Több német szegény, mint cseh

A német lakosság 16 százaléka számít szegénynek, arányaiban ez jóval több, mint ahányan Csehországban szegények. Egy másik mutatószám szerint minden második magyar ember szegénynek számít.

Stagnál a szegénységben élők száma Németországban annak ellenére, hogy az utóbbi években erőteljesen hullámzó volt a gazdasági konjunktúra. A német statisztikai hivatal szerdán megjelent adatai szerint a 82 milliós országban a lakosság 15,8 százaléka számít szegénynek a jövedelem alapján. Arányuk 2005 óta nem változott lényegesen, holott 2005 és 2007 között felívelő ágban volt a gazdaság, a 2008-ban elmélyült világgazdasági válság nyomán pedig a hazai össztermék (GDP) a második világháború óta a legnagyobb mértékben, 5,1 százalékkal csökkent 2009-ben.

A statisztikai hivatal adatai alapján Németországban a szegények aránya elmarad a 16,9 százalékos uniós átlagtól, de jóval magasabb, mint például a szomszédos Csehországban, ahol az uniós módszertan szerint a lakosság 9,8 százaléka szegény.

Az uniós módszertan alapján az számít szegénynek, akinek elkölthető jövedelme nem éri el a lakosság egészét jellemző jövedelmi középérték 60 százalékát. Ez a határérték a legutóbbi vizsgált évben, 2010-ben havonta fejenként 952 euró volt Németországban.

Minden második magyar szegény

A kölni Institut der deutschen Wirtschaft (IW) gazdaságkutató intézet az úgynevezett relatív jövedelmi szegénység mellett további szempontok szerint is vizsgálta a szegénység elterjedtségét. Arra a megállapításra jutottak, hogy Németország a szegénység valamennyi típusát tekintve elmarad az uniós átlagtól, a leginkább veszélyeztetett csoportok pedig a munkanélküliek, az egyedülállók és a gyermeket egyedül nevelő szülők.

A szubjektív jövedelmi szegénység mérése során azt rögzítik, hogy a megkérdezettek mekkora jövedelmet tartanak szükségesnek az elfogadható életszínvonal biztosításához. A szegények közé azokat sorolják be, akiknek jövedelme jelentősen elmarad a saját maguk által meghatározott küszöbértéktől. Ennek alapján több mint 9 millió ember, a lakosság 11 százaléka él szegénysorban Németországban, míg az uniós átlag 19 százalék. Az IW a kutatásról szóló közleményében kiemelte, hogy Dániában és Svédországban a lakosság alig 2 százalékát érinti a szubjektív jövedelmi szegénység, Magyarországon és Bulgáriában viszont minden második embert.

A gazdag gazdagabb lesz

Christoph Schröder, az IW kutatásvezetője elmondta: hosszabb időtávot tekintve Németországra is érvényes az a megállapítás, hogy a gazdagok gazdagodnak, a szegények pedig egyre csak szegényebbek lesznek, de 2005 óta a hullámzó konjunktúra ellenére sikerült megállítani a jövedelmi különbségek növekedését. Ugyanakkor a szegénység továbbra is komoly társadalmi probléma, hiszen csak a szegénység terjedésének trendjét sikerült feltartóztatni, a ráta pedig nem csökkent.