Ez húzta le Magyarországot 2012-ben

Akinek nincs munkája, dolgozhat az államnak éhbérért, a minimálbéresek fizetése viszont úgy nőtt, hogy csökkent. Az infláció uniós csúcsra jutott, a devizahitelekkel küzdők aránya egyre magasabb.

Beigazolódott azok félelme, akik a W-alakú válságtól tartottak, a 2009-es zuhanás és az azutáni fellendülés után ugyanis mind az európai, mind a világgazdaság újra lefulladt 2012-ben. Magyarország a kelet-európai versenytársakat alulmúlva teljesített idén, a magyar gazdasági visszaesés az egyik legnagyobb a térségben, amely mind az európai gazdaságok bajaira, mind a kormány unortodox gazdaságpolitikájára visszavezethető.

Ebben a környezetben nem meglepetés, hogy a magyar családok, dolgozók, hitelesek nehezedő életkörülményekkel találkoztak idén. Minden pénztárcába belelátni lehetetlen, de összefoglaltuk, hogyan érintették a magyarokat a gazdaság változásai idén és a kormányváltás óta.

A cégek elbocsátanak, az állam foglalkoztat

A kormány ígéretének megfelelően idén érezhetően aktivizálta magát az állam a foglalkoztatásban, így a költségvetési szféra dolgozóinak száma jelentősen növekedésnek indult. A közmunkaprogramokban nettó 47 ezer forintot lehet keresni, amely jóval kevesebb, mint a minimálbér, viszont, aki egyáltalán pénzhez akart jutni, annak nem sok választása maradt, a munkanélküli segély ugyanis csak három hónapig jár.

A kormány előszeretettel hivatkozik a foglalkoztatottak számának emelkedésére. Ez az adat valóban kedvező képet mutat, viszont ezt az utca emberének önbevallása (dolgozott-e legalább egy órát) útján méri a KSH, vagyis ebben a körben benne vannak a feketemunkások, és az egészen keveset dolgozók is. A munkahelyteremtésre alkalmasabb mutatószám az alkalmazásban állók száma. Az állam hiába foglalkoztat egyre több embert, nem tudta kompenzálni a cégek elbocsátásait, összességében csökkent az alkalmazásban állók száma. Elvileg lehetséges lenne, hogy az emberek tömegesen álltak vállalkozónak, ezért nem szerepelnek az alkalmazotti statisztikában, valószínűbb inkább, hogy a szociális ellátásból kiesők alkalmi, sőt akár feketén végzett munkája növelte a foglalkoztatottak önbevallásra épülő számát.

1. Alkalmazásban állók számának változása (előző év azonos időszaka = 100)

Forrás: [origo]
Az állam 2011-ben leépített, majd elkezdte felvenni a közmunkásokat, a cégek leépítenek (Forrás: [origo], KSH)

A kormány lényegében elismerte, hogy az egymillió új munkahely teremtésére vonatkozó ígéretét nem tudja tartani. Az ősszel létrehozott, és januártól életbe lépő munkahelyvédelmi akció célja ugyanis nem a munkahelyteremtés, hanem a munkahelyek megtartása. A bőkezű járulékkedvezmény arra elég lehet, hogy ne növekedjen az állástalanok száma. Idén a munkanélküliségi ráta (2. ábra) az előző évet követően ismét csökkenő trendben volt, ugyanakkor ez nem a félmillió körül megragadt munkanélküli létszám csökkenéséből fakadt, hanem abból, hogy a kormány sok inaktív embert terelt vissza a munkaerőpiacra. (A munkanélküliségi ráta az állástalanok és az aktívak hányadosa: az előbbi nagyjából változatlan volt idén, az utóbbi növekedett, így csökkenhetett a ráta.)

2. Munkanélküliségi ráta (százalék)

Forrás: [origo]
A munkanélküliségi ráta lefelétartó trendet mutat (Forrás: [origo], KSH)

Az állam nyert a béremelésen

A béreket érintő több változás is életbe lépett idén, mások mellett megszűnt az adójóváírás, amely a kis keresetűek szja-mentességét biztosította. A kormány ígérete szerint nem csökkenhetett senkinek a nettó fizetése emiatt, ezért drasztikusan 78 ezerről 93 ezerre nőtt a minimálbér, és bevezették az elvárt béremelést, a bérkompenzációt, és járulékkedvezményt adtak a cégeknek. A változások hatása végül az lett, hogy bár nőtt az átlagos bruttó bér, közben a hazavitt nettó fizetés csökkent. A különbözetet az állam nyelte le.

