Csak a vécépapír nem drágul

A sarki boltban a napi bevásárláskor, a telefonszámla befizetésekor, a bankban és a postán is érezni fogja mindenki az új adócsomag hatását, kikerülni nehéz lesz. A kormány egyedül a rezsiköltségeknél nem tehetetlen, mert ott befagyasztotta az árakat, de a bankokkal, az üzletekkel és a távközlési cégekkel szemben eszköztelen. Bízhat a versenyben, de az eddig sem gátolta az áremeléseket.

Nem a lakosság, hanem a bankok és a multinacionális vállalatok terhei emelkednek majd a szerdán bejelentett 367 milliárdos kiigazító csomaggal - állította Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerdán este a több új extra adót bevezető csomag hatásaival kapcsolatban.

A hivatalos kommunikáció ebben a kérdésben teljesen egységes (Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint sem fogják tudni a fogyasztókra hárítani az új adókat a szolgáltatók az erős verseny miatt), de ha az egyes adónemeket külön megvizsgáljuk, akkor minden esetben borítékolható, hogy az valamilyen formában meg fog jelenni az árakban.

Az iparűzési adó a boltban

Amilyen kicsinek és technikainak látszik, olyan alattomosan kúszik majd be a mindennapokba az iparűzési adó számításának a változása. Ezt az adót a vállalkozások fizetik meg, de jövőre jóval magasabb adóalap után, mint eddig tették. (A számításról itt olvashat részletesebben.) Egy-egy vállalkozásnak több mint 50, de akár 80 százalékkal is emelkedhet így az adóterhe, és ez elsősorban a kereskedelemben, kisebb részben pedig az energiaágazatban érdekelt vállalkozásokat érinti.

Matolcsy György a csomag bejelentésekor közölte, hogy a többletterhelés a nagykereskedelmi cégeknél jelentkezik majd. Az [origo]-nak korábban nyilatkozó adószakértők szerint - bár a részletes szabályok majd a törvényből derülnek ki - egyértelműen sújtja a kiskereskedőket is, és csak az lesz a kérdés, hogy az adóváltozás után ki milyen mértékben tudja majd áthárítani azt a vásárlókra.

A boltok közötti verseny ellensúlyozhatja az adóemelés drágító hatását, de a korábbi adóemelések tapasztalatai alapján ez legfeljebb néhány nagyon gyorsan forgó, nagy tömegben fogyasztott élelmiszernél van így. Körülbelül nyolc ilyen árucikk van (a hipermarketek és más bolthálózatok üzletvezetőinek valós forgalom alapján kimutatott adatai szerint): a kenyér, a cukor, a tej, a vécépapír, a liszt, a tojás, az étolaj és a margarin. Ezeknél nehezebb érvényesíteni az áremelést, mert a vevők gyorsan észreveszik azt, és könnyen kivédik úgy, hogy tíz méterrel odébb sétálnak a következő kisboltba.

A ritkábban vásárolt, kevésbé mindennapos áruknál, a tartós fogyasztási cikkeknél, ruháknál és gyakorlatilag minden más terméktípusnál könnyebb szétteríteni egy adóemelés hatását, így nagyon valószínű, hogy a kereskedők ezt meg is fogják tenni, csak egyelőre nehéz belőni, hogy pusztán ettől a változástól mi mennyivel drágul.

A tranzakciós illeték mindenhol

Százezer forintonként legalább 200 forintot (2 ezrelék) visz majd el jövőre a pénzügyi tranzakciós illeték, de ha valaki jellemzően nem banki átutalással fizet vagy bankkártyával vásárol, hanem inkább készpénzzel fizet (használja az ATM-eket vagy bankfiókban veszi fel a pénzt a számlájáról), akkor a forgalmának 3 ezrelékét (100 ezer forintonként 300 forintot) vonja el az állam január elsejétől. (A tervek szerint lesz egy 6000 forintos felső plafon, ehhez legalább 3 millió forintot kell átutalni vagy 2 millió forintot felvenni készpénzben.) A csekkadó néven is ismert tranzakciós illeték egyenként nem jelent majd nagy érvágást, viszont a sok kicsi ügylet is tuti bevételt hoz az állam konyhájára, mivel gyakorlatilag kikerülhetetlen.

