Devizahiteleseknek áll a világ

árfolyamgát, pénzváltó, valuta, deviza árfolyam
Vágólapra másolva!
Szabad a pálya, 2017-ig bármikor be lehet szaladni a bankba a fix árfolyamú hiteltörlesztésért. Az Országgyűlés eltörölte az árfolyamgát határidejét, és egy váratlan csavarral még vonzóbbá tette a lehetőséget. Az MSZP és a Fidesz versenyben igyekszik a devizahitelesek kedvében járni.
Vágólapra másolva!

Kormányzati és ellenzéki oldalról is kaptak friss segítséget a devizahitelesek: az Országgyűlés hétfői ülésén fellazította szinte az összes eddigi határidőt, amely az árfolyamrögzítésre vonatkozott. Az árfolyamgát igénybevételének határideje már többször lejárt az elmúlt években, de újabb és újabb törvénymódosítással mindig kitolta a parlament.

A legutóbbi változat szerint május 31-éig (e hét péntekig) lehetett volna kezdeményezni az árfolyam rögzítését, és így a devizaalapú hitel kedvezményes törlesztését. A lehetőségre jogosult adósoknak azonban mostanáig csupán 41 százaléka választotta a könnyítést (a jegybank legfrissebb adatai szerint), ez jóval kisebb arány, mint amire a kormány, a kereskedelmi bankok vagy a jegybank számítottak, illetve, amit a józan ész alapján várni lehetett.

Ezért lépett közbe az Országgyűlés, és törölte el a belépés végső határidejét Rogán Antal pénteki javaslatának megfelelően. A következő négy évben, 2017. június végéig tehát bármikor be lehet kapcsolódni az árfolyamvédelembe, és mivel egy MSZP-s módosító indítványt is megszavaztak, az árfolyam rögzítése mindenkinek 60 hónapig (öt évig) vagy a kölcsönszerződés végéig jár, nem pedig az eredeti 2017 közepi dátumig.

Ha a szabályozás így marad, ahogy most van (ennek ellenkezőjét az árfolyamgát eddigi minimum háromszori átszabása után nem lehet kizárni), akkor szélsőséges esetben 2022 közepéig is szólhat a védelem annak, aki csak 2017-ben lép be. Az ötéves védett periódus alatt mindenki - az eurónál 250, a svájci franknál 180 forinton - rögzített árfolyamon számított, alacsonyabb törlesztőt fizet. Elvileg így nem marad le senki semmiről akkor sem, ha későn ébred, de mivel a konstrukció lényege nem változott, továbbra is az tehet zsebre több tíz- vagy akár százezer forintot, aki hamar lép, és még hosszú ideig kell a hitelét törlesztenie.

Bolond, aki kihagyja

Sokszor leírtuk már, hogy az árfolyamgát - a sok korábbi adósmentő intézkedés közül kivételesen - egy hasznos konstrukció, az adósok zöme összességében többet nyer rajta, mint amennyit bukik. A devizahiteles éveken át kiküszöbölheti az árfolyam ingadozásából fakadó bizonytalanságot, a forint gyengülése miatt nem kell havonta többet fizetnie, és bár a tényleges (a franknál most 232 forint körüli) és a 180 forinton rögzített árfolyam különbözetét később vissza kell fizetnie, ennek a különbözetnek egy részét a bankok és az állam felesben elengedik.

Hogy pontosan mennyit nyer egy ügyfél, az sok mindentől függ. Például attól, hogy mekkora a hitel, milyen hosszú a futamidő, ki hol tart a hitelével (akkor jár a legjobban, ha még az elején, amikor hangsúlyosabb a kamattörlesztés a tőketörlesztéshez képest), és attól is, hogy mikor csatlakozik az árfolyamgáthoz.

80-100 ezer forint tiszta nyereség

Érdemes egy konkrét példát megnézni. Egy árfolyamrögzítő kalkulátor segítségével vettünk egy olyan esetet, ahol az adósnak még 30 ezer svájci frankot (durván 7 millió forintot) kell visszafizetnie a hátralévő 15 éven belül, amikor kéri az árfolyamrögzítést. Ha ez az ember már tavaly júniusban besétált a bankba, akkor az ötéves árfolyamrögzítés alatt összesen 81 ezer forintot nyer az üzleten. Ez úgy jön ki, hogy (240-es jövőbeni frankárfolyam mellett) a bank és az állam az ötéves rögzítés alatt 564 ezer forintnyi kamatot elenged, miközben a gyűjtőszámlán felhalmozódik 483 ezer forintnyi tartozás az eredeti kölcsönön felül. A kettő különbözete tiszta nyereség a hitelfelvevőnek.

Az adósok zsebében maradó pénz természetesen lehet több és kevesebb is a példabeli 81 ezer forintnál. Ha nagyobb összegű tartozásról, még gyengébb forintról, vagy legfőképpen még hosszabb futamidőről van szó, akkor több százezer forintra is emelkedhet.

Vannak kivételek

Lehet, hogy ez nem akkora összeg, hogy mindenki azonnal rohanjon a bankba, de azért mégiscsak pluszpénz. Amelyért pusztán annyit kell tenni, hogy az utóbbi években kialakult bizalmatlanságot vagy gyanakvást a bankokkal szemben racionálisan le kell küzdeni, és be kell menni a bankba kiszámoltatni, hogy kinek mi éri meg.

Mert kivételek mindig vannak: akinek már csak kevés ideje van hátra a futamidejéből, az jobban teszi, ha nem csinál semmit, csak fizeti szépen a törlesztőjét a mindenkori árfolyam alapján. Ebben az esetben ugyanis az árfolyamrögzítés során elengedett kamattartozás tipikusan kisebb, mint a gyűjtőszámla plusz adóssága, tehát valóban kidobott pénz volna az árfolyamgát. Az adósok többségére azonban jelenleg nem ez a jellemző: a jegybanki adatok szerint a devizás lakáshitelek 75 százalékának még legalább öt év a hátralévő futamideje, a devizás szabad felhasználású jelzáloghiteleknek pedig a 65 százalékát kell még legalább öt évig törleszteni.