Alkotmánybíróság: Munka mellett is járjon pénz a rokkantaknak

2012.12.05. 11:29

Az Alkotmánybíróság (AB) szerint alaptörvény-ellenes az a törvényi rendelkezés, amely bármely, akár minimális jövedelemmel járó keresőtevékenység végzése esetén is kizárja a rehabilitációs ellátás folyósítását.

Az AB szerdán tette közzé előző nap hozott határozatát. Az alapvető jogok biztosa kezdeményezte a megváltozott munkaképességűekről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát.

Az AB MTI-nek megküldött közleménye szerint a szabályozás nem segíti elő a rászorulók munkába állását, sőt annak ellenében hat.

Arra mutattak rá, hogy bármilyen jogszerű eseti megbízásból vagy alkalmi munkából származó csekély összegű kereset a rehabilitációs ellátás szünetelését eredményezi. Mindezek miatt az Alkotmánybíróság a rehabilitációs ellátás szünetelésére vonatkozó szabályt megsemmisítette.

Nem volt túl gyors

Az AB ugyanakkor elutasította az alapvető jogok biztosának egyéb, a törvényre vonatkozó indítványát. Az ombudsman ugyanis azt is kérte, fontolja meg az AB mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítását, mert a törvény rövid időn belül, jelentősen és átmeneti szabályok hiányában változtatta meg a rokkantellátás jogszabályi kereteit.

Az AB ezzel kapcsolatban azt állapította meg, hogy a törvény tartalmaz átmeneti szabályt, hiszen az életkort és az egészségkárosodás korábban megállapított mértékét, továbbá az addigi ellátási formákat figyelembe véve rendelkezik a 2012. január elsejétől folyósítandó ellátásokról.

Szabó Máté egy másik indítványa szerint az alaptörvény esélyegyenlőségi klauzuláját sérti, hogy a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátott személy keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

Ezzel kapcsolatban a testület azt állapította meg, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultság megszüntetésére vonatkozó szabály nem sérti az alaptörvényt, mivel a megszüntetést a rászorultság megszűnéséhez, valamint a megélhetési minimumot biztosító jövedelem meglétéhez köti.

A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Szívós Mária különvéleményt csatolt.

A rokkantakon spórolnak

A kormány már a 2011-es Széll Kálmán-tervben jelezte, hogy igen komoly megtakarításokra törekszik az öregségi nyugdíjkorhatár alatti rokkantnyugdíjasok ellátásainál, 2013 végéig 190 milliárd forintos spórolást irányzott elő. Januártól ezért alapjaiban átírta a korábbi járandóságok rendszerét: eltörölte a rokkantsági nyugdíjat, helyette bevezette az alacsonyabb összegű és szigorúbb feltételek mellett járó rokkantsági és rehabilitációs ellátást, valamint deklarálta, hogy akit csak lehet, visszaterel a munkaerőpiacra.

A munkára való ösztönzés jegyében megváltoztatta a szabályokat, és az új rendszerben mindenkinek választania kell. Vagy a rehabilitációs ellátás, vagy a szerény, legfeljebb részmunkaidőben végezhető munkajövedelem jut a volt rokkantnyugdíjasoknak, munkával kiegészíteni - legálisan, bejelentett, korrektül lepapírozott módon - tilos az állami juttatást.

A új szabályok miatt sok rokkant került szorult helyzetbe, mert az ellátását elveszítette, de munkát nem talált - derül ki az [origo] korábbi cikkéből.