Galambok a héják ellen

2012.09.01. 18:10

A jegybank működésében nem az első alkalommal volt példa arra, hogy a külsős tagok akarata érvényesült, amikor az alapkamatról kellett dönteni. Ők azok, akiknek nincs jegybanki pozíciójuk, és az a gyanú vetül rájuk, hogy a mindenkori kormányfő embereiként vágják a kamatot, úgy, hogy többüknek nincs komolyabb szakmai múltjuk. A monetáris tanács megosztottságát már az első Orbán-kormány idején kinevezett Járai Zsigmond korábbi elnök is kockázatosnak tartotta.

A jegybank döntéshozó testülete fennállása óta kedden csökkentette először a kamatot, ráadásul a lehető legszorosabb arányban határoztak a vágás mellett. Hasonlóan szoros eredmény legutóbb januárban született, akkor négyen a tartásra, hárman az emelésre szavaztak. Feltehetően most is a tanács új, úgynevezett külsős tagjainak voksai alapján alakult ki a végső döntés.

A szavazati arányok még nem ismertek - csak a szeptember 12-én megjelenő jegyzőkönyvből derülnek ki -, de Simor András jegybankelnök kamatdöntés utáni nyilatkozatából az olvasható ki, hogy szoros eredmény született. Feltehetően az elnök és a két alelnök, Király Júlia és Karvalits Ferenc az inflációs kockázatok miatt tartásra szavazott, míg a tanács négy új, 2011 tavaszán kinevezett tagja a csökkentésre. Ez azt jelzi, hogy komoly véleménykülönbségek vannak, a monetáris tanács erősen megosztott, ahogy erre a kormányváltás óta számítani lehetett.

Bár a jegybanki függetlenséget mindig hangsúlyozzák a kormányok, az MNB-s vezetőket a politikusok jelölik, így benne van a pakliban, hogy nem mindig a legrátermettebb emberek kerülnek a legfőbb döntéshozó testületbe. A világ jegybankjaiban, így a magyarban is általában két csoportra osztják a jegybankárokat. Az inkább a csökkentés felé hajló, a kamatpolitikával a gazdaság élénkülésére törekvő tagokat szokták galamboknak hívni - a kormányok általában őket szeretik, mert segítik a rövid távú gazdasági növekedést. A héják csoportjába az inflációval szemben tűzzel-vassal küzdő szakemberek tartoznak, akik igyekeznek kompromisszumok nélkül koncentrálni a fő feladatra, az árnövekedés elkerülésére.

Ki hogy szavazott hétfőig? 

 

Emelés

Csökkentés

Tartás

Bártfai-Mager Andrea (2011. március 21. - ) 

2

0

15

Cinkotai János (2011. március 22. -) 

2

6

9

Gerhardt Ferenc (2011. március 21. - ) 

2

0

15

Karvalits Ferenc (2007. március 27. - )

10 (3)

15 (0)

38 (14)

Király Júlia (2007. július 3. - )

14 (7)

11 (0)

33 (10)

Kocziszky György (2011. április 5. - )

2

1

13

Simor András (2007. március 3. - )

12 (3)

15 (0)

37 (14)



Forrás: Magyar Nemzeti Bank (zárójelben az új összetételű tanácsban leadott szavazatok száma)

A három mostani belső tag - Simor, Karvalits és Király - 2007 óta tevékenykedik a testületben, a külsősöket pedig Orbán Viktor jelölte 2011 tavaszán. A kormány többször jelezte, alacsonyabb kamatot szeretne, a korábbi kamatemeléseknél pedig többször meg is kapta a magáét a jegybank a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. Nem meglepő tehát, hogy az új tagok a lazább monetáris politika mellett állnak, vagyis galambok, és ezért szemben állnak a szigorúbb belsős héjákkal.

Már volt ilyen 

Szinte ugyanilyen helyzetre már korábban is volt példa, csak akkor az Orbán-kormány idején kinevezett jegybankelnök, Járai Zsigmond került szembe Gyurcsány Ferenc delegáltjaival. Erre az után kerülhetett sor, hogy a parlament módosította a jegybanktörvényt, és 2005 tavaszán négy új taggal bővült a testület.

