Valaki nyugtassa már meg a befektetőket

Nem vették jó néven a befektetők, hogy Matolcsy György rendeletben korlátozta a jegybank alelnökeinek hatáskörét. A forint péntek óta gyengül, és bár pánikról senki nem beszél, a 300-as szinteket veszélyesnek tartják az elemzők. A pánik rossz döntéseket szül: nem érdemes a pénzváltóhoz rohanni.

Tavaly június eleje óta nem volt olyan gyenge a forint, mint hétfőn, amikor a reggeli hirtelen árfolyamesés után szinte egész nap 302-303 forint körül mozgott az euró árfolyama. "Pánik egyelőre nincs még, a gyengülés drámainak nem nevezhető" - mondta az [origo]-nak Korompay Gábor, a Raiffeisen devizakereskedője, de a 300 forintos határ átlépésének több elemző szerint szimbolikus jelentősége van.

Nem feltétlenül következik belőle, hogy nagy gyengülés jön, de ahogy Taraczky Andrej, a Budacash devizaüzletág-vezetője fogalmazott, "innen fölfelé már csak a pánikszintek vannak". Az elemző úgy magyarázta a 300-as szám jelentőségét, hogy sokak fejében a 299 forintos euró még nem veszélyes, az egy forinttal drágább viszont már igen, ezért valószínű, hogy a kormány megpróbál nyugtató üzeneteket küldeni a piacnak.

Aggódnak a jegybank miatt

A nyugtató üzeneteket azóta várják a piaci szereplők, hogy pénteken Matolcsy György rendeletben korlátozta a Magyar Nemzeti Bank két alelnökének felelősségi területét. Király Júliát és Karvalits Ferencet még Simor András tette meg helyetteseinek, ők hárman az elmúlt hónapokban rendre a kormány által jelölt négy külsős tag kamatcsökkentési terve ellen szavaztak a monetáris tanácsban, így a hatáskörük korlátozása egyfajta politikai bosszúként, a kormány befolyásának növekedéseként értelmezhető.

Taraczky Andrej szerint kettejük közül Király Júlia az érdekes, mert az ő mandátuma csak júliusban jár le, szemben Karvalits Ferenccel, aki már márciusban távozik. "Ez az első intézkedés, amely azt mutatja, hogy a kormánynak nagy a befolyása a jegybankra, és hogy nem lesz sima az új vezetés indulása" - mondta az elemző, aki szerint ez erős kontrasztban áll azzal, hogy Matolcsy meglepően visszafogott volt a jegybankelnöki meghallgatásán.

Ezek az egyébként önmagukban nem radikális lépések azért ijesztenek rá a piacra, mert a befektetők még mindig bizonytalanok az új jegybank monetáris politikáját illetően, így az apróságokból kell olvasniuk. Jól jellemzi ezt a helyzetet a Financial Times Magyarországgal is foglalkozó szerkesztőségi blogja egyik szerzőjének, Kester Eddynek a megfogalmazása. Matolcsy György a parlamenti meghallgatásán arról beszélt, hogy ő konzervatív jegybankelnök lesz. "A 100 millió forintos kérdés az, hogy ez valóban igaz-e, vagy csak egy varázsszó a piacok hűtésére" - fogalmazott a blogger.

Aggodalmat kelt az is, hogy a kormány új devizahiteles-mentőakción gondolkodik, ez a hitelek forintosítása is lehet. A nyilatkozatok alapján nem kizárt, hogy Matolcsy kész bevetni a jegybanki devizatartalékot is, de amíg a tervek nem ismertek, a befektetők csak találgatnak. Taraczky szerint nem mindegy, hogy a devizahitelek forintosítását piaci átváltással valósítják meg, vagy a jegybankon keresztül. Az előbbi alaposan megmozgathatná az árfolyamokat, az utóbbi pedig a devizatartalékot csökkentheti, ha a felhasznált devizát nem pótolja a jegybank.

Csak a forint gyengül

"Pénteken a piacnak csak 35-40 perce volt reagálni, a kereskedők most csaptak bele" - magyarázta Kolba Miklós, az ING devizakereskedője, hogy miért csak hétfőn éreztette hatását a pénteki esemény. A szakértő szerint 305 forint körül van a következő olyan árfolyamszint, amelynél a piac megfoghatja a további forintgyengülést.

