Matolcsy mindent visz

2013.03.01. 10:11

Matolcsy György megcsinálta azt, ami senkinek nem sikerült rajta kívül a rendszerváltás óta: volt pénzügy- és gazdasági miniszter, mostantól pedig jegybankelnök is lesz. Antall József egyszer kiadta az útját, Orbán Viktor viszont másfél évtizede kiáll mellette.

Jegybankelnöki kinevezésével Matolcsy György az első a demokratikus Magyarországon, aki az összes fontos gazdasági pozíciót betöltheti. Az első Orbán-kormányban gazdasági miniszter, a másodikban a pénzügyekért is felelős nemzetgazdasági miniszter, 2013-tól pedig a jegybank elnöki posztjára nevezték ki. Nem véletlenül lehet hálás a miniszterelnöknek a jobbkeze, Matolcsy csak Orbántól kapta meg azt, amire évtizedek óta vágyott.

Az Antall-kormányban

Matolcsy fő gazdaságpolitikai gondolatai már évtizedekkel korábban megjelentek, de csak a jelenlegi, második Orbán-ciklusban kapta meg az eszközöket a végrehajtásukhoz. Részt vett Antall József egykori miniszterelnök gazdasági kormányprogramjának kidolgozásában, majd fél évig gazdaságpolitikai államtitkár volt a Miniszterelnöki Hivatalban. Ekkor azt szerette volna elérni, hogy a gazdasági ügyekkel foglalkozó minisztériumokat egy személyben ő foghassa össze. Ez a konfliktus akkor szétrobbantotta a kabinetet.

Az [origo] 13 évvel ezelőtti cikke szerint ennek az volt az oka, hogy a rendszerváltás utáni első kormány tagjai nem jöttek ki Matolcsy Györggyel. Rabár Ferenc pénzügyminiszter például saját bevallása szerint Matolcsy miatt mondott le. 1990 decemberében viszont Matolcsynak is mennie kellett az államtitkári pozícióból. Bár ő azt állította, és a kormány honlapján jelenleg is elérhető életrajzában is az áll, hogy ő mondott fel, az [origo] forrásai egybehangzóan azt állították, hogy Antall küldte el Matolcsyt. Kupa Mihály, aki Rabártól vette át a pénzügyminiszterséget, 1997-ben a Beszélő című havilapban azt mondta, "Matolcsy György mindenbe belepofázott".

Matolcsy lehetőségei - és korlátai

A kilencvenes években először az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatóságában dolgozott, majd 1995-től a Növekedéskutató Intézet (eredeti nevén Privatizációs Kutatóintézet) tulajdonosa és vezetője lett. Ebből a pozíciójából már a jobboldal nagy részét meghódító Fidesz gazdasági háttértáborát erősítette.

Orbán Viktor régóta fogékony Matolcsy elképzeléseire. Matolcsy volt a fő kidolgozója a Fidesz 1998-as választási gazdasági programjának, amely a belső kereslet felpörgetésére koncentrált. A terveket végül két évig jegelni kellett, mert az 1998 májusában, júniusában kitört orosz válság lehetetlenné tette a bevetésüket.

Ekkor még nem kapott kormányzati posztot. A Növekedéskutató élén azzal vétette észre magát, hogy 1998 őszén az akkori pénzügyminiszternek, Járai Zsigmondnak készített "Iránytű - Magyarország mozgástere bővül" címmel egy, az Index.hu által nyilvánosságra hozott dokumentumot. (Ma is érdemes belenézni, különösen a mozgástér tudományos ábrázolási módja érdemel figyelmet.)

Övé a Széchenyi brand

Amit Antall Józseftől nem kapott meg Matolcsy, azt Orbán Viktor sem adta meg neki azonnal. 2000-ben Chikán Attila helyett Matolcsy György lett ugyan a gazdasági miniszter, de a pénzügyek akkor még nem ehhez a tárcához tartoztak. A költségvetési és az adópolitika 2000 végéig Járai Zsigmond, utána pedig Varga Mihály kezében volt. Első minisztersége alatt Matolcsy nagy dobása a Széchenyi-terv volt, amellyel a kormány akkori értéken több mint 600 milliárd forintot igyekezett a gazdaság fejlesztésébe pumpálni.

A program ugyan elindult, de a szocialista kormányok alatt leépült, majd 2004-től átvették a helyét az európai uniós támogatások. Az újra hatalomra került Fidesz 2011-ben elindította az Új Széchenyi-tervet, de mivel az uniós pénzeket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelte, az új tervet is Fellegi Tamás, az akkori fejlesztési miniszter mutatta be. A brüsszeli milliárdok felhasználásába azonban a Széchenyi brand kitalálójának is volt beleszólása: az Új Széchenyi-terv és a 2014-től induló új fejlesztési terv összeállításában a Matolcsy vezette Nemzetgazdasági Minisztériumnak is jutott szerep.

Biztonságban Orbán jobbkeze

Matolcsy a 2010-es parlamenti választásokra készülő Fidesz gazdasági programjának a kidolgozásában is jócskán benne volt, ám pozíciója, ereje, Orbán mellett elfoglalt státusa a választási győzelmet követően átmenetileg megingott. Az ellenzék támadásain nem volt mit meglepődni, de 2010 októberében a kormánybarát Magyar Nemzet jelentetett meg egy cikket "Fogyóban a levegő Matolcsy György körül" címmel.

