A lehető legjobbkor szólt be az IMF-nek a kormány

Régen nem látott jó hetet zárt a magyar gazdaság, miközben a kormány hatalmas kampányban ment neki az IMF-nek. A széljárás kedvező, ezért erősödött a forint, és ezért tűnik egyre kevésbé kockázatosnak Magyarországon befektetni. A piacok értékelik a kormány megszorításait, is és bár most nem aggódnak, azért a tűzbe még nem tennék a kezüket értünk.

Harmatgyenge forint, drága hitelfelvétel, kockázatos befektetések - ezek jellemezték a magyar gazdaságot az elmúlt hónapokban, ehhez képest péntekre 280 forint közelébe gyengült az euró, idei rekordokat döntögetve 300 pont alá esett az országkockázatot kifejező CDS felár, miközben a befektetők tolonganak, hogy magyar állampapírokat vehessenek, és a tíz éves magyar kötvény hozama kétéves mélypontra esett.

Történt mindez azon a héten, amikor a kormány IMF-ellenes médiakampányba fogott, pedig Magyarország megítélését a nyáron már az is nagyban javította, hogy leült az IMF-fel tárgyalni. Miért bíznak mégis egyre jobban Magyarországban a befektetők, ha éppen újra távolodunk az IMF-től?

Hogyan értette a kormány?

"Ez az egész csak politikai kommunikáció. Nincs valódi változás a kormány politikájában" - mondta az [origo]-nak Peter Attard Montalto, a japán Nomura bank régiós elemzője. A piacok szerinte optimisták, és várják a megegyezést, ezért nem látnak tényleges piaci reakciókat az IMF-elleni kampány után.

Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. kötvényüzletág-vezetője szerint viszont nagyon is érdekli a befektetőket, hogy a kormány IMF-ellenes hirdetéseket jelentetett meg. Pénteken egy londoni befektetőháztól hívták fel, hogy segítsen értelmezni a kormány kommunikációját. A piac mégsem reagált érdemben a kampányra, a forint nem esett, az országkockázat tovább mérséklődött. Ennek egyik oka Orbán Gábor szerint az, hogy sok egyéb magyar vonatkozású hír is napvilágot látott, ilyen szerinte a költségvetési fegyelem iránti elkötelezettség újabb megnyilvánulásának tekinthető 400 milliárdos intézkedéscsomag.

Megfizetünk érte

Azért sem reagált idegesen a piac a hirdetésekre, mert az IMF-fel folytatott vitánál és a kormány kampányánál többet számít, hogy külföldön nyugalom van, Magyarország pedig ebben a pillanatban jó üzlet. Montalto szerint a befektetők továbbra is vásárolnak magyar papírokat, mert úgy látják, hogy a megtérülés még mindig nagyobb, mint a kötvényeken és az árfolyamokon lévő kockázat. Nagy hozamokat érhetnek el, ráadásul az amerikai jegybank által beindított pénzpumpának köszönhetően viszonylag olcsón jutnak forráshoz. A Fed szeptemberben bejelentett harmadik monetáris lazítása után a befektetők nagyobb kockázatokat tudnak vállalni, így azokra a magyar papírokra is rákaptak, amelyek az európai, de még a kelet-európai átlagnál is jóval nagyobb hozammal kecsegtetnek.

Hiányzik a kiszámíthatóság

A kamatkülönbözetet vadászó befektetők nem hagyhatják figyelmen kívül a magyar piacon elérhető lehetőségeket - mondta Orbán Gábor, hozzátéve, hogy a befektetők több mint fele ilyen kamatvadász. Emiatt szerinte az ország könnyen és egyre olcsóbban tudja megújítani hiteleit, egyfajta pozitív spirálba került Magyarország.

Ilyen globális piaci környezetben az IMF kevésbé fontos tényező a magyar állam finanszírozásában. Azt kijelenteni viszont nem lehet, hogy az IMF egyáltalán nem kell, mert a piac egyelőre kevesli a jövőbeli gazdaságpolitika garanciáit - mondta Orbán Gábor. Szerinte az IMF arra az esetre kell, hogy ha újra negatív fordulat jönne a piacokon, bízhassanak benne, hogy a kormány nem folyamodik váratlan eszközökhöz. Addig viszont a befektetők kockázatviselési étvágya megengedi a kormánynak, hogy húzza az időt, az IMF-ellenes kommunikációt pedig elnézik.

Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős miniszter is arról beszélt, hogy nem volna helyes azt az üzenetet küldeni, hogy Magyarországnak nem fontos a megállapodás. Varga szerint a kormány a kedvező széljárás ellenére még ha szeretné, sem küldheti haza az IMF-et.

A bóvli még marad

Ahhoz azonban, hogy a befektetésre nem ajánlott, vagyis bóvli kategóriából kitörjön az ország, az IMF-megállapodás sem lenne elég. A felminősítéshez az kellene a szakértő szerint, hogy egy sikeres IMF-program végén békében váljunk el úgy, hogy Magyarország megáll a saját lábán.

A magyar gazdaság stabilizálódásához az is szükséges, hogy az európai adósságválság ne okozzon újabb nagy vihart. Erre azonban nehéz lenne fogadni. Görögország az EU és az IMF hiteleiből él, miközben a feltételek teljesítésével nem halad, és költségvetésben hatalmas fekete lyuk tátong. Spanyolországot a hitelminősítők azzal fenyegették meg, hogy bóvliba vágják, ha nem rendezi az égbe szökő államadósságot.

Állampapírhozamok Kelet-Európában október 12-én

A Standard and Poor's elemzője, Frank Gills pedig úgy látja, hogy Magyarországnak nincs középtávon is hitelesen fenntartható költségvetése, és arra sincs bizonyíték, hogy a kormány előbbre lépett volna az IMF-tárgyalásokon. Megerősíti ezt, hogy Varga Mihály pénteken azt mondta a következő tárgyalási körről, hogy "szívesen mondanám, hogy már meg is van az időpontja, de ez nem volna igaz".