hirdetés

Azt is megmondhatják, hány Túró Rudit vehetsz

2013.03.06. 11:13

Alig van olyan szervezet, amely ne támogatná a magáncsőd bevezetését, egyelőre mégsincs ilyen lehetőség Magyarországon. A KDNP most azt ígéri, jövőre megnyílik ez a menekülőút az adósok előtt. Aki belemegy, pénzügyi felügyelőt kap a nyakába, éveken át megszabhatják neki, hogy mire, mennyit költhet, a pénz egy részét pedig egyszerűen elveszik tőle. A kormány a devizahiteleseknek dobna mentőövet, de a külföldi modellek erre alkalmatlanok.

"Borzasztóan nehéz beismerni, ha valakinek a kezéből kicsúszott az irányítás. Az embert elfogja a bizonytalanság, nem tudja, mi lesz a következő lépés. Elkezd stresszelni, mert arra számított, hogy egyszer és mindenkorra megkönnyebbül, de ez nem így van. Az első év nagyon kemény, de aztán eljön a nyugalom, és a legjobb az egészben, hogy a hitelezők nem üldöznek többet" - a magáncsődre vonatkozó praktikus információkat összegyűjtő brit honlap, a Piggybankrupt szerkesztője így foglalta össze személyes élményeit, miután néhány évvel ezelőtt ő maga is csődvédelmet kért, ma pedig sorstársainak igyekszik tanácsokat adni.

Személyes tapasztalatok a magáncsődről egyelőre kizárólag külföldről idézhetők, miután ez a lehetőség - mint a nehéz helyzetbe került adósok kimentésének és a hátralévő adósság behajtásának egy módja - Magyarországon nem létezik.

A szocialista párt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), az LMP, de még a Jobbik is évek óta beszél róla a parlamentben, 2011 elején a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is javasolta a bevezetését, tavaly ősszel Szili Katalin független képviselő konkrét törvényjavaslatot nyújtott be róla, az ötletből azonban máig nem lett semmi.

Bagdy Gábor, a KDNP alelnöke szerint viszont az idén tavasszal, legkésőbb két hónapon belül bekerül a javaslatuk az országgyűlés elé, igaz, az előre meghirdetett tavaszi törvényalkotási programban nem kapott helyet. "Egy vadonatúj intézményrendszerről van szó, amelyet ki kell találni, elő kell készíteni, de nagyon szeretnénk, ha jövőre már életbe is lépne" - mondta el az [origo] megkeresésére. A politikus szerint azon dolgoznak, hogy a magáncsőd a devizahiteleseknek is mentőövet jelentsen, az ő újrakezdésüket is elősegítse, és megakadályozza, hogy "a lecsúszóban lévő, de egészséges, összetartó, és potenciálisan munkaképes családok lecsússzanak".

A rezsitartozásra találták ki

Ahhoz, hogy a magáncsőddel a törlesztéssel küzdő lakáshiteles devizaadósok is jól járhassanak, nem elég szimplán lemásolni a nemzetközi példákat. A világ számos országában működő magáncsődöt ugyanis jellemzően nem a sokmilliós tartozásokra találták ki, hiszen a csődvédelem általában 5-7 évre vonatkozik, ennyi idő alatt kell valamilyen módon rendezni az adósságot. A lakáshiteleseknél - akik 10-15 millió forinttal is tartoznak, és akár 10-20 évig is törleszteniük kell - ez nem életszerű megoldás, ehhez a hátralévő tartozás nagy részét el kellene engedniük a bankoknak.

Az idő rövidsége miatt tehát általában a rezsielmaradással, a közműtartozással vagy komolyabb hitelkártya-adóssággal küszködőknél jön jól a csődvédelem, azoknál, akiknek amúgy folyamatos, stabil fizetésük van, de abból nem jönnek ki. 400-500 ezer forintos tartozásoknál ez jobb megoldás, mint a végrehajtás, még akkor is, ha a csődvédelemmel együtt komoly áldozatokat vállal magára az adós.

A legtöbb országban úgynevezett csődgondnokot kap a nyakába, aki 5-7 éven keresztül szinte minden kiadásába beleszól. Az elején számba veszi, hogy az illetőnek mekkora a havi jövedelme, és felméri, hogy a lakhatásához, az emberhez méltó élet minimális szükségleteinek kielégítéséhez mennyi pénzre van havonta szüksége. Fizetésének efölötti részét általában lefölözi, és az eljárás elején felállított felosztási tervnek megfelelően ebből törlesztik a különböző adósságokat.

Ha valakinek a birtokában nagyobb értékű vagyontárgyak is vannak, amelyek a mindennapi megélhetéséhez nem szükségesek, ott a csődgondnok irányításával ezeket is pénzzé teszik, és természetesen elvárják az adóstól, hogy a csődvédelem alatt mindvégig, mindenben együttműködjön a gondnokkal, és semmilyen extra kiadásba ne verje magát. Ha ezt fegyelmezetten megteszi, akkor viszont a csődvédelem végén fennmaradó adósságot már elengedik neki a hitelezők, és nem zaklatják a tartozással élete végéig.

Utálatos dolog, de jobb, mint a végrehajtás

Ennek ellenére egyáltalán nem tartja irigylésre méltónak a magáncsődbe menekülők helyzetét Barabás Gyula. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke úgy látja, hogy a válság idején, amikor amúgy is kevesebb pénzük van a családoknak, nagyon utálatos dolog, ha valaki éveken át folyton megszabja, mire, mennyit lehet költeni, a pénz nagy részét pedig egyszerűen elveszi. "De még mindig jobb annál, mintha jönne a végrehajtó" - teszi hozzá a devizahiteleseket segítő szervezet elnöke.

A részletszabályokon persze nagyon sok múlik. A csődvédelem hossza - hogy például 5, 7 vagy akár 10 évről lesz szó - alapvetően meghatározza majd azoknak a körét, akik egyáltalán élhetnek a magáncsőddel: minél rövidebb az időtartam, annál inkább ki lesznek zárva azok, akik devizaalapú lakáshitelt vettek fel.

Az sem mellékes, hogy milyen megélhetési limiteket határoz majd meg a törvény. Németországban például havi 1000 eurót - nagyjából 300 ezer forintot - hagynak a magáncsődöt választók zsebében, e fölött visz mindent a csődgondnok. Ott elég népszerű is ez a megoldás: 2010-ben több mint 110 ezren kértek védelmet, ami rekordnak számít.

Csehországban 2008-ban vezették be a magáncsődöt és azóta tavaly vették igénybe a legtöbben. Egy cseh tanácsadó cég elemzése szerint 2012-ben 16 956 személy jelentett csődöt, és ez 46 százalékos növekedést jelent 2011-hez képest.

Most
Top 12 óra
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat