Így hárítanak a bankok

2012.11.14. 6:14

Már a csekkadó parlamenti megszavazása előtt minden nagybank döntött a jövő évi díjak emeléséről, legfeljebb a módszerekben és a mértékekben van eltérés. Akad olyan bank is, amely az adónál jóval több terhet hárítana az emberekre, de januárig még korrigálhat.

A tranzakciós illeték (közkeletű nevén sárgacsekk-adó) új, a korábbi kulcs kétszeresére, háromszorosára emelt mértékéről hétfőn este szavazott a parlament, ám a bankok majd két héttel megelőzték a döntést. Mivel a kedvezőtlen változtatásokról 60 nappal korábban értesíteniük kell az ügyfeleiket, az október végén, november első napjaiban publikált kondíciós listák már tartalmazták a januári emelt díjakat, költségeket. (Erről itt olvashat bővebben)

A törvény végső változatát tehát nem tudták megvárni a bankok (a legfrissebb módosítókat elfogadták, de a végszavazás még mindig nem volt meg, az csak egy hét múlva várható), viszont, ha nem akarták kockáztatni, hogy saját maguk nyeljék be a plusz terhet, így vagy úgy, lépniük kellett.

Elvonás határok nélkül

A bizonytalan helyzetre az MKB Bank reagált a legradikálisabban. Jövő januártól esedékes díjemeléseivel a lehető legrosszabb forgatókönyvre készült fel: a legtöbb tranzakciót két ezrelékes pluszköltséggel, a készpénzfelvétellel járó ügyletek díját pedig három ezrelékes pluszelvonással sújtja, de nem alkalmazza azt a 6000 forintos plafont, amelyet a kormány a törvénybe is beépített.

A komolyabb átutalásoknál ez jelentős pluszterhet jelenthet az ügyfeleknek, hiszen 2 ezrelékkel számolva már 3 millió forint mozgatásával el lehet érni az adóplafont. Ha tehát a bank nem szab határt a díjak elvonásának, akkor például 10 millió forint utalásánál 6 ezer forint helyett rögtön 20 ezer forinttal csappan meg az ügyfél pénze - ebből maximum 6 ezer forint kerülne az adóhatósághoz, 14 ezer forint pedig magát a bankot gazdagítaná.

Ez a kondíciós lista még az október közepi kormányhatározat ismeretében készült (ez a Magyar Közlöny 139. számában olvasható), amely nem tartalmazta az illeték maximális értékét, csak a 2-3 ezrelékes emelt kulcsokat (2-t az utalásokra, 3-at a készpénzfelvételre) - válaszoltak kérdésünkre a banknál. Hozzátették, ez alapján nem lehettek biztosak abban, hogy a korábban a bankok és a kormány közötti vitákban kialkudott 6 ezer forintos limit a végső törvénybe is bekerül.

Bukni tehát nem akartak, ám a véglegesedni látszó jogszabályok láttán, mint a sajtóosztály megerősítette, készek a változtatásra. Az új díjak januári életbe léptetéséig módosítanak majd a költségeken és beépítenek egy díjplafont, mivel "a tranzakciós illetékkel összefüggő díjváltozásokat csak olyan mértékben érvényesítik ügyfeleik irányában, amennyire ezt az erről szóló jogszabály indokolttá teszi, és kizárólag attól a dátumtól, amikortól a törvény hatályba lép". (Az ügyfelekre kedvező változtatásokhoz nem kell 60 napos átfutással számolni, így azokat akár december végén is bejelenthetik.)

Nyerészkedni tilos

Erre egyébként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is minden bizonnyal figyelmeztetné a bankot, hiszen kedden a hatóság jelezte, hogy árgus szemekkel lesi az illeték áthárításának módját a bankoknál. A díjemeléseket megakadályozni nem tudja a PSZÁF, de azt előre bocsátotta, hogy nem fogja engedni, ha az új közteher költségekbe való beépítésén nyerészkedni akarnának a bankok.

Az [origo] által megvizsgált többi nagybanknál egyébként nem tapasztaltunk az MKB-hoz hasonló, limit nélküli adóáthárítást, de arra sem láttunk példát, hogy valamilyen mértéken és formában ne terhelték volna az ügyfelekre az illetéket. A leggyakoribb és legegyszerűbb módszer az, hogy az átutalások és készpénzfelvétel eddigi díjait közel 2, illetve 3 ezrelékkel (az eddig maximált fix költséget pedig 6000 forinttal) megemelték az új hirdetményekben - így járt el az Erste, a CIB, a Budapest Bank vagy az OTP is, némelyikük kerek-perec megjelölve, hogy az áremelés oka a tranzakciós illeték kormány általi bevezetése.

Van példa kevésbé direkt drágításra is, például a K&H Banknál - itt inkább az egyes számlacsomagoknál felszámított számlavezetési díjon emeltek. És elvétve arra is van példa - az FHB-nál -, hogy még az első verziót, vagyis az 1 ezrelékes csekkadót építették be a díjakba.

Nincs egyszerű dolga annak, aki a díjváltozásokat  pontosan nyomon akarja követni, mert minden egyes banknál akár tíz különböző lakossági számlacsomag is elérhető, és mindegyikhez 5-10 oldalas lista tartozik a feltételekről. Így hiába tűnik bizonyos szempontból olcsóbbnak egy adott bank, más tételeknél már elveszhet az előnye.