"Az erőviszonyok megmerevedtek. (...) az alelnökökkel és esetleg néhány taggal rendszeresen kisebbségben maradtunk; főként ha arról volt szó, hogy a kamatot gyorsabban vagy lassabban kell csökkenteni" - írta az akkor kialakult helyzetről Járai a Pénz beszél című könyvében. Járai szerint azokban az években a monetáris politikai döntéseket lényegében kívülállók hozták, olyan tagok, akik nem főállásban, hanem mellékmunkaként foglalkoztak a témával. Járai azt is írta, jelezték az államfőnek, hogy "a kormány kivette a szakértők kezéből a monetáris politika irányítását, és a legjobb esetben is jó szándékú, ám a témával nem hivatásszerűen foglalkozó külső tagok kezébe helyezte".

A tanácstagok névsorában - Gyurcsány és most Orbán idejében ugyanúgy - valóban vannak olyanok, akiknek alig van vagy egyáltalán nincs jegybankári tapasztalatuk. Így, bár szaktudásuk más területeken nem megkérdőjelezhető, monetáris politikai hozzáértésük igen. Összegyűjtöttük, kik számítottak szakmailag kívülállóknak, és kik tettek keresztbe a szigorú jegybankároknak az elmúlt években.

Vidékfejlesztő, egyetemi tanár, a Pick veteránja

Csáki Csabát 2005 márciusában jelölte Gyurcsány Ferenc, mandátuma 2011 tavaszán járt le. Az agrárközgazdász akadémikus pályájának nagy részét a Corvinuson töltötte (2011-től professor emeritus), ahol mindig is agrárpolitikával, vidékfejlesztéssel foglalkozott. Számos könyvet és tanulmányt írt, foglalkoztatta az orosz, a román és más kelet- és kelet-közép-európai államok mezőgazdasága, legutóbbi könyve Magyarország élelmezésbiztonságáról szólt. Banki munkássága viszont kimerült egy igazgatósági tagsági pozícióban (1992 és 1995 között a Kvantum Bankban), jegybanki tapasztalata pedig egyáltalán nem volt, mielőtt 2005-ben megkapta a monetáris tanácsbeli kinevezését.

A Gyurcsány által delegáltak közül Neményi Judit és Bánfi Tamás jelölése nem különösebben borzolhatta a kedélyeket (bár Varga Mihály, a Fidesz gazdasági kabinetjének akkori vezetője szerint az egyszerre jelölt négy tagból csak egyvalaki tudta szolgálni a monetáris politikát), hiszen mindkettőjüknek erős pénzügyi, árfolyam-politikai és jegybanki múltja volt. Bihari Péter azonban szintén kilógott a sorból, jóllehet kereskedelmi banki tapasztalata (a Budapest Bankban) legalább volt, de egyébként inkább egyetemi, főiskolai karriert tudott maga mögött a kinevezéséig

Meglepő jelölések már a 2005-ös kinevezési hullám előtt is voltak: például egy évvel korábban, Bihari Vilmos esetében. Őt Járai Zsigmond javaslatára Medgyessy Péter miniszterelnök jelölte a testület tagjának, megbízatása 2004 márciusában kezdődött. (Még úgy került tehát oda, hogy személyéről megegyezett a jegybankelnök és a kormányfő; egy évre rá Gyurcsány Ferenc már csak tájékoztatta Járait a kiválasztott új tagok személyéről.) Bihari közgazdasági diplomájának megszerzése után a Pick Szegedhez került, majd 34 éven át ott dolgozott.

Növekedéskutató, informatikai vezető

A mostani tagok - immár Orbán Viktor jelöltjei - közül Kocziszky György, a Miskolci Egyetem dékánja az, aki nem rendelkezik jegybanki múlttal. Gépészmérnökként végzett, majd 1984-ben lett a közgazdaság-tudományok kandidátusa. A budapesti Országos Gumiipari Vállalatnál szervezőmérnökként a hetvenes évek elején eltöltött két év kivételével mindig a miskolci egyetemen dolgozott, ahol dékán is lett. Kutatóként az európai integráció gazdaságtanával, az uniós gazdaságpolitikával, a regionális gazdaságtannal, valamint a növekedés- és fejlődéselméletekkel foglalkozott.