Ebből arra lehetett következtetni, hogy Matolcsy széke valóban inog. Az [origo] információi szerint már be volt készítve a minisztérium sajtóközleménye, amely Matolcsy lemondásáról szólt, de azt végül nem kellett kiküldeni. Orbán Viktor a cikk publikálásának másnapján a "jobbkezének" nevezte a minisztert, és azzal oszlatta el a miniszter távozásáról szóló pletykákat, hogy kijelentette: "Nem tud senki sem mondani olyan összeget, amelyért a jobbkezemről hajlandó lennék lemondani."

Bogaras, de fiatalok társaságában jól érzi magát

Matolcsy György szereti fiatalokkal körülvenni magát. Két régi munkatársát magával vitte a Nemzetgazdasági Minisztériumba (NGM), az ott dolgozók elmondása szerint a tárcát ténylegesen a közigazgatási államtitkár, Nagy Róza és a kabinetfőnök, Wiedermann Helga irányítják. A minisztérium korábbi stábjának jó része Matolcsy 2010-es érkezésével lecserélődött. A felsőbb, államtitkári, helyettes államtitkári, főosztályvezetői, osztályvezetői szinteken a kormányváltás után nem sokkal többeknek is megköszönték a munkájukat, majd 2011 tavaszán, az indoklás nélküli elbocsátásokat május végéig lehetővé tevő alkotmánybírósági döntést kihasználva még az ügyintézői szintekig is lenyúlt a minisztérium vezetése.

A tárcánál dolgozók elmondása alapján Matolcsy kicsit bogaras ember. Volt, hogy levitette a pincébe Kossuth Lajos, az első magyar pénzügyminiszter szobrát, amely azon az emeleten állt, amelyiken Matolcsy szobája van. A rossz nyelvek szerint Matolcsyt zavarta a szobor, de az NGM hivatalosan azzal indokolta a sokak megrökönyödését kiváltó intézkedést, hogy keresik a szobor méltó helyét. Ez csaknem egy éve történt, Kossuth Lajos azóta sincs a régi helyén.

Furcsa igényeinek egy másik példájaként a miniszter kollégái arról számoltak be, hogy Matolcsy felállíttatott egy munkabizottságot, pusztán azért, hogy minél többet megtudjon a jászokról. 



Matolcsy "Unortodox" György

A második Orbán-kormányban Matolcsy György neve számtalan nem hagyományos, unortodox lépéssel fonódott össze. 2010-ben a költségvetési lazítást többek között durva válságadókkal ellensúlyozta, amelyeket a bankokra, a telekommunikációs szektorra és az élelmiszerláncokra vetettek ki. A 2011-es költségvetést a magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosításával nyert 3000 milliárd forinttal támasztotta meg, a devizahitelezés problémáit pedig a bankokra erőltetett végtörlesztéssel igyekezett enyhíteni. A legtöbb lépést egyeztetés nélkül, hirtelen lépte meg a kormány, kiszámíthatatlanságot teremtve a gazdaságpolitika körül.

Emiatt már nemcsak a bal-, de a jobboldali közgazdászok is támadták Matolcsyt, alig maradt valaki, aki kiállt mellette. Chikán Attila "tankönyvszerűen megvalósíthatatlannak" nevezte azt a gazdaságpolitikát, amelyet Matolcsy képvisel. Bírált, és az érdemi reformokat hiányolta a magát jobboldalinak valló Mellár Tamás is. Járai Zsigmond 2012 januárjában azt nyilatkozta, gazdaságpolitikai fordulatra lenne szükség, hozzátéve, hogy "Matolcsy eléggé elhasználódott a piacon". A miniszter még aznap közleményben reagált, "volt barátomnak" titulálva Járait. Azt írta, "kitűnő szellemi és fizikai állapotnak örvendek". Két nappal később az őt bíráló, konzervatív gondolkodású közgazdászt osztotta ki Matolcsy "Ki Kopits György, és miért?" című közleményében, sértődött embernek nevezve a Költségvetési Tanács volt elnökét.

A gazdasági csúcsminiszter legnagyobb ellenfele azonban a valóság volt. Matolcsy léptékekkel nagyobb növekedésről beszélt, mint amekkora végül megvalósult. A kelet-európai országokhoz képest is lemaradást eredményező gazdaságpolitikáról ennek ellenére mégis azt gondolja, hogy "sikertörténet és tündérmese". Csütörtöki véleménycikkében pedig kitartott amellett, hogy bravúrt vitt végbe az elmúlt két és fél évben.

Ami pedig Orbán és Matolcsy viszonyát illeti, az a jelek szerint töretlen. A kormányfő februárban azért dicsőítette Matolcsy teljesítményét, mert a magyar állam nagy összegű dollárkötvények kibocsátásával képes volt kilépni a devizapiacra, és ezzel jó időre szükségtelenné vált az IMF-megállapodás megkötése, illetve, hogy csökkent az államadósság.

A reálgazdaság és a költségvetés irányítása után Orbán Viktor ezúttal a monetáris politika vezetését adja Matolcsy György kezébe.