Az országban 8 millió embernek van saját bankszámlája, 7,5 millió betéti kártya van forgalomban, a mintegy 4 millió magyar háztartás közül pedig talán nincs is olyan, amelyikbe ne vinne ki havonta néhány sárga csekket a postás. Az adó tehát minden olyan tranzakciót érint, amikor az ember megkapja a fizetését, a számlájáról készpénzt vesz fel egy bankfiókban vagy egy automatánál, elutal bizonyos összegeket, hogy a rezsiszámláit kiegyenlítse, befizeti a sárga csekkjeit vagy használja a netbanki szolgáltatásokat, és bármilyen üzletben vásárol a bankkártyájával.

A kérdés csak az, hogy az ügyfelek fizetik-e meg ezt az illetéket, vagy a bankok - Matolcsy György biztos benne, hogy az utóbbiak. "Mert óriási verseny lesz" - indokolta véleményét a csomag bejelentésekor, és közölte azt is, hogy ezt "az egyik nagy magyar bank vezetője" is mondta neki egy minapi beszélgetésük során. Verseny valóban van a pénzügyi intézmények között, de mivel egyszersmind keményen veszteséges is a hazai bankszektor, mégsem életszerű azt várni, hogy gálánsan lenyelik majd a bankok a plusz terhet. (Erre Patai Mihály is tett nemrégiben utalást az [origo]-nak adott interjújában.)

Az is igaz ugyanakkor, hogy például az ingyenes pénzfelvétel jó reklám volt az utóbbi időben a bankoknak, ezért az illeték áthárítása nem látványosan fog megtörténni. A pluszterhet más díjakban is elrejthetik a bankok, erre rengeteg lehetőség van úgy, hogy a banki ügyfelek azt szinte észre se vegyék. "Még ha csak fillérekkel is, de drágulhatnak a hitelek, lecsíphetnek a betéti kamatokból, megemelhetnek egyet-kettőt a különféle díjakból" - mondta el az [origo] kérdésére Gergely Péter, a banki termékeket elemző BankRáció.hu oldal szakértője még a két héttel ezelőtti Matolcsy-csomag bejelentése után.

A közműadó a rezsiben

A közműadó részleteiről tudni egyelőre a legkevesebbet, pusztán annyit, hogy azt a helyi építményadó kiegészítéseként a villany-, gáz-, víz-, csatorna-, távközlési (telefon, kábeltévé, internet) vezetékek nyomvonala után vetnék ki azok tulajdonosára méterenként 100 forint értékben. A nemzetgazdasági miniszter ezzel kapcsolatban is azt ígérte, hogy az adót majd nem családoknak kell megfizetniük, mert a kormány odafigyel, hogy a szolgáltatók ne hárítsák át a pluszterhet. A kormányzati szándék tehát az, hogy a sok helyen külföldi tulajdonban lévő szolgáltatók fizessenek, és mint Matolcsy elmondta, nem is fogják tudni áthárítani a pluszterhet a lakosságra, mert a kormány a rezsiköltségeket befagyasztotta.

A gáz, a távhő, a villany, a víz- és a csatornadíjak mértékét az állam szabályozza, így ezeken a területeken valóban nehéz dolguk lesz a szolgáltatóknak, ha ki akarnának bújni az adó tényleges megfizetése alól. Rogán Antal a csomag ismertetésének napján bejelentette, hogy a kormány garantálja, hogy a közműdíjak az infláció mértékénél jobban ne nőjenek.

A telefon-, kábeltévé- és internetszolgáltatások azonban drágulhatnak az új adó nyomán, a távközlési vezetékek adójának továbbhárítását ugyanis semmilyen hatósági korlát nem gátolja. Legfeljebb a verseny szólhat közbe, de az már a júliusban bevezetett telefonadónál is látszott, hogy a távközlési cégek nem szívesen fizetik meg a plusz terhet. Akkor a szolgáltatók egyre-másra jelentették be, hogy az ügyfelekre hárítják az adót, és beépítik majd az áraikba. Az áremelkedések el is indultak a nyár vége felé.