Mégis, mitől olyan nagy szám Azerbajdzsán?

Óriási olaj- és gázmezőkön ül Azerbajdzsán, amely a válságot megelőző években bőven két számjegyű ütemben növelte gazdaságát. Magyarország eddig alig üzletelt a kaukázusi sikerországgal, de a kormány szemet vetett az olajpénzekre. A SOFAZ, az azeri olajalap mindenesetre bejelentette: nincsenek magyar állampapírjai.

Döbbenetes gazdasági növekedés tette vonzó gazdasági partnerré Azerbajdzsánt, amely olaj- és gázkészleteinek köszönheti, hogy ki tudott emelkedni a kaukázusi volt szovjet tagköztársaságok közül.

A város igazán gyors fejlődését az olaj kitermelésének köszönhette

A magyar kormány abban reménykedik, hogy szorosabbra tudja fűzni a gazdasági kapcsolatait az országgal, erre többször tettek utalást, maga Orbán Viktor miniszterelnök is jelzett ilyet. Leginkább a magyar állampapírok eladásában lát fantáziát a kabinet - az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 4 milliárd euró körül bocsátana ki devizakötvényt az idén, ebből 2-3 milliárdot is jegyezhetne Azerbajdzsán, törökországi közvetítéssel. Az erről szóló hírek kapcsán azonban a SOFAZ, az azeri olajalap hétfőn este hivatalosan bejelentette: nincsenek magyar állampapírjai.

Sikerország

Azerbajdzsán csak a közelmúltban vált vonzó üzleti partnerré Magyarország számára, és a válság emelte a csáberejét. "Az utóbbi években növekedni tudtak, a válság alig hatott rájuk, kifejezetten sikerország volt" - mondta Ludvig Zsuzsa, a Világgazdasági Kutatóintézet szovjet utódállamokkal foglalkozó munkatársa, akinek egyébként szakmai rendezvényeken az volt a benyomása, hogy az azeriek nyitottak Magyarország iránt, barátságosak velünk.

Az ország egyértelműen az energetikának köszönheti kirobbanó sikerét. Tavaly exportjának közel 80 százalékát adta a nyersanyag. 2005-től kezdték működésbe helyezni a Baku-Tbiliszi-Ceyhan olajvezetéket, amely fekete-tengeri kijáratával megnyitotta az országot a világpiac felé. Az olajipar felfutása következtében robusztus növekedést mutatott a gazdaság a válságig, a csúcsévekben (2005-2006-2007) 26,4, 34,5 és 23,4 százalékkal nőtt a GDP, államadósságuk irigylésre méltóan alacsony, a GDP arányában mindössze 5,5 százalékos (Magyarországé közel 80).

Magyarország külkereskedelmi forgalma (milliárd forintban)

Ludvig Zsuzsa szerint azonban az azeri csodának lassan vége. Elmondása szerint már csúcsra pörgették az olaj- és gázkitermelést, vagyis az előző évek robbanásszerű növekedését fűtő energetika fejlődését nem lehet fenntartani. Ezt az IMF januári országjelentése is alátámasztja. Eszerint Azerbajdzsán gazdasági növekedése a válság után várhatóan 2-3 százalék között stabilizálódik, de olajszektora nem lesz többé húzóágazat. Sőt, inkább mérsékelten, de visszafogja a növekedést, az olajszektoron kívüli gazdaság viszont 5-6 százalék közötti bővülést tud felmutatni. A fő problémája Azerbajdzsánnak pont az olajfüggősége, az olaj iránti kereslet jóval nagyobb, de akár jóval szerényebb növekedést is eredményezhet.

A várható lassulás ellenére azért az energiaszektor - a Kaszpi-tengeri olaj- és gázmezők miatt - feltehetőleg még sokáig befolyásos ágazata marad az azeri gazdaságnak. Ezzel nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió is számol. "Ha Magyarország az energetikai együttműködés lehetőségeit keresi, valójában nem csinál mást, mint követi az Európai Uniót. Azerbajdzsánnal ugyanis az EU is igyekszik szorosabbra fűzni a kapcsolatait" - mondta Ludvig Zsuzsa. A cél az orosz energiától való függés enyhítése, a legfőbb eszköz pedig a Nabucco gázvezeték lenne, amely Európában Ausztriáig szállítaná az azeri gázmezőkből származó fűtőanyagot.

Forintba nem fektethetnének

Ami a potenciális azeri kötvényvásárlást illeti - amennyiben a SOFAZ közleménye nem végleges döntést jelent, hanem az azeri politika karakteréhez illeszkedő elterelő hadművelet -, Azerbajdzsán az állami olajalapból vásárolhatna magyar állampapírokat. Ez az a pénzügyi alap, amely az ország olajbevételeit kezeli, és amelyet a 2000-es években száguldó gazdaságból töltöttek fel. A SOFAZ a honlapja szerint több mint 30 milliárd dollárnyi eszközzel rendelkezik, de befektetési politikája kizárja, hogy Magyarországtól közvetlenül vásároljon állampapírokat.

