ÁSZ: Rossz az adósságszabály

Az Állami Számvevőszék szerint újra kellene gondolni az államadósság-mutató számítási módját, mert az a fura helyzet áll elő a mostani szabálynál, hogy a forint erősödik, mégis megszorítást kell végrehajtani a kormánynak. A számvevők finoman bírálták a jegybanknak a devizatartalék építésére és kezelésére vonatkozó gyakorlatát.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint célszerű lenne újragondolni az államadósság-mutató számítási módját, és azt is, hogyan lehetne jobban összehangolni az államadósság finanszírozását szolgáló és a monetáris politikai eszközök alkalmazását. Az ÁSZ ezt a Monetáris politika költségvetési kockázatai, különös tekintettel az adósságszabályra című tanulmányában állapította meg.

Domokos László, a számvevőszék elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a forint árfolyama számottevően és folyamatosan erősödik, akkor az alaptörvényben rögzített államadósság-szabályt jelenlegi formájában csak úgy lehet teljesíteni, ha a gazdaság más területein százmilliárdos megtakarítást ér el a kormány. Ez lassítaná a gazdasági növekedést.

Hangsúlyozta: az államadósságot növeli az a térítési kötelezettség is, amelyet a központi költségvetésnek akkor kell fizetnie, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) valamely tartalékalapjában hiány keletkezik. Idén ez 150 milliárd forint körüli összeg lehet.

Miért most?

Domokos László elmondta, hogy az ÁSZ-nak a térítési kötelezettség vonatkozásában nincs ellenőrzési jogosultsága, csak szeretnék felhívni a figyelmet az ezzel kapcsolatos kockázatokra. Hozzáfűzte, hogy a tanulmányt kizárólag nyilvános, az MNB és az ÁSZ honlapján megjelent adatok felhasználásával készítették. Domokos László kérdésre válaszolva elmondta: a tanulmánnyal nem "üzenni" szeretnének a jelenlegi vagy a jövőbeli jegybankelnöknek, és nem is javaslatot tesznek, csupán még időben szeretnék felhívni a figyelmet a monetáris politika költségvetési kockázataira.

A számvevők tanulmánya, illetve annak időzítése mégis érdekes, mert a számvevőszék a monetáris politika alakítását befolyásoló ügyekbe nem szólhat bele, a jogosultsága arra korlátozódik, hogy törvényességi ellenőrzést folytasson le a jegybanki működés kapcsán.

Az ÁSZ szerint sokba kerülnek a devizatartalékok

A tanulmányban az elmúlt öt év adatait vizsgálva igyekeztek feltárni, milyen okok vezethetnek el oda, hogy a központi költségvetésnek tartalékfeltöltési kötelezettsége keletkezik. Az okok között említette Pulay Gyula, az ÁSZ igazgatója a devizatartalékok kezelését, valamint hogy a monetáris politikai eszközök alkalmazásának kiadásai meghaladják az ezzel elérhető bevételeket. Kockázatot növelő tényező Pulay Gyula szerint, hogy az MNB-nek a törvényben meghatározott célokat kell teljesítenie, és nem kell tekintettel lennie a célok elérésének közvetlen költségvetési hatásaira.

A következő évek költségvetési kockázatairól elmondta: minél nagyobb a devizatartalék mértéke, annál nagyobb összegű lehet azok kihelyezésének kamatbevétele és a finanszírozó források kamatkiadásai közötti különbség.

Pulay kitért arra is, hogy ha a magyar gazdaság nemzetközi megítélése javul, és ennek következtében a forint erősödni kezd, akkor a magas devizatartalékok forintértékének csökkenése néhány éven belül elvezethet oda, hogy a központi költségvetésnek 100 milliárd forintos nagyságrendű összegekkel kell kipótolnia az MNB tartalékait.

Pénzbe kerül a deviztartalék, de ez biztosítás

A devizatartalékokat azért tartja a jegybank, így az ország, hogy biztonságban legyen a forint, ne támadják meg a befektetők. A devizatartalékokra alacsony kamatot kap a jegybank (0-1 százalék közöttit, függően attól, hogy euróban, frankban, dollárban mennyi tartaléka van, és azt milyen állampapírba fekteti), a jegybank azonban a mérlegét forintkötvények kibocsátásával tartja egyensúlyban, a forintkötvényekre pedig a jegybanki alapkamatot, most 5,5 százalékot fizet. A kettő különbözetén kamatveszteséget szenved el a jegybank. Ezt azonban úgy is lehet tekinteni, mint annak a biztosításnak az árát, amelyet a devizatartalékok adnak, ezek védik a forintot a leértékelődéstől.

Az államadósság-szabály jelenlegi formájában kiszűri a forintárfolyam változásának az államadósság forintértékére gyakorolt hatását, így azt is, ha a forint árfolyamának erősödése következtében csökken az államadósság - hívta fel a figyelmet Pulay Gyula. Ezzel szemben az államadósságot növeli, ha a forint árfolyamának erősödése miatt a központi költségvetésnek ki kell pótolnia az MNB forintárfolyam-kiegyenlítési tartalékát, vagyis nincs szembeállítva az árfolyam erősödésének pozitív és negatív hatása.

Az Állami Számvevőszék szerint a monetáris eszközök között a kamatköltségeket mérséklő eszközöket kellene alkalmazni, követve a többi európai jegybank által alkalmazott megoldásokat. Újra kell gondolni azt is, hogyan lehetne jobban összehangolni az államadósság finanszírozását szolgáló és a monetáris politikai eszközök alkalmazását - mondta Pulay Gyula. Az ÁSZ szerint a devizatartalékok jelenlegi, biztonságos szintje mellett indokolt lenne, hogy a nemzetgazdasági szintű költségtakarékosság szempontjai erősebb prioritást kapjanak az államadósságot finanszírozó döntések meghozatalakor.