Újabb megszorítás felé sodródik a kormány

Egy jó hírrel lepte meg a magyar kormányt szerdán az Európai Bizottság: az októberben bejelentett megszorítások elegendőek lesznek ahhoz, hogy a kormány tartani tudja idei hiánycélját. A bizottság országjelentése azonban a távolabbi jövőt nem látja ennyire biztatónak. Ha a mostani politikáját folytatja a kormány, akkor már jövőre megugorhat, két év múlva pedig elszállhat a hiány. Ha a kabinet makacskodik, akkor elbukja az EU-s támogatásokat, ha szót fogad, akkor újabb, akár 60 milliárdos megszorítás is jöhet hamarosan. A kormánynak most az uniós pénzügyminiszterek tanácsára, az Ecofinre kell figyelnie.

"Akármit csinálunk, sose elég" - fakadt ki Orbán Viktor október közepén a szerinte a magyar gazdaságpolitikával örökké elégedetlen Európai Unióra, de úgy tűnik, hogy túl borúlátó volt. Az Európai Bizottság szerdai országjelentése szerint a kabinet által októberben bejelentett két megszorító csomag elegendő ahhoz, hogy a kormány tartani tudja idei hiánytervét. A bizottság jelentése mégsem nyugtathatta meg Orbánt, mivel az azt is előre vetíti, hogy jövőre ezt a gazdaságpolitikát követve újra elszállhat a hiány, ami újabb megszorításokra kényszerítheti rá a kormányt.

A bizottság jelentése szerint jövőre 2,9 százalékos hiányt vár az idei 2,5 százalék után. Míg az idei szám a kormány célját nem lépi túl, addig a jövő évi már meghaladja (2,7 százalék a hiánycél idén és jövőre egyaránt). Ez pedig azt is jelenti, hogy a bizottság azt üzeni, további intézkedések kellenek, amelyeknek mértéke durván 60 milliárd forint.

Ezen felül 2014-re 3 százalék fölé, 3,5 százalékra kúszó deficitet lát a bizottság, ami azt jelenti, hogy nem elég a 2,7 százalékos hiányt hozni jövőre akármilyen intézkedésekkel, annak a csomagnak a szerkezete is legalább ennyire fontos. A kormány legutóbbi két csomagja ugyanis javarészt adóemeléseket, új adókat tartalmaz, ez pedig visszaveti a gazdasági fejlődést, ami szintén a hiány növekedéséhez vezet.

Ráadásul nem csak azt kell figyelni, hogy a hiány 2,7 százalék lesz-e, vagy azt meghaladja. Az uniós költségvetési szabályok ugyanis előírják azt is, hogy a hiánynak csökkennie, a strukturális egyenlegnek pedig évről évre javulnia kell. 2014-ben viszont 1 százalékkal romlik a strukturális egyenleg a bizottság szerint, ebből pedig az következik, hogy egy hatalmas, a GDP 1,5 százalékának megfelelő kiigazítást tart szükségesnek a bizottság, ami 450-480 milliárd forintnak felel meg - mindezt 2014-ben, a választások évében.

Miért látnak nagyobb hiányt?

A bizottság a jelentésének elején külön kiemeli, hogy a gyenge magyar gazdasági teljesítmény, erőtlen potenciális növekedés részben a gazdaságpolitikai bizonytalanság és a válságadók miatt állt elő. A válságadók közül kiemeli a pénzügyi szektort sújtó "nagyon magas" terhelést. A bizottság ezen felül több okkal magyarázza azt, hogy miért vár magasabb hiányt, mint a kormány. Egyrészt a lassabb gazdasági növekedés miatt, aztán azért, mert az adóbeszedési hatékonyság javulása eléggé bizonytalan, ezért pedig csak úgy 30 milliárd forintot vettek figyelembe, szemben a kormány által hangoztatott 150 milliárddal.

Matolcsy optimista

A nemzetgazdasági miniszter szerint az Európai Bizottság szerdai országjelentésében pozitív bizonyítványt állított ki a magyar gazdaságpolitikáról, ami egy hosszú harc eredménye. Úgy látja, jövőre megszűnhet a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás.

Matolcsy György ezt szerdai budapesti sajtótájékoztatóján mondta, reagálva arra, hogy az Európai Bizottság előrejelzése szerint jövőre 3 százalék alatt marad a GDP-arányos hiány Magyarországon. A tárcavezető közölte: a kabinet megítélése szerint most már igen nagy a valószínűsége annak, hogy jövő júniusban Magyarország lekerül a túlzottdeficit-eljárás alá vont országok listájáról.

Azzal kapcsolatban, hogy az EU szerint jövőre 2,9 százalék lesz a magyar deficit, Matolcsy György emlékeztetett: a kormány ennél is kevesebbet, 2,7 százalékos hiánycélt tűzött ki maga elé. Mindezek mellett azonban megjegyezte, Orbán Viktor miniszterelnök kérésére a jövő heti kormányülésre előterjesztést kell tennie arra nézve, hogy szükségesek-e még gazdasági intézkedések a szerdai európai bizottsági bejelentések nyomán.

A kormány nem ért egyet az Európai Bizottság azon előrejelzésével, amely szerint 2014-ben a GDP 3,5 százalékára emelkedik Magyarországon az államháztartás hiánya - közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Indoklásul közölte: a brüsszeli testület megállapítását olyan tételekre alapozza, amelyek nem helytállóak, a kabinet szerint ugyanis a bankadó és a tranzakciós illeték nem veti majd vissza a bankszektor hitelezési tevékenységét.