Orbán Viktor és Ilham Aliyev, a miniszterelnök hivatalos látogatásán Bakuban

Szabályzata szerint ugyanis csak olyan eszközökbe fektethet, amelyeket a G7-országok valutájában (dollár, euró, brit font, kanadai dollár, japán jen), orosz rubelben vagy török lírában vezetnek, illetve olyan országok jöhetnek még szóba, amelyek a nagy hitelminősítő intézeteknél, mint az S&P, a Fitch vagy a Moody's, "A", illetve az utóbbinál "A2" besorolásúak (vagyis jó adósnak számítanak). Magyarország egyik kalapba se tartozik, innen jöhetett az ötlet, hogy - a Figyelő információi szerint - Törökországban bocsássák ki a magyar papírt, így az azeriek lírában jegyezhetnék le. Az alap kezét azonban az is megköti, hogy csak hosszú távú befektetésre ajánlott papírokat vehet, a magyar állampapírok viszont nem ilyenek, a hitelminősítők bóvli kategóriában tartják. (Az még elképzelhető, hogy nem az olajalap, hanem más azeri intézmény vásárolna.) A SOFAZ 3-án ki is adott egy közleményt, amely szerint nem fontolgatják magyar eszközök vásárlását.

Folytatódnak a stratégiai tárgyalások

A kapcsolatokat elvileg beárnyékolhatja, hogy a magyar kormányt Baku átejtette (a baltás gyilkos Ramil Safarov elnöki kegyelemmel történő szabadon bocsátása ellen a kormány hivatalos diplomáciai iratban tiltakozott is), de egyelőre úgy tűnik, ez nem okozott törést az ébredező gazdasági tervekben. Az [origo] megkeresésére a Miniszterelnökség közölte, hogy október 8-9-én a terveknek megfelelően meg kívánják tartani a soron következő kormányközi magyar-azeri gazdasági vegyes bizottsági találkozót.

Ilyen találkozót tartottak júliusban is, amikor Bakuban járt Szijjártó Péter külkereskedelemért felelős államtitkár, aki a vegyes bizottság társelnöki tisztségét is ellátja. Szijjártó akkor úgy nyilatkozott, hogy Magyarország stratégiai partnerségre kíván lépni Azerbajdzsánnal. Az építőipart, a mezőgazdaságot, a vízkezelést és az energetikát jelölte meg olyan ágazatokként, amelyekben magyar cégek részt vennének, Magyarországra pedig a gyógyászati turizmusba befektető azerieket várta, illetve a jövő évre 200 azerbajdzsáni diákot is.

A semmiből jövő pénz

A gazdasági kapcsolatok rá is férnek a két országra, amennyiben komoly mennyiségű pénzt akarnak cserélni. "Abból nem szokott jó kisülni, ha két olyan ország fűzi szorosabbra a finanszírozási kapcsolatait, amelyeknek a gazdasági összefonódása, beágyazottsága minimális. Márpedig Azerbajdzsánnál és Magyarországnál erről van szó. A semmiből jövő finanszírozás lenne" - mondta egy, az ügy politikai vetülete miatt névtelenséget kérő, az orosz térség és az utódállamok tőkepiacain jártas szakértő.

Olajfúrótornyok állnak a Kaszpi-tengerben, az azerbajdzsáni főváros, Baku közelében  

"Sehol nincs előírva, hogy fejlett gazdaságokból kell tőkét szerezni a magyar állam finanszírozására, a forrásországok időben és földrajzilag is változtak" - mondta el ugyanakkor Orbán Gábor, az Aegon kötvényportfólió-menedzsere a feltételezett kötvényügyletről. Azt azonban hozzátette, hogy bár a kormány szándékai nem ismertek, a sajtóban felmerült, hogy az egész azeri üzlet az IMF-tárgyalások elodázását szolgálja. Ez azért nem lenne szerencsés, mert bár a tényleges IMF-feltételekről is nagyon keveset tudni, az azeriekről annyit sem - fogalmazott.

A Figyelő által korábban vázolt forgatókönyv szerint a lehetséges azeri pénzszerzés úgy zajlana, hogy a kormány a török tőkepiacon dobja piacra az állampapírjait, amelyet lírában jegyezhetnének le az azeriek. Orbán Gábor szerint ezzel az a baj, hogy drágább megoldás, mint ha euróban vagy dollárban bocsátana ki papírt az állam, mert a magyar hitelezőknek euróban kell fizetniük, vagyis az államnak úgyis át kellene váltania a lírát.

Ráadásul az IMF-tárgyalásokon legfeljebb a mozgástér bővítéséhez járulhatna hozzá az azeri pénz, magát a megállapodást Magyarország nem úszhatná meg. "Kedvező, hogy érkezik az országba pénz, mert az biztosíték a többi befektető számára. A külső forrás bevonása azonban akkor fejti ki a legnagyobb bizalmi hatást, ha azzal egy időben a gazdaságpolitikai hitelesség is nő. Az IMF-programok sikerének is éppen ez a kulcsa" - tette hozzá Orbán Gábor.

A Richter az egyetlen

A kereskedelmi forgalom Magyarország és Azerbajdzsán között elenyésző mértékű volt az elmúlt években, de a kormány az azeriekkel ellenséges viszonyban lévő és most Magyarországgal minden diplomáciai kapcsolatot megszakító örmények feldühítésével sem kockáztatott túl nagy kereskedelmi forgalmat (lásd a fenti grafikont). Az Azerbajdzsánban jelen lévő magyar cégek közül a legnagyobb a Richter Gedeon Nyrt., amely régóta ott van a posztszovjet térségben, és 2011-es éves jelentése szerint az utóbbi években számottevően nőtt az azeri forgalma.

"A régió minden piaca, így az azerbajdzsáni is fontos a vállalatnak. Elsősorban már jó ideje bevezetett gyógyszereket, vérnyomáscsökkentőket, kardiovaszkuláris készítményeket forgalmazunk az országban" - mondta az [origo]-nak Beke Zsuzsa, a társaság kommunikációs vezetője.