Autósok szívnak a kormány lazsálása miatt

Több mint tízezren lehetnek azok az autósok, akiknek esetenként akár milliós káruk keletkezett a MÁV Általános Biztosító Egyesület bedőlése miatt, ám helyzetüket máig nem rendezte senki. A probléma gyorsan megoldódhatna, ha a kormány eleget tett volna kötelezettségének, a minisztérium azonban továbbra sem tudja megmondani, meddig kell várniuk az autósoknak, akik most saját pénzen javíttatnak, vagy nagy összegű végrehajtás fenyegeti őket.

"Hiába volt kötelező biztosításom, több mint hárommillió forintot követel tőlem annak az autósnak a biztosítója, akivel még 2006 tavaszán karamboloztam. Az elmúlt három évben legalább tíz tárgyalás volt, rövidesen megszületik az első fokú ítélet. Az összeg a kamatokkal, ügyvédi díjakkal együtt ma már az ötmilliót is meghaladhatja. Ha veszítek, az eddig ügyvédre fordított 6-700 ezer forinton felül még ennyit kell fizetnem" - mondta az [origo]-nak a MÁV ÁBE egyik volt ügyfele, Totev Alexander.

A budapesti férfi azért került ilyen helyzetbe, mert a kormánytöbbség semmibe vette az Alkotmánybíróság által kiszabott június végi határidőt. A testület már tíz hónappal ezelőtt megállapította: a parlament alkotmányt sért azzal, hogy nem kártalanítja a MÁV ÁBE csődjének érintettjeit, a jogszabály azonban a mai napig nem született meg.

"A törvényalkotás elmulasztásával az Országgyűlés nemcsak rengeteg károsult vesszőfutását hosszabbítja meg, számos károkozót is nagy összegű végrehajtás fenyeget. Azoknak a károsultaknak ugyanis, akiknek volt cascójuk, a biztosítójuk kifizette a kárt, de azonnal beperelte érte a károkozót" - magyarázta az [origo]-nak Totev Alexander esetét Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese.

A cascóval nem rendelkező vétlen károsultak még rosszabb helyzetben vannak. Nekik saját költségükön kellett megjavíttatniuk a kocsijukat, és ha vissza akarják kapni az erre fordított pénzt, az egyedüli lehetőségük azóta is a nekik kárt okozó autós ellen indított polgári per. A kötelező gépjármű felelősség biztosításról szóló (kgfb) törvény 2009-es módosítása a hasonló csődökből származó gondok megelőzésére ugyan előírta egy kártalanítási alap létrehozását, de abból a 2010 előtti károsultak - így a MÁV ÁBE ügyfelei - egy fillért sem látnak.

Több ezer ügylet maradt függőben

Az elsősorban kötelező biztosításokat kínáló MÁV ÁBE tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) - ötéves intézkedéssorozat után - 2008 áprilisában függesztette fel, majd augusztusban visszavonta az engedélyét. Vezetője bíróság elé került, sikkasztással vádolják. Több ezer folyamatban lévő kárügylet maradt függőben, mivel az azóta felszámolás alatt álló biztosító egyesület a tagjai által okozott károk jó részét nem tudta megtéríteni.

Az Alkotmánybíróság tavaly novemberben hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem orvosolta a helyzetet. (Pontosan úgy fogalmazott, hogy nem szabályozta a károsultak kártérítési igényeinek a "kockázatközösség elvén alapuló érvényesíthetőségét".) Egyúttal előírta, hogy az erről szóló jogszabály 2012. június 30-ig szülessen meg.

Részletek az Alkotmánybíróság határozatának indoklásából

"A jogi szabályozás 2010. január 1-je előtti hiányosságai következtében a jogintézmény nem nyújt a károkozóknak és károsultaknak kellően hatékony jogvédelmet; a felelősségbiztosítás elemei nem működnek minden esetben. A jogalkotó a biztosító egyesületek működését megengedve egyidejűleg nem reagált kellőképpen a jogintézmény működését biztosító eszközök megfelelő kialakítására."

"A jogalkotó többféle módon is orvosolhatja a mulasztást. Például a felelősségbiztosítók által erre az esetre képzett másik pénzalapból kielégítést lehetővé tevő szabályozással vagy valamennyi, volt MÁV ÁBE-biztosított számára előírt pótbefizetési kötelezettséggel, esetleg az állam saját elhatározása alapján közvetlen helytállása útján. Nem volna tehát alkotmányellenes, ha az állam a MÁV ÁBE tagjait utólag kötelezné a felmerült károkat fedező pótbefizetésre."

Máig sincs azonban jogszabály, holott a probléma rengeteg embert érint: a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) [origo]-nak küldött válaszából kiderül, hogy a MÁV ÁBE felszámolójának eddig mintegy 12 ezer hitelezői igényt jelentettek be - ezek nagy többsége vélhetően a károsultaké. A hitelezők összesen több mint 7 milliárd forintot követelnek, ennyi vagyona az egyesületnek nincs.

A kormány honlapján a nyáron megjelent egy ma is elérhető tervezet, amely szerint a MÁV ÁBE volt magánszemély tagjainak 100 ezer, nem magánszemély tagjainak 200 ezer forintig kellene helytállniuk az általuk okozott károkért. A károk ezen felüli részét - ha az egyesület vagyona nem fedezi - az állam és a Magyar Biztosítók Szövetségének kártalanítási számlája térítené meg. A tervezetből mostanáig még törvényjavaslat sem lett.

A közeljövőben kész lesz

Arra a kérdésünkre, hogy mi az oka a törvényjavaslat csúszásának, az előkészítésért felelős NGM nem válaszolt, csupán annyit írt, hogy a kormány "olyan előterjesztés előkészítésén dolgozik, amely az Alkotmánybíróság (...) határozatával összhangban álló megoldást tartalmaz". A benyújtás idejéről pedig azt írta, az "a közeljövőben" várható.

Megkérdeztük azt is, hogy előreláthatólag mennyi pénzbe fog kerülni a költségvetésnek az egyesület fizetésképtelenségéből adódó károk fedezése, de az NGM azt válaszolta, ez csak azt Országgyűlés által elfogadott megoldás ismeretében lehet majd megállapítani.

Arra a felvetésre, hogy a késedelem miatt eséllyel perelhető lenne-e kártérítésért a magyar állam, Kovács Kázmér azt mondta, a szakmai közvélemény szerint a jogalkotói feladat elmulasztása miatt az állam perelhetősége ilyen esetben "erősen kérdéses".