Bajnai: Hét bekapott gól után szépítettünk Brüsszelben

Nem 52 ezerrel nőtt, hanem 144 ezerrel csökkent fejenként az uniós támogatás - állította Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök. Az ellenzéki egység élére pályázó politikus a bizalmat állítaná helyre Magyarországon kívül és belül, mert a hitelminősítők felminősítéséhez az is kell, hogy előbb az állampolgárok emeljék ki a bóvliból az országukat.

A focis hasonlatoknak nagy divatja van most - magyarázta Bajnai Gordon volt miniszterelnök a HBLF üzleti fórumon tartott előadásában, hogy miért gólokhoz hasonlítja az uniós költségvetési tárgyalásokat.

Az első félidőben megszórtak minket hét góllal, a második félidőben lőttünk 2-3 szépítő gólt - így festette le a következő hét év uniós forrásairól szóló tárgyalásokat Bajnai. A Haza és Haladás alapítvány vezetője szerint valójában 4,8 milliárd euróval kapott kevesebbet Magyarország a következő hét évre, mint a jelenleg futó ciklusban. Bajnai szerint azonos árfolyamon számolva 144 ezer forinttal lett kevesebb fejenként a magyar támogatás. Orbán Viktor szerint 660 ezerről 712 ezerre nőtt fejenként a támogatás, vagyis 52 ezerrel nőtt.

Igaz, az EU-torta is kisebb lett - tette hozzá Bajnai. Az uniós költségvetés története során először csökkent, de Románia, Szlovákia és Lengyelország még a kisebb tortából is nagyobbat kapott, szemben Magyarországgal. Bajnai szerint a szépítő gólok közé tartozik, hogy eredetileg 7 milliárddal lett volna kevesebb a magyar keret, ezt sikerült 4,8 milliárdra szorítani, illetve az áfa-visszatérítés és az állami önrész szabályai is a magyar érdek szerint alakultak végül.

A gazdaság bajairól Bajnai Gordon azt mondta, távolról Magyarország a lehetőségek országa a jó logisztikai adottságok, az EU-tagság, a fejlett ipar és mezőgazdaság miatt, de közelről inkább az elvesztegetett lehetőségek országa.

A volt miniszterelnök 0,5 százalékos visszaesésről beszélt 2013-ra, de a legnagyobb gondnak azt tartotta, hogy a beruházások már az amortizációt sem fedezik. A Mercedes csillogó autóit vezetni szép, de az a 4 évvel ezelőtti beruházási döntéseket szimbolizálja. 4 év múlva nem lesz milyen szalagot átvágni - mondta Bajnai.

Ami az emberekben a remény, az a gazdaságban a bizalom - utalt a szombati évértékelő beszédére Bajnai. Akkor a politikai terveiről úgy beszélt, hogy a remény koalícióját kell összehozni, most azonban közgazdászok előtt beszélt, úgyhogy gazdasági kérdésekről volt szó. Szerinte a bizalmat sok minden aláásta, köztük az, hogy csak az első évben 26 adómódosítás volt, vagy épp az, hogy "Széll Kálmán-generációk futottak már át a gazdaságpolitikán, de egyik sem érte el a célt".

Szerinte Magyarország csak a beruházások útján tud növekedni, mert az export növelése már nem lehetséges beruházás nélkül, a fogyasztás pedig nem fog nőni többletjövedelem nélkül. A beruházások alatt csak magánberuházásokat értett, az ezekhez szükséges bizalmat pedig "nem lehet beszédekkel visszaállítani, csak szívós munkával". A bizalom helyreállításához adóalkotmányt hozna létre Bajnai, hogy ne változzon folyamatosan az adórendszer.

Külön részt szentelt beszédében Bajnai az oktatásnak, amelyet gazdasági fejlesztési célnak nevezett. "Nincs siker, még talpon maradás sincs oktatás nélkül" - mondta. Szerinte az oktatás nem költségvetési kérdés, többletforrásokhoz kell juttatni az ágazatot a forráskivonás helyett.

Beszéde végén a magyarok bizalmatlanságáról, ennek a gazdasági vonatkozásáról beszélt Bajnai Gordon. Szerinte az államnak rá kell szolgálnia a bizalmukra, előbb az állampolgároknak, mint egy hitelminősítőnek, kell kiemelni a bóvliból az államukat, azután jöhet, hogy a tényleges hitelminősítők is megteszik ezt.