Az IMF-EU megállapodás megtakarítást hozna a kamatkiadásoknál, de ezt a bizottság egyelőre nem számolhatta be, lévén, hogy nemhogy nincs aláírva a megállapodás, de inkább a szakításnak van nagyobb esélye, elmérgesedett a viszony a magyar fél és a nemzetközi szervezetek között. A kiadásoknál is kisebb megtakarítást tart reálisnak a bizottság, mint a kormány, a gyógyszereknél, a közlekedési cégeknél és az oktatásnál lesz az EU szerint a kormány által beígértnél szerényebb spórolás. Emellett pedig a jegybanknak idén veszteséges lesz, jövőre ezt a kormánynak meg kell térítenie, a kormány hiánycélja azonban ezt nem tartalmazza.

Ezeket összeadva durván elszállhatna jövőre a hiány, a bizottság azonban rámutat, hogy a költségvetésbe beépített durván 520-540 milliárdos tartalék majdnem teljesen befedi ezt a kockázatot, vagyis a kormánynak egyetlen fillért sem szabad a tartalékból más célra költenie, így is azonban a hiány kissé meghaladja a kormány 2,7 százalékos vállalását.

A bizottság rámutat arra is, hogy ezeken felül is több kockázat is övezi a jövő évi és a 2014-es hiányt, mind a növekedésnek, mind a csökkenésnek vannak esélyei. A gazdaság fehérítése és az önkormányzatok feszes gazdálkodása (a hitelfelvétel szigorítása miatt) a hiány csökkenését hozhatja. Több tényező ugyanakkor a megugrás irányába mutat: az Európai Bíróságon van a telekomadó-per, amiben a bizottság szerint a magyar kormány uniós jogot sért; a szerkezetátalakítások lelassulhatnak, nem hozhatnak annyi megtakarítást, mint amit a kormány remél; a jegybank megadóztatása miatt 2014-ben a veszteséget a kormánynak meg kell térítenie; az állampapírok hozama nőhet, a kamatkiadások nőhetnek.

A bizottság szerint nagyon vontatottan kerül ki a magyar gazdaság a gödörből. Az idei 1,2 százalékos recessziót jövőre csupán 0,3 százalékos, rá egy évre 1,3 százalékos növekedés válthatja fel. A jövő évi és 2014-es várakozás érdemben rosszabb, mint a kormányé, amely 0,9, illetve 2 százalékos bővülést vár. A lassú növekedést magas infláció kíséri. A bizottság szerint idén 5,6, jövőre 5,3 százalékkal drágul az élet Magyarországon, 2014-ben pedig átlagosan 3,9 százalékkal emelkednek az árak.

Két csomag már volt

A kormány információink szerint úgy készült, hogy a mai kormányülés menetrendjét, az azon hozandó döntéseket befolyásolja, mit mond ma a bizottság: újabb kiigazítást vár-e el, vagy megelégszik az eddigi két költségvetési konszolidációval. Két megszorító csomagot már elfogadott a kabinet az elmúlt hetekben, és ő maga úgy számolt, hogy 2,7 százalékos lesz a hiány. A második csomag bejelentésekor Matolcsy György úgy fogalmazott, hogy azt kifejezetten az EU kérésére állították össze. (A megszorítások között szerepelt a duplájára emelt sárgacsekk-adó, a bankadó kivezetésének elhalasztása és a segélyplafon bevezetése is.)

Később az derült ki, hogy a bizottság nem látja elegendőnek az Orbán-kormány eddigi két csomagját. Orbán Viktor korábban kijelentette, hogy az EU bármit kérhet a magyar kormánytól, az meg fogja tenni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az ország ne essen el a fejlesztési forrásoktól. Az újabb megszorítások elsődleges áldozatai a bankok lehetnek, ezért az [origo] információi szerint azért lobbiztak Brüsszelben, hogy a bizottság legyen engedékeny a magyar kormánnyal szemben. (Igaz, ha a kormány a bankokat adóztatja, azt egy idő után az ügyfelek fizetik meg - ez derül ki a pénzintézetek jövő évi díjszabásából is.)

Ennél sokkal többet akartak

Korábban a kormány hosszú heteken át azon dolgozott, hogy befolyásolja Brüsszel véleményét. A kormány azt szerette volna elérni, hogy a bizottság lehetőség szerint javasolja a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetését.

Ez azért volt kiemelt célja a kabinetnek, mert így elhárult volna a veszélye annak, hogy az Európai Unió befagyasztja a Magyarországra érkező uniós támogatások (kohéziós pénzek) egy részét. Az eljárás megszüntetésével az unió a politikai nyomásgyakorláson kívüli egyetlen eszközét adná fel, hogy befolyásolja a magyar kormány döntéseit. A fejlesztési pénzek azért különösen fontosak, mert azok nélkül a magyar gazdaság növekedésére még kisebb esély lenne.

Az eljárás megszüntetésére azonban először jövő május-júniusban kerülhet sor, mert akkor már lesz majdnem végleges adat a 2012-es államháztartási deficitről (annak 3 százalék alatt kell maradnia, hogy egyáltalán legyen esély a deficiteljárás beszüntetésére), másrészt pedig a bizottság akkorra frissíti - a többi tagállammal egyetemben - Magyarország 2013-ra vonatkozó előrejelzését. Ha akkor azt találják, hogy a kormány biztosítani tudja, hogy a 2013-as hiány 3 százalék alatt maradjon, és a strukturális egyenlegjavulás is elegendő mértékű, akkor zárhatják le a túlzottdeficit-eljárást az uniós pénzügy- és gazdasági miniszterek.