Résen kell lenniük az OTP-s pénztártagoknak

A magánnyugdíjak államosítása után talpon maradt kasszák közül megszűnhet az egyik legnagyobb, az OTP pénztára. Az anyabank nem akarja tovább finanszírozni a költségeket, a tagoknak pedig csak elenyésző része fizet tagdíjat. Ha valóban a végelszámolás mellett dönt az OTP, akkor a tagoknak résen kell lenniük, jelezniük kell, melyik pénztárba akarnak átlépni, ellenkező esetben automatikusan az állami rendszerbe kerülnek.

A kormány által tavaly kikényszerített nagy visszalépési hullám után idén is megnyitotta a kormány a kaput a pénztártagoknak az állami nyugdíjrendszer felé. Idén március végéig több mint 25 ezren választották az állam nyugdíjrendszert, így 75 136-ra csökkent a nyugdíjkasszákban lévő tagok száma.

A tagokon a június végén működő 14 magánnyugdíjpénztár osztozott, de közülük 6 volt végelszámolás vagy beolvadás alatt. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) statisztikái szerint kevés pénztárnak ment jól az üzlet: az első félévben 5 magánnyugdíjpénztár rendelkezett pozitív működési eredménnyel, a többi veszteséges volt. A szektor összesített működési eredménye az első negyedévhez képest tovább már nem romlott, de az változatlanul negatív volt.

Az OTP-nél fogy a türelem

A tavaszi átlépések után mindössze négy kassza, az ING, az Aegon, az Axa és az OTP taglétszáma haladta meg a tízezret, most a legnagyobbak egyike nem tartja kizártnak, hogy kiszáll a piacról. A Népszabadság hétfőn ugyanis azt írta, végelszámolással megszűnhet a kassza, mert az anyabank nem akarja tovább finanszírozni a költségeket. Az OTP Magánnyugdíjpénztár a napokban levelet küldött a tagjainak, amelyben a tagság fizetési hajlandóságát szondázza.

Ha ugyanis ebben nem áll be változás, akkor az igazgatótanács még az év vége előtt "javasolja a küldöttközgyűlésnek a pénztár végelszámolással" történő megszűnését - idézi a lap a levélből. Az OTP Mnyp.-nek a magánnyugdíjak államosítása után 13 530 fős tagsága maradt, ebből csupán 1138 fő fizetett tagdíjat, pedig a biztonságos finanszírozáshoz minden tagnak havonta 1000 forintot kellene befizetnie. A bank a közelmúltban elemezte a helyzetet, és ennek alapján az valószínűsíthető, hogy jövőre már nem fog működési támogatást fizetni a pénztárnak.

Jogutód nélküli megszűnés

Ha végelszámolásra kerül sor, akkor a kasszatagoknak résen kell lenniük, ha pénztártagok akarnak maradni, és nem akarnak az állami rendszerbe lépni. A magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény szerint, ha a pénztár a jogutód nélküli megszűnés mellett dönt, akkor azt be kell jelentenie a felügyeletnek. A pénztár, a felszámolás esetét kivéve, csak végelszámolás után, a PSZÁF előzetes tájékoztatásával szűnhet meg, a megszűnést pedig az illetékes bíróságnak be kell jelentenie. A végelszámolást a felügyelet ellenőrzi, a bíróság pedig a pénztárat a nyilvántartásból a felügyelet határozatának jogerőre emelkedése után törli.

A jogutód nélküli megszűnés esetén a pénztártag a megtakarítását átlépéssel viheti át egy másik kasszába. Erről a végelszámoló az eljárás indulásától számított 30 napon belül köteles levélben tájékoztatni a tagokat, egyúttal nyilatkozatot kell kérnie tőlük, hogy melyik pénztárban kívánnak a későbbiekben takarékoskodni. A pénztártag akkor lépett át hivatalosan is az általa megnevezett kasszába, ha a pénztár kiadta a befogadó nyilatkozatot, a törvény szerint azonban a vagyont csak a végelszámolás lezárása után utalhatják át. Ha a megszűnő pénztár tagja nem nevez meg pénztárat, akkor a végelszámoló átlépteti az állami társadalombiztosítási rendszerbe. A végelszámolási eljárást egy év alatt kell lefolytatni, a pénztár kérésére a PSZÁF ezt az időszakot egy évvel meghosszabbíthatja.