"Benne van a hangulatban egy lépcsőzetes, napokon át tartó gyengülés, és ezt egy jól időzített megszólalással megelőzhetné akár Varga Mihály, akár Matolcsy György, de a szándék a beavatkozásra még nem látszik" - mondta kérdésünkre Buró Szilárd, az Equilor pénzügyi szolgáltató elemzője. Úgy vélte, a piac azért is ideges, mert nem tudni, hol van az a határ, ahol a kormányzat úgy döntene, hogy lépni kell.

A forintgyengülésnek persze lehetnek nemzetközi okai is: pénteken például jó munkaerő-piaci adat jelent meg az Egyesült Államokban, ami erősítette a dollárt (ez forintgyengüléssel szokott járni). Olaszország leminősítése az eurózónán keresztül hatott a forintra, de, hogy alapvetően mégsem a külföldi hírek miatt esett a forint, azt a régiós devizák mutatják. A legfőbb versenytárs országok devizája még erősödni is tudott: öt napja egy euróért 25,65 cseh koronát kértek, hétfőn délelőtt pedig már csak 25,4-et, vagyis a cseh fizetőeszköz erősödött az euróval szemben. A lengyel zloty 4,14-ről 4,13-ra erősödött ugyanennyi időn belül. A forint öt napja még 296-297 között mozgott, azután gyengült a 302-303-as szintekre.

Mit csináljunk, ha zuhan a forint?

Ne cselekedjen pánikból!

Amikor a forint nagyon rövid idő alatt látványosan gyengül, könnyen támadhat az embernek olyan érzése, hogy nincs megállás. A pénzügyi válság egyik legriasztóbb időszakában, 2009 márciusában több hazai brókercégnél arról számoltak be, hogy talicskaszámra tolták be forintjaikat a bankokhoz és a pénzváltókhoz a kisbefektetők közvetlenül azelőtt, hogy az akkori csúcson, közel 320 forintos árfolyamon nagy tételben eurót vásároljanak. Később bebizonyosodott, hogy a félelem és a dezinformáció rossz döntést szült, mint ahogy két évvel később, 2011 januárjában, majd 2012 év elején is rosszul jártak azok, akik egy bankpániktól tartva euróra váltották a pénzüket, és például egy ausztriai bankban helyezték el. A gyengülés ugyan heves és riasztó volt, de a 324 forintos eddigi csúcsról azért visszafordult az árfolyam.

Dörzsölje a kezét, ha van egy kis eurója!

A több lábon állás persze kifizetődő lehet. Akinek van eurós megtakarítása, az a 300 feletti árfolyamoknál egyre inkább elgondolkozhat azon, hogy pénze egy részét visszaváltja forintra, és azon árfolyamnyereséget szerezhet. Ha tartósan gyenge árfolyamtól tart, akkor viszont örülhet, hogy eurós megtakarítása forintban számítva egyre értékesebbé válik, és érdemes folyamatosan keresnie a minél jobb eurós banki, befektetési lehetőségeket.

Irány az árfolyamgát!

Akinek inkább adóssága van, mint spórolt pénze, annak a zuhanó forint nyomós érv lehet arra, hogy belépjen az árfolyamgát rendszerébe, az ugyanis pont arra jó, hogy a hullámzó árfolyamok ellen védettséget adjon. Erre a jelenlegi feltételek mellett már nem sok idő van (március végéig lehet kérni, bár van rá esély, hogy a kormány megszívleli a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a javaslatát, és meghosszabbítja a belépés határidejét).

Ne váltsa forintra kölcsönét!

Az árfolyam-ingadozás kockázatát úgyis ki lehet iktatni, ha valaki forintra váltatja devizakölcsönét a bankban, ám ez az, amit a jelenlegi árfolyamok mellett biztosan nem érdemes megtenni. Olyan rossz árfolyamon számítódna át a fennálló tartozás, hogy a havi törlesztőrészlet jóval magasabb lenne a jelenleg fizetendőnél, vagy ugyanakkora havi törlesztésnél sokkal tovább kellene fizetni.

Örüljön, hogy a síelést megúszta, gondoljon a nyárra!

Mindenkit, aki a szabadságát időnként külföldön tölti, érinti a forint gyengülése vagy erősödése. Az idei síszezon ebből a szempontból viszonylag szerencsésen alakult, sokan inkább azzal szembesülhettek, hogy ausztriai, szlovákiai vagy olaszországi tartózkodásuk alatt erősödött a forint. A nyári főszezon még odébb van, nem valószínű, hogy most érdemes megvenni az erre szánt eurót. Nagyon sokat nem érdemes az időzítésen spekulálni: egy átlagos nyaralásnál pár ezer forintot lehet az árfolyamon nyerni vagy veszíteni.