3. Bruttó és nettó átlagbérek alakulása (forint)

Forrás: [origo]
Nő a bruttó, csak ez nem látszik a boríték vastagságán (Forrás: [origo], KSH)

A képet tovább árnyalja, hogy az adójóváírás kivezetése az átlagbér alatt keresőket érintette hátrányosan, illetve az is, hogy közben idén jelentősen felpörgött az infláció, vagyis nem hogy csak a nettó fizetés csökkent, hanem a vásárlóérték ennél fokozottabban olvadt el. Egyedül az öregségi nyugdíjasok érezhették magukat biztonságban, mivel az ellátásuk összegét az inflációval emelték, majd amikor kiderült, hogy az árak a vártnál gyorsabban emelkednek, akkor pótlólagosan további kiegészítést is kaptak.

Uniós csúcson a magyar áremelkedés

Bár 2011 nyarán sikerült megközelíteni a 3 százalékos inflációs ütemet, az áremelkedés onnantól új lendületet vett, majd 2012-ben az uniós értékeket messze meghaladó mértékűre ugrott átlépve a 6 százalékos rátát is (lásd a 4. ábrát). Válság idején az árak természetes viselkedése az lenne, hogy nyugton maradnak, mivel amikor az embereknek nincs pénze költeni, akkor az eladók sem tudnak árat emelni. Magyarországon azonban egyszerre tapasztalni a gazdaság lefulladását, a fogyasztás visszaesését, és az árak emelkedését.

4. Az infláció és a fontosabb termékcsoportok árváltozása (előző év azonos időszaka = 100)

Forrás: [origo]
Idén megugrott az infláció, majd az év végén letörte az olcsóbb üzemanyagár (Forrás: [origo], KSH)

Az infláció megugrásában sok tényező szerepet kap. Lendített az árakon a kormány adóemelési politikája: januártól lépett életbe a 2 százalékponttal megemelt áfa, és emelkedtek a jövedéki adók is. Év végén satufékre lépett az infláció, ennek legfőbb oka a nemzetközi olajárak csökkenése, amely a benzináron keresztül fogta vissza a drágulás ütemét. Az élelmiszerek áremelkedése azonban magasan tarthatja az áremelkedés szintjét, mivel világszerte rosszul alakult a mezőgazdasági termelés. A jegybank a belföldi és nem egyszeri hatások ellen az alapkamat emelésével tud küzdeni, a monetáris tanács kormánypártok által delegált külső tagjai azonban úgy látták, hogy az infláció nem veszélyes, ezért kamatcsökkentésbe kezdtek. A jövő évben válik el, hogy ennek a politikának mik lesznek a következményei.

Hitelcsapda

Ahogyan a magyar gazdaság kerékkötőjévé vált a magas államadósság, úgy rakódott nehéz súlyként a családokra a hitelük. Növekedett a nem teljesítő hitelek száma 2012-ben, ráadásul a tavaly év végi, idén év eleji végtörlesztés miatt a hitelállományon belül magasabb arányt képviselnek a késeldelmes hitelek. A családok nehéz helyzetét mutatja, hogy miközben idén már nem nőtt a hátralékos hitelek aránya, azon belül viszont nagyobb súlyt képviselnek a 90 napon túli késések. Míg a kormányváltáskor még a hátralékos hitelek harmada volt csak hosszú távon sem teljesítő tartozás, mostanra már minden második hitel jelez súlyos problémát.

5. Késedelmes hitelek aránya a hitelállományon belül (százalék)

Forrás: [origo]
Az idei első negyedéven látszik a végtörlesztés hatása, ahogy romlott a hitelek minősége (Forrás: [origo], KSH)

Az év második felében 230-240 forint között stabilizálódott a svájci frank árfolyama, miután a svájci jegybank az euróhoz kötötte a frankot. Így ugyan a devizahitelesek jóval többet fizetnek egy-egy franknyi hitelük után, mint amikor felvették a kölcsönt, de legalább nem szökik magasabbra a törlesztőjük. A tavalyi végtörlesztéssel azon tudtak élni, akiknek itt-ott volt valamilyen megtakarításuk, a többiek számára az idén átdolgozott árfolyamgát jelenthetett könnyebbséget. A rendszerbe azonban a vártnál jóval kevesebben jelentkeztek, így a devizahitelezés csapdájában még mindig sokan vannak.