Heim: Nem kell ennyi devizatartalék

Magyarországon jövő tavaszig tart a recesszió, lehet csökkenteni a kamatokat, és nem kell annyi devizatartalék, mint amennyi a jegybankban van - mondta el egy konferencián Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató elnöke.

Nincs akkora probléma a világgazdaságban, mint ahogy azt általában leírjuk - kezdte Londonból, Skype-on tartott előadását Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató elnöke a Joint Venture Szövetség konferenciáján.

Heim, aki egy váratlan kínai üzleti útja miatt nem tudott személyesen részt venni az üzleti fórumon, hangsúlyozta, hogy szerinte nem gazdasági válság van, hanem pusztán vezetési válság. Szerinte ugyanis akkor nem indokolt válságról beszélni, amikor az összevont fizetési mérleg a világon többletet mutat, és a globális GDP az elkövetkező 10 évben várhatóan nem lesz alacsonyabb, mint az elmúlt 10 évben, vagyis átlagosan 3,5 százalékos.

Kínában valóban lassulás érzékelhető, de még most is 7 százalék körüli a gazdaság bővülése, a legfrissebb ipari termelési adat ugyan 9 százalék alatti, de ez még mindig nagyon magas, és Európában mindenki boldog volna tőle, az ázsiai térség egészében pedig a következő 1 évben is 6-7 százalékos lesz a GDP növekedési üteme.

Lehet kamatot csökkenteni

Magyarországon ugyanakkor a helyzet nem túl jó, a bankrendszer állapota gyenge, a rossz hitelek 20 százalékos aránya akkora, mint amekkora például 1998-1999 táján az ázsiai válság csúcsán volt jellemző. Ez egyértelműen akadálya a hitelezési aktivitásnak, de a következő években azért itthon is javulás várható. Heim szerint a bankrendszer extra terheit csökkenteni kell, jobban, mint amennyire a kormányzati szándék ezt mutatja. Azt kellene elérni, hogy a jövő év második felétől már leálljon a hitelállomány csökkenése, és legalább minimális élénkülés elinduljon.

A Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikájáról szólva Heim leszögezte, hogy bár ő személy szerint a szigorúbb kamatpolitikának a híve, most úgy látja, hogy a következő másfél évben van tér a monetáris lazításra, vagyis az alapkamat csökkentésére.

A jövő év végéig bezárólag 6 százalék alá lehetne levinni a kamatot, annak ellenére, hogy az infláció 4,5 százalék körülire várható 2013-ban is. A növekedés viszont 0-1 százalék közötti lesz, és relatíve jó a nemzetközi hangulat is, érvelt a közgazdász, aki nem vár drasztikus forintgyengülést. Szerinte hosszabb távon a 280-300 forint körüli sávban maradhat az euró, ha pedig lenne IMF-megállapodás, akkor a forint erősödhetne is.

Heim szerint az országnak nincs szüksége akkora devizatartalékra, mint amennyi most a jegybankban van. 36 milliárd euró helyett 31-32 milliárd is elég lenne, vagyis 2013 végéig 4-5 milliárd eurót a meglévő, drága adósság egy részének a visszafizetésére lehetne felhasználni, majd 2014 végéig le lehetne vinni a tartalék szintjét 30 milliárd eurós szintre. "Gazdaságélénkítésre viszont ezt a pénzt nem szabad felhasználni, az életveszélyes" - hívta fel a figyelmet Heim, aki szerint erről értelmes szakmai vitát kellene folytatni.

Magyar Telekom: Az export nem elég

A növekedés az egész gazdaság és a Magyar Telekom számára is abszolút kulcskérdés, mert a GDP alakulása körülbelül 7-8 hónapos csúszással, de pontosan visszatükröződik a társaság árbevételén - jelentette ki Chris Mattheisen a Joint Venture Szövetség elnöke, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója. Hozzátette azonban, hogy nemcsak a GDP tükröződik vissza, hanem például a munkanélküliségi ráta, egyrészt a 3000 kkv-n keresztül, amely cégek a Telekomhoz kötődnek, illetve a magánszemély ügyfelek révén.

Mattheisen szerint a növekedés forrása több tényező lehet: a foglalkoztatottság javulása, új munkahelyek teremtése, vagy például a hitelezés beindulása. A vezérigazgató konkrét számokat is említett, mondván, 4,4 millió fölé kell növelni az aktív foglalkoztatottak számát. "Az jó, ha legalább az export húzza a gazdaságot, de nem szabad, hogy csak az export legyen a húzóág, ennél kiegyensúlyozottabb szerkezetre kell törekedni a gazdaságban" - emelte ki a cégvezető.

A Magyar Telekom és a bankok közötti párhuzamokról is beszélt Mattheisen. Hasonló problémát jelent például az a körülmény, hogy a bankok és a Telekom is nagyon ki van téve a magyar lakosság fizetőképességének, nagyban függ a devizaforrások elérhetőségétől és ugyanúgy sújtja a különadó, amely átmeneti intézkedés helyett már hosszú távon lehúzza az eredményeket.

Orbán és Lázár felelőssége

Heim úgy látja, hogy a recesszió jövő tavaszig tarthat, utána viszont - részben persze az alacsony bázis miatt - már elindulhat a lassú élénkülés, és bár a bankszektor még nem tud majd növekedést hozni, a recessziót sem fogja már mélyíteni. Jövőre lendületet adhat a gazdaságnak az is, hogy a kifizetési szakaszba érkezhetnek a már lehívott uniós fejlesztési pénzek.

"Erre a területre nagy figyelmet kell fordítania a kormányfőnek és az ezt a munkát felügyelő Lázár Jánosnak" - hangsúlyozta Heim, hozzátéve, hogy jelenleg az idő 60 százalékánál és 35 százalékos pénzlehívási aránynál tartunk. "Rendkívül gyorsan újra kell gondolni azokat a projekteket, amelyek esetleg nem hoznak megtérülést, ha szükséges, akkor újra kell osztani a pénzeket, és jövő nyárig meg is kellene ítélni a fejlesztési pénzeket.

A közgazdász konkrét ötletet is adott a források hatékonyabb felhasználására: szerinte elszórtan sok projektre lenne szükség, nem koncentrált nagyprojektekre, 500 milliárd forintból pedig az öt nagyváros körül csoportosuló pólusokat kellene megerősíteni.

Az [origo]-t kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.