Jót tett a forintnak a kamatvágás

Alig mozdult el, de inkább erősödött a forint euróval szembeni árfolyama a monetáris tanács újabb kamatcsökkentésének hírére. A befektetők szerint Matolcsy György hozta a papírformát, és lesznek további kamatcsökkentések is.

A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal történelmi mélypontra, 5 százalékra csökkentette az irányadó kamatrátát a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az eddig megszokottal ellentétben sajtótájékoztatóra nem kerül sor, a döntésről született közleményt azonban 15 órakor publikálja a jegybank.

A döntés hátterében az állhat, hogy februárban jelentősen, 2,7 százalékra süllyedt a fogyasztói árindex, elsősorban a rezsicsökkentés hatására. Ezen felül az állampapírpiaci folyamatok is kedvezően alakultak, több kötvényt értékesített az Államadósság Kezelő Központ, csökkenő hozamok mellett. Óvatosságra int azonban a forint elmúlt hónapokban tapasztalt hanyatlása, ezért is tartottuk valószínűtlennek, hogy 25 bázispontnál nagyobb mértékben vágja a kamatot az MNB - jegyezték meg a kamatdöntést követően az Equilor Zrt. elemzői.

A forint árfolyama az euróval szemben nem rendült meg a kamatcsökkentés hírére. Közvetlenül 2 óra előtt 304,72 forinton jegyezték az eurót, 2 óra után pedig pici hullámokat vetve a forint inkább erősödni kezdett. 20 perccel a kamatvágás után 304,5 forint volt egy euró, 3 óra előtt már 303,8 körül volt az árfolyam, később tovább erősödött.

4,5 százalék lehet az alja

Lassan kimerülhet a monetáris lazítási ciklus, az Equilor legalábbis arra számít, hogy az idén 4,5 százalékig csökkenti a jegybank az irányadó rátát. Ezt a szintet jelölték meg még tavaly a külső monetáris tanács tagok, mint egyensúlyi kamatszint Magyarországon. Jelenleg pedig ők alkotják a legnagyobb homogén frakciót a 9 fős monetáris tanácsban.

A jelenlegi ütem mellett a 4,5 százalék a májusi döntés során már meglesz. Az Equilor elemzői úgy kalkulálnak, hogy ekkor szünetet tart az MNB, és megvizsgálja, hogy középtávon hogyan hatnak a kamatcsökkentések. Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője is arra számít, hogy 4,5 százalékig csökkenhet a kamat, szerinte ezt az év második felében érhetjük el.

Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője viszont úgy látja, hogy már 4,75 százaléknál megállhat a jegybank. A külső piaci környezet romlott az elmúlt hetekben, az európai feszültségek nőttek, miközben a forint euróval szembeni árfolyama a romló kockázati étvággyal párhuzamosan csak jóval a 300-as szint felett tudott stabilizálódni. Ha azonban a piaci hangulat nem romlik el drasztikusan, akkor Árokszállási szerint is bátrabb lehet a monetáris tanács az év hátralévő részében.

Milyen eszközöket vetnek be?

A keddi kamatdöntés nagy kérdése, hogy tesz-e majd bármilyen utalást az MNB közleménye az esetleges nem-konvencionális eszközök alkalmazására. "Szerintünk már a tavasz folyamán előkerülhetnek nem-konvencionális monetáris politikai elemek. Legvalószínűbbnek a brit "funding for lending" típusú programot tartjuk, amelynek keretében a hitelezési aktivitásukat jelentősen növelő bankok olcsóbb jegybanki forrásra tehetnek szert" - állapították meg az Equilor elemzői. Ezen kívül felmerülhet egy vállalati hitelezést élénkítő tervezet is, amit leginkább a Magyar Fejlesztési Bankkal való együttműködésben lehet elképzelni. Ennek keretében az állami bank hitelt nyújtana a vállalatoknak, melyeket értékpapírosítva az MNB vásárolna meg a másodlagos piacon.

A monetáris tanácsnak feltehetően továbbra sincs konkrét árfolyamcélja, figyelembe véve azonban a devizaadósság magas szintjét, a forint túlzott gyengülését feltehetően nem tolerálnák. Az alacsonyabb kamatszint segítheti ugyan a forinthitelezés beindítását, a magas külső eladósodottság és a forint árfolyam sebezhetősége azonban mindenképpen komoly korlátját jelentik a további nagyobb mértékű monetáris enyhítésnek.

Árokszállási Zoltán szerint a korábbiaknál nagyobb figyelmet kaphat a tanácsi közlemény, mivel a jegybank közölte, nem tart sajtótájékoztatót. Ez a fejlemény az Erste elemzője szerint mindenképpen emeli a magyar piaccal kapcsolatos kockázatokat, hiszen rontja a jegybanki politika átláthatóságát. Ráadásul éppen egy olyan időszakban történik ez, amikor a piac nagyon kíváncsi már arra, hogy pontosan milyen eszközöket vetne be a jegybank a gazdaság élénkítése érdekében. Remélhetőleg ezzel kapcsolatban valamiféle támpontot adni fog a közlemény, mondta az elemző.

Nincs unortodoxia az indoklásban

A háromkor publikált jegybanki közlemény semmi szokatlant nem tartalmazott. A monetáris tanács azzal indokolta a kamatcsökkentést, hogy a magyar gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi, az inflációs nyomás középtávon mérsékelt, így a 3 százalékos inflációs cél lazább monetáris kondíciók mellett is elérhető. Hozzátették: az elmúlt időszak pénzpiaci feszültsége ugyanakkor fundamentálisan nem indokolható ingadozásokat eredményezett a hazai eszközárak alakulásában, amely továbbra is körültekintő monetáris politikai döntéseket indokol.

A monetáris tanács szerint további jegybanki kamatcsökkentés akkor lehetséges, ha a középtávú inflációs nyomás mérsékelt marad és a pénzügyi piaci környezetet övező bizonytalanság csökken.