innen letölthető (pdf-formátumban), eljutott az [origo]-hoz, az anyagot Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetője kérte ki és kapta meg közérdekű adatigénylés keretében az NGM-től.

A KT azért kért kiegészítő információkat, adatokat az NGM-től, mert a költségvetés alapjait kialakító július közepi szavazás során más büdzsét fogadtak el a képviselők, mint amilyet pár héttel korábban a KT véleményezett, és többé-kevésbé rendben lévőnek talált. 

A júliusi szavazás során azonban beépítették a honatyák a 300 milliárd forintosra becsült adókiengedéssel járó munkahelyvédelmi akciótervet, amelyet csak részben fedezne a jegybank megadóztatása, a remélt IMF-megállapodás miatti kamatkiadás-csökkenés és a megvédett munkahelyeknek köszönhetően meglóduló fogyasztás termelte pluszbevétel. A KT elnöke, Kovács Árpád diplomatikusan jelezte is a minap, hogy nincsenek megelégedve az NGM-től kapott anyaggal, az nem győzi meg őket arról, hogy a kormány által felállított hiánycélt el lehet érni, ezért újabb számításokat kérnek.

Az NGM kitart a papíron létező számok mellett

A KT-hoz eljutott anyag lényegében ugyanazokat a számokat és érveket, feltételezéseket ismétli meg, amelyeket a költségvetés összeállításáért felelős NGM másfél hónappal ezelőtt csatolt a költségvetési szavazáshoz beadott munkahelyvédelmi akciótervhez. Így például a jegybank által számított összeg többszörösére, 100 milliárd forintnál is több megtakarításra apellál a tárca abból, hogy létrejön megállapodás az IMF-fel és az EU-val, és így csökken az állampapírok hozamán a kamatteher. Az anyag kalkulál a jegybank megadóztatásával és az abból remélt 110 milliárd forint bevétellel is.

Ez utóbbi annak fényében érdekes, hogy az IMF és az EU - Varga Mihály, a hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter elmondása szerint is - kifejezetten azt kéri a magyar kormánytól, hogy vonja vissza a jegybankadót, mert az sérti az uniós normákat. Minisztériumi forrásból úgy tudjuk, a kormányfő ragaszkodik az MNB-re kivetett adóhoz.

Az NGM által a KT-nek átküldött anyag nem tölti fel érdemi tartalommal, hogy milyen új intézkedések fogják hozni azt a 160 milliárd forintot, amelyet a kormányoldal betervezett az adóbeszedés hatékonyságának javítása címszó alatt. A dokumentum felsorol néhány lépést, amelyek már az idén is élnek, vagyis azokból jövőre pluszbevétel aligha keletkezik.

Úgy tudjuk, az adóhivataltól csak nemrég kérte a kormány, hogy adjon tippeket arra, miből lehetne pluszbevételt beszedni, vagyis - megerősítve korábbi információnkat - úgy mondott be másfél hónapja 160 milliárd forintos pluszbevételt az NGM, illetve a kormány, hogy fogalmuk sem volt, hogyan teremtik elő ezt a pénzt.

Az is a levegőben lóg az NGM által készített anyagot ismerő informátorunk szerint, hogy miért lódul meg úgy a belföldi fogyasztás a munkahelyvédelmi terv hatására, hogy abból 50 milliárd forinttal több áfa folyna be az államkasszába.

Bemerevednek az álláspontok

A kormány, illetve az NGM jelenlegi álláspontja azt a veszélyt hordozza, hogy a júliusban újraindult IMF-tárgyalások nem folytatódnak. (Az IMF szóvivője csütörtökön jelezte is, hogy egyelőre nincs kitűzve szeptemberi időpont a tárgyalások folytatására.) Bár a kormányfő még az első forduló után nem sokkal úgy nyilatkozott, szeptemberben jöhetnek vissza a nemzetközi szervezetek delegációi, azt nemcsak a jegybankadóhoz ragaszkodás hiúsíthatja meg. Úgy tudjuk, a Valutaalap és az Európai Bizottság szerint jóval nagyobb deficit jön ki a költségvetésből, mint amit a kormány mond, a durván 500 milliárdos lyukhoz pedig nem akarnak asszisztálni.

Az sem segíti a tárgyalások folytatását, hogy a kabinet - információink szerint - egyelőre nem reagál arra a levélre, amelyet az IMF és a bizottság hagyott hátra még júliusban, mielőtt elment volna Magyarországról. Ez pontokba szedi, hogy hol látnak kockázatot a nemzetközi szervezetek, mi az, ahol a kormánynak lépnie kell, ha komolyan gondolja a megállapodást. Ilyen a már említett jegybankadó visszavonása, vagy egy megalapozottabb makrogazdasági feltételezésre alapuló költségvetés.

A Valutaalap és a bizottság úgy tekint a helyzetre, hogy a magyar kormánynak kell mozdulnia, előremutató dolgot kilátásba helyeznie ahhoz, hogy újra iderepüljenek a küldöttségek. Információink szerint kisebb hidegzuhanyként érte a bizottságot, hogy a kormány válaszlevelet írni - legalábbis egyelőre - nem fog.

Szeptember végére késznek kell lennie a 2013-as költségvetésnek

A tárgyalások sikerét az is megnehezíti, hogy Orbán Viktor szeptember végéig el akarja fogadtatni a parlamenttel a 2013-as költségvetést, 28-án tartanák a zárószavazást. A parlament szeptember közepén indulna, vagyis a kormányoldal két hét alatt végigvinné a költségvetési törvény tárgyalását.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy utána már nem is lehetne belenyúlni a jövő évi gazdálkodási tervbe. Év végéig akár egyéni képviselői indítvány keretében, vagy egy másik témájú törvényjavaslatba rejtve is át lehet írni a büdzsét - ahogyan azt bármikor év közben, 2013-ban is meg lehet tenni. Ennek az az előnye a kormány szemszögéből, hogy így pár hét alatt is bele lehet nyúlni a büdzsébe, míg ha rendes költségvetési törvényjavaslatként kellene átvezetni a tervezett változtatásokat, az akár két, két és fél hónapba is beletelhetne.