A többi új tag dolgozott a jegybankban, különböző posztokon, de igazán jelentős tapasztalata csak Cinkotai Jánosnak van, aki elnöki és alelnöki tanácsadó volt az MNB-ben Bod Péter Ákos, Surányi György és Simor András vezetése alatt. Egy másik tag, Bártfai-Mager Andrea főosztályvezetőként, majd a Pénzügyi Stabilitás szervezeti egység vezetőjeként dolgozott korábban a jegybankban. Gerhardtnak is van banki és MNB-s múltja, a monetáris politikától távolabb álló, az informatika, a bankműveletek, az intézményi és közbeszerzések és a műszaki szolgáltatások vezetését ellátó igazgató volt.

A vezetők, az úgynevezett belső tagok rendelkeznek banki múlttal, bár maga az elnök, Simor csak a rendszerváltás előtt volt az MNB-nél, amikor a nemzetközi osztályt vezette, és a jegybank londoni részlegénél is dolgozott. Később, az 1990-es évek elején a befolyásos Creditanstalt brókercég vezetője lett, majd a Deloitte tanácsadó cég élére került. Karvalits kereskedelmi bankok vezetőjeként, előtte az MNB bankfőosztályának vezetőjeként, később a jegybank ügyvezető igazgatójaként dolgozott. Király Júlia szintén évtizedes kereskedelmi banki múlttal rendelkezik, egyetemi tanárként kutatási területe a monetáris politika volt.

Kamatmúlt

A galambok és héják közötti különbségeket a jegyzőkönyvek is jól mutatják. Mind Járai, mind Simor alatt a bank legfelsőbb vezetése, vagyis a monetáris tanács belső tagjai voltak azok, akik a szigorúbb monetáris politika hívei voltak. A notórius kamatcsökkentők sorát utcahosszal vezeti Bánfi Tamás egyetemi tanár, aki 2005 és 2011 között 64 alkalomból 35-ször szavazott kamatcsökkentésre. Neményi Judit és Bihari Péter ugyanebben az időben egyaránt 65 ülésen vettek részt, és 20 alkalommal vágtak volna a kamaton. Őket követi Bihari Vilmos és Csáki Csaba, előbbi 51 ülésen 18-szor szavazott csökkentésre, utóbbi 60 ülésen járt, és 16-szor voksolt az enyhítésre.

Járai elnöksége alatt a héják csapatába - az elnök mellett - Auth Henrik, Adamecz Péter és Szapáry György tartozott 2001 és 2007 között. Ők 17-21 ülésen vettek részt, és soha nem szavaztak a csökkentésre, 6-9 alkalommal az emelés, 9-11-szer a tartás mellett foglaltak állást. 

Jegybankárok szavazatai (2001-2011)

 

Emelés

Csökkentés

Tartás

Döntések

Adamecz Péter (2001. 07. - 2007. 07.)

9

0

12

21

Auth Henrik (2001. 07. - 2007. 07.)

9

0

11

20

Bánfi Tamás (2005. 03. - 2011. 03.)

4

35

25

64

Bihari Péter (2005. 03. - 2011. 03.)

11

20

34

65

Bihari Vilmos (2004. 03. - 2010. 03.)

7

18

26

51

Csáki Csaba  (2005. 03. - 2011. 03.)

5

16

39

60

Hardy Ilona (2004. 03. - 2010. 03.)

7

14

31

52

Járai Zsigmond (2001. március - 2007. március)

8

0

9

17

Kádár Béla (1999. 09. - 2002. 09., 2002. 09. - 2008. 09.) 

8

1

24

33

Kopits György (2003. 12.  - 2009. 02.)*

12

5

24

41

Neményi Judit (2005. március - 2011. március)

7

20

38

65

Oblath Gábor (2001. március - 2003. január, 2003. július - 2009. február)**

8

7

26

41

Szapáry György (2001. február - 2007. február)

6

0

9

15


*Kopits György hamarabb lemondott, mert kinevezték a Költségvetési Tanács elnökévé

** Oblath Gábor mindkétszer idő előtt távozott (2009-ben azért, mert kievezték a Költségvetési Tanács tagjává)

KAPCSOLÓDÓ CIKK