Elmaradt a magyar pokol

Pénteken újra leminősítették Magyarországot, szintre napra pontosan egy évvel az után, hogy tavaly november 25-én bejelentette a Moody's, hogy bóvlinak tartja a magyar állam adóspapírjait. Akkor úgy tűnt, megjárhatjuk a poklok poklát. Bár a legrosszabbtól sikerült megmenekülni, Magyarország mégis jókora felárat fizet a leminősítés miatt.

Az unortodox gazdaságpolitikát emelte ki egyik fő indokként a Standard and Poor's hitelminősítő cég péntek este, amikor bejelentette, hogy még egy fokozattal lejjebb minősíti Magyarországot. Tavaly, szintre napra pontosan egy évvel ezelőtt, november 25-én a Moody's jelentett be leminősítést.

Az akkori hír azonban brutálisabb volt. Az ország hitelminősítése a bóvli - azaz befektetésre nem ajánlott - kategóriában került. Megjárhatjuk a poklok poklát - mondta akkor az [origo]-nak Németh Dávid, amikor arról kérdeztük, milyen következményei lesznek, hogy leminősítették Magyarországot. De nem az ING vezető elemzője volt az egyetlen, aki felhívta a figyelmet a lehetséges veszélyekre.

Az elemzők a leminősítések után mindannyiszor figyelmeztettek, hogy ezeknek milyen súlyos, hosszú távú hatásai lehetnek a magyar gazdaságra. Azt mondták, hogy jelentősen gyengülhet a forint, megugorhatnak az állampapír-piaci hozamok, a csődkockázati mutató, illetve az MNB kamatemelésre kényszerülhet.

Januárban azért volt egy elég veszélyes időszak, ott elég közel jártunk hozzá valóban mélyre kerüljünk - mondta most, egy évvel később Németh Dávid, hozzátéve, hogy ezt leszámítva elég jól megúsztuk a bóvliságot. Az év elején viszont kis híján bankpánik tört ki Magyarországon, az állampapírhozamok a november végi 9 százalékról 11 százalék fölé kúsztak, az euróárfolyam történelmi rekordot állított fel január 5-én, 324 forinttal.

A bóvli kategória azonban az elmúlt időszakban vesztett valamennyit negatív erejéből. "Sok országot leminősítettek, kisebb ma ennek a jelentősége mint 3-4 éve. Más országokhoz hasonlítva nem romlottunk annyit" - mondta Németh Dávid.

"A bóvliba sorolásnak érdemi hatása nem volt, és ez egyértelműen a nemzetközi környezet javulásának köszönhető" - mondta Samu János, a Concorde elemzője is. A tízéves hozam most hét százalékon van az egy évvel korábbi 8,8 százalék után. Bár a januári pánik idején rövid időre 10,5 százalékra is felment, amikor az euró jegyezése is 324 forint fölé ugrott. Most az eurót 280 forinton jegyzik a devizapiacon. Az alapkamat sem szaladt el, bár ez annak köszönhető, hogy kormány által tavaly tavasszal kinevezett külső tagok rendre a kamatcsökkentésre szavaznak a monetáris tanács ülésén.

Azért nem jött jól

A bóvli kategória - egészen pontosan az azt kiváltó gazdasági tényezők miatt - azért jókora veszteség érte az országot. "Érdemes megnézni, hogy a lengyel tízéves állampapírhozamok hogyan alakultak. Tavaly nyáron még 150 ponttal voltak magasabbak a magyar hozamok, mára ez 200 pont körülire kúszott fel. A különbség lehet az, amilyen felárat Magyarország fizet, a teljes adósságállományt nézve durván 100-150 milliárd forint lehet" - tette hozzá.

Samu János szerint jelentősen javult a külső finanszírozási környezet, mert csökkentek azok a feszültségek, melyek az európai bankközi és pénzpiacokat jellemezték. Ez a javulás pedig akár tartós is maradhat. Feltéve, ha nem torpan meg a nyáron bejelentett, de azóta meg nem lépett bankuniós szabályozásban az előrehaladás. Ha itt jelentősebb visszarendeződés lenne, az romlást eredményezhetne a piacokon az elemző szerint.

Nem sikerült elkerülni

A Moody's azzal indokolta a bóvliba sorolást, hogy nő a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy Magyarország teljesíteni tudja-e a költségvetési konszolidáció és a közadósság-csökkentés középtávú célkitűzéseit, különös tekintettel a magyar gazdaság egyre korlátozottabb középtávú növekedési kilátásaira. A döntés másnapján 317 forintig gyengült az euró jegyezése a devizapiacon, esett a BUX, és a gazdasági válság kitörése után elért rekordot is megdöntötte a magyar csődkockázat. A leminősítés utáni első állampapír-aukción azonban már a piaci hozamoknál alacsonyabb szinten adott el kötvényeket az Államadósság Kezelő Központ.

A kormány támadásként értelmezte a Moody's lépését, főleg azután, hogy egy héttel korábban az addigi merev elzárkózást követően a kormány tárgyalásokat kezdeményezett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy "új típusú együttműködésről". Az [origo] több, egymástól független forrásból is úgy értesült, hogy a tárgyalások bejelentése pánikreakció volt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) részéről. Ugyanis Matolcsy György minisztériumával közölte a világ legnagyobb hitelminősítő csoportja, a Standard and Poor's, hogy hamarosan leminősíti Magyarországot.

Második csapás

A következő meglepetést a Standard and Poor's lépte, ugyanis nem sokkal a Moody's után, december 22-én ő is bóvliba vágta Magyarországot. Korábban úgy volt, hogy majd csak 2012. februárban dönt a kérdésben. A hitelminősítő azzal indokolt, hogy kiszámíthatatlan a kormány gazdaságpolitikája, és az elmúlt egy év intézkedései hátráltathatják a gazdasági növekedést. Itt megemlítették a jegybank és az Alkotmánybíróság működésében végrehajtott változtatásokat, valamint azt, hogy a különadók rövid távon nyomást gyakorolhatnak a beruházásokra és a munkahelyteremtésre.

A döntés egyébként az után született, hogy az IMF és az EU delegációja idő előtt hazautazott az egyeztetésekről, mégpedig azért, mert a kormány a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét veszélyeztető új jegybanktörvényt és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, illetve az MNB összevonását lehetővé tevő módosító javaslatot nyújtott be a parlamentnek. A Nemzetgazdasági Minisztérium a leminősítésre reagálva azt közölte: az S&P döntése nem Magyarországról, hanem az euró válságáról szól. A második leminősítés nagyobb sokkal járt a piacon, két éve nem látott magas hozamok alakultak ki az Államadósság Kezelő Központ soros diszkontkincstárjegy-aukcióján. Emellett az ÁKK a tervezettnél 10 milliárd forinttal kevesebb kincstárjegyet bocsátott ki.

A Fitch leminősítése idén január 6-án jött, ezzel a harmadik hitelminősítőnél is befektetésre nem ajánlott kategóriába került a magyar adósság. A Fitch a gyenge gazdasági növekedésre, a kockázatos költségvetésre és a külső környezet romlására hivatkozott, amelyet részben a nem ortodox gazdaságpolitika következményének tart. A Fitch ráadásul közölte: több mint ötven százalék a valószínűsége, hogy két éven belül újabb leminősítés jön. Giró-Szász András kormányszóvivő akkor azt mondta, a kormány meglepődött a Fitch döntésén.