Beveti a válságfegyvert az EKB

Az Európai Központi Bank korlátlan kötvényvásárlási program elindításával akar úrrá lenni az elhúzódó válságon. A MOT nevű beavatkozást nagyon várták a befektetők, mert csökkentheti a bajba sodródott uniós országok kiadásait.

Felfokozott piaci várakozások előzték meg az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntését és az az elnök azt követő tájékoztatóját, amelyen Mario Draghi elnök ismertette az EKB eurózóna adósságválságának enyhítését célzó - nyílt monetáris tranzakciók néven futó - programját. A program rövidítése az angol kezdőbetűk alapján MOT.

A MOT elindítása csökkentheti a bajba jutott eurózónabeli országok, Spanyolország, Olaszország, Görögország, Portugália állampapírhozamait, és ha a piacok előbb-utóbb kiárazzák az eurózóna esetleges szétesésének kockázatát, az további hozamcsökkenést és részvényemelkedést okozhat. A MOT hatása a régiós országok közül Magyarorzság számára lehet a legkedvezőbb, jóllehet az IMF-tárgyalások esetleges meghiúsulása felülírhatja a kedvező hatást.

Korlátlan beavatkozás

Draghi az előzetesen kiszivárgott információknak megfelelően közölte, az EKB korlátlan kötvényvásárlási program elindításával akar úrrá lenni az elhúzódó válságon. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az EKB kötvényvásárlásokkal szorítaná lejjebb az eurózónabeli országok állampapírhozamait. Az EKB csak három évnél rövidebb futamidejű papírokat vásárolna. (Az állampapírok sajátossága, hogy a hozamemelkedésnél csökken, hozamcsökkenésnél pedig emelkedik az árfolyam.) Ez a befektetők számára egy biztosíték arra, hogy bármilyen piaci sokk esetén lesz, aki megvásárolja az állampapírokat, ezáltal az EKB stabilzálni tudja a piacokat.

Az EKB elnöke elmondta azt is, hogy az állampapír-vásárlásokkal a rendszerbe kerülő pénzt sterilizálni fogják, azaz kiszívják onnan. Erre azért van szükség, mert a kötvényvásárlások miatt növekedő pénzmennyiség felpörgetné az inflációt, ezt pedig az EKB szeretné elkerülni. A sterilizálásnak több módja is van, például az, hogy a bankok tartalékrátáját megemeli, vagyis több pénzt kellene tartalékolniuk. Egy másik lehetőség többek között, hogy a kötvényvásárlásokkal párhuzamosan kötvénykibocsátásokat indít az EKB - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. "Az EKB megveszi a befektetőktől mondjuk a kritikus hozamszint felett járó olasz vagy spanyol papírokat, azaz pénzt ad nekik, de ezt a pénzt a befektetők visszadják azzal, hogy EKB-kötvényeket vásárolnak" - vázolta a sterilizációt leegyszerűsítve Suppan.

Magyarország járhat a legjobban

A bizonytalanság eltüntetése mellett az EKB másik célja, hogy a MOT-tal alacsonyabb hozamkörnyezetet teremtsen az eurózónában, ez pedig jelentős kiadáscsökkenést jelenthet a magas hozamoktól szenvedő tagállamoknak - mondta Németh Dávid, az ING közgazdásza. Suppan Gergely szerint az EKB lépése rövidtávon lélegzethez juttatja a bajba jutott tagállamokat, és kivezeti a recessziós spirálból az eurózónát. A szakértő úgy vélte, hogy a lépéssel kiárazzák a piacok az eurózóna esetleges felbomlásának a kockázatát, ez pedig a csődkockázati mutatók és a hozamok csökkenését eredményezheti.

"A kötvényvásárlási program és az adósságválság enyhülésével Magyarország jár a legjobban a régiós országok közül. Mégpedig azért, mert Magyarország a legsérülékenyebb, ezért a javuló nemzetközi hangulat és a magas kamatszint a magyar eszközök, köztük az állampapírok iránti keresletet is növelheti" - mondta Suppan.

Ezt alátámasztja, hogy a mentőprogram ismertetése előtt is optimisták voltak a piacok. A spanyol és olasz hozamok és csődkockázati mutatók hatalmasat estek, ezzel párhuzamosan a magyar mutatók is jókora esést mutattak, a CDS-felár például idei mélyponjtára csökkent, a csütörtöki magyar állampapíraukciót pedig órási érdeklődés kísérte. Az EKB bejentése után nem bonatkozott ki látványos emelkedés a pénzpiacokon. Ez részben azzal magyarázható, hogy a befektetők kíváncsiak arra, hogy a gyakorlatban hogyan fog működni a MOT.

Még nem mindenki teljesíti a feltételeket

Az EKB az egységes monetáris politika védelme érdekében igyekszik megakadályozni, hogy a kiigazítási program alatt lévő, kockázatosabb eurozóna-tagország hozamfelárai drasztikusan és tartósan elszakadjanak az irányadó kamat szintjétől. Ehhez a beavatkozáshoz azonban elengedhetetlen a potenciális jegybanki veszteségekre garanciát jelentő többi eurozóna-ország hitelképessége és hitelessége, amit a jegybanki művelet képes exportálni a perifériaországok számára. A csütörötkön ismertetett új programban azok az országok vehetnek részt, melyek külső pénzügyi segítséget kérnek az eurózóna mentőalapjaitól, EFSF/ESM-től, és teljesítik a mentőcsomagban vállalt feltételeket, melyek ellenőrzésében kívánatos, hogy az IMF is részt vegyen. A feltételek megszegése esetén az EKB felhagy a kötvények további vásárlásával. A már most is mentőprogramban résztvevő országok (Görögország, Írország, Portguália) esetében feltétel, hogy azok hozzáférjenek az elsődleges kötvénypiachoz, ezt a feltételt jelenleg csak Írország teljesíti. Az EKB által bejelentett kötvényvásárlási program feltételeit továbbá jelenleg sem Spanyolország, sem pedig Olaszország nem teljesíti, így ők jelenleg nem vesznek részt a programban.