A betétek tizedét azonnal kimenekíthetik a ciprusiak

Az elvárt 5,8 milliárd eurónál kevesebb bevételt hozhat a legújabb tervezet, amely a 20 ezer eurónál kisebb összegű bankbetéteket kivonná az egyszeri illeték hatálya alól - jelezte a ciprusi jegybankelnök kedden. Az IMF közben üdvözölte a kis betétesek terheit csökkentő javaslatot, a helyi iparkamara elnöke viszont pénzügyi népirtásról beszélt.

Az új terv alapján a 20 ezer euró alatti összegekre semmilyen, a 20-100 ezer euró közötti összegekre 6,75 százalékos, 100 ezer euró felett pedig 9,9 százalékos egyszeri illetéket vetnének ki a ciprusi bankbetétekre, ám a ciprusi jegybankelnök arra figyelmeztetett, hogy így 300 millió euróval kisebb lesz a bevétel a vártnál. (Az eredeti terv szerint 100 ezer euróig 6,75, efölött 9,9 százalékot vontak volna el.)

Panikosz Demetriadesz ciprusi jegybankelnök keddi, parlamenti képviselőknek tartott beszámolóján egyben arról tájékoztatott: arra számítanak, hogy a bankok - vélhetően az adó beszedését követő - újranyitásakor a betétek 10 százalékát kimenekítik az országból. Elmondta azt is, hogy az Európai Központi Bank azt szeretné, ha a 100 ezer euró alatti összegekre terjedne ki az illetékmentesség. Egyben igyekezett nyugtatni a piacokat azzal, hogy a bankok jegybanki vészfinanszírozása nem szűnik meg, és véleménye szerint a bankbetétesek vissza fognak térni az országba, ha helyreáll az országba vetett bizalom.

"Pénzügyi népirtás"

A ciprusi iparkamara elnöke szerint azonban "pénzügyi népirtás" folyik az országban. Filokiprosz Andreu a német Die Welt című napilapnak úgy fogalmazott, hogy az elmúlt 48 órában romba dőlt a ciprusi bankrendszer, a finanszírozás nélkül maradó vállalatok pedig tömegesen fognak csődbe menni. "Pénzügyi eszközökkel folyó népirtás zajlik" - mondta, az 1974-es török invázióhoz hasonlítva a bankbetétekre kivetett különadó következményeit, és ehhez hasonlóan fogalmaztak az [origo]-nak nyilatkozó ciprusiak is.

A ciprusi vállalatok többségét képviselő limasszoli kamara elnöke szerint a mentőcsomag feltételei a ciprusi gazdaság alapjait rombolják szét. Az utóbbi húsz évben az offshore vállalatok és bankok, az ingatlanpiaci konjunktúra és a nagyon sok orosz pénz fellendülést hozott a szigetország gazdaságának, ezután azonban külföldről nem jön pénz. "Igen, vannak korrupt bankáraink és politikusaink, de mi, ciprusiak áldozatok vagyunk. Merkel és Schäuble sok ártatlan emberrel tesz rosszat, hogy üssön egyet öt-hat orosz oligarchán" - mondta a kamarai elnök a német kancellárra és pénzügyminiszterére utalva.

Az IMF-nek tetszik az új javaslat

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szintén kedden megerősítette, támogatja a ciprusi kormány törekvését, hogy csökkentsék a bankbetétekre kiszabott egyszeri illeték kisbetétesekre eső terheit. Ezt Christine Lagarde, a szervezet vezérigazgatója mondta egy keddi konferencián. A frankfurti pénzügyi csúcson tartott előadásában úgy fogalmazott: támogatjuk a nagyobb progresszivitásra irányuló szándékot az egyszeri illeték vagy a betétek egy részének részvényre történő cserélésekor. Christine Lagarde leszögezte: Ciprusnak csökkentenie kell bankrendszerének méretét és át kell strukturálnia azt.

Üdvözölte a kisbetétesek illetékmentességére vonatkozó törekvéseket Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter is, aki kedd reggel újságíróknak hangsúlyozta, hogy egyedül a ciprusi kormányon múlik, milyen struktúrában szedi be a szükséges bevételt. A francia tárcavezető egyben világossá tette, hogy az euróövezet nem tud több pénz adni Ciprusnak a bejelentett 10 milliárd eurónál, hiszen az fenntarthatatlan méretűvé növelné Ciprus államadósságát.

A ciprusi pénzügyminisztérium adatai szerint a szigetország államadóssága a mintegy 17,89 milliárd eurós bruttó hazai termék 85,97 százalékát tette ki 2012 végén. Ehhez adódna hozzá az euróövezettől kapott mentőhitel összege.