Lenyomjuk Németországot

Továbbra is bizonytalanok a növekedési kilátások, az első negyedéves GDP-részletek alapján semmi ok az optimizmusra, kedvezően alakult viszont az ipar teljesítménye áprilisban. Nagy a tülekedés a 2,5 százalékos növekedésösztönző hitelért, de sokaknak nem jut majd belőle. Korlátozhatják a magánszemélyek készpénzhasználatát, kis cégek számára két hónappal kitolják a pénztárgép-bekötési határidőt, program indul a lánctartozások mérséklésére, végre jól muzsikált a magyar tőzsde. Ez történt a héten a gazdaságban.

Noha a néhány hete érkezett előzetes adatokat a recesszióból történő kilépésként, illetve növekedési fordulatként értékelte a kormány, a héten megjelent részletes első negyedéves GDP-adatok nem támasztják alá ezt az optimizmust. Hogy tavaly év végéhez képest végre nőni tudott a gazdaság, szinte kizárólag a változékony és időjárásfüggő mezőgazdaság ugrásának köszönhetjük, az ipar továbbra is szenved, a beruházások pedig zuhannak.

Ez alapján a magyar gazdaság továbbra is azon küzd, hogy legalább plusz nullás bővülést elérjen az idén. Ebben segíthet, ha a második félévben a nyugat-európai konjunktúra beindul, ha a reálbér-növekedés legalább egy része a fogyasztásban csapódik le, illetve ha a jegybank növekedési hitelprogramja tényleg ad valamennyi lökést a beruházásoknak. Szerencsére a pénteken megjelent adatok szerint a külkereskedelmi mérleg többlete nagyobb lett a vártnál és az ipari termelés is viszonylag jól alakult áprilisban.

Az MNB továbbra is nagyon bízik a hitelprogram sikerében. A héten Nagy Márton ügyvezető igazgató arról beszélt, szerinte a hitelkiváltások mellett a program révén 170 milliárd forintnyi új hitel kerülhet a kkv szektorba, ami a növekedést 0,2-0,5 százalékkal dobhatja meg.

Az szinte biztos, hogy többszörös lesz a túljelentkezés a felkínált összegre, a fő kérdés az, hogy a bankok mi alapján hiteleznek, ki kap és ki nem. Az is kiderült, hogy az állam a garancia támogatásával is beáll a program mögé.

A jegybank befolyásának növekedését jelzi, hogy lényegében eldőlt, hogy októbertől a pénzügyi felügyeletet az MNB alá sorolják. Szász Károly PSZÁF-elnök valószínűleg nem lesz Matolcsy György jegybankfőnök beosztottja, a felügyeleti részt más szakember vezeti majd.

S még mindig jegybank: azt tervezik, hogy bizonyos helyeken kötelezővé teszik a bankkártya-elfogadást, s a magánszemélyek készpénzhasználatát is limitálják.

A jegybank azt is szeretné, hogy ha növelni kell a tranzakciós illetéket, akkor a készpénzes forgalom esetében nagyobb legyen az emelés, mint a kártyásnál. A növekvő terhek és csökkenő banki kamatok időszakában mindenki jobban megnézi, hogy mibe fekteti a pénzét, s egyre egyértelműbbnek látszik a lakástakarék-pénztárak hozamelőnye.

A miniszterelnök a gáton serénykedés mellett ezen a héten is talált alkalmat arra, hogy nagyot álmodjon. Orbán Viktor szerint pár éven belül Németországot is megelőzhetjük a tekintetben, hogy hol a legnagyobb az ipar részaránya a GDP-n belül. Kérdés viszont, hogy ha ez meg is valósul, mekkora sikert jelent? Sok közgazdász vitatja ugyanis, hogy ilyen mértékben a termelő ágazatokat kell-e támogatni a szolgáltató szektor helyett, illetve látva a különadókat, inkább rovására.

A gazdasági miniszter 23 nappal a kitűzött határidő előtt végre elismerte, hogy teljesen esélytelen a pénztárgépek határidőre történő bekötése, a kis vállaltok két hónapos haladékot kapnak.

A hét egyik érdekes, előremutató híre a körbetartozások visszaszorítására irányul, sikere persze még kérdéses. Az viszont a cégbeszámolók szerint már ténykérdés, hogy Simicska Lajos cégei tavaly is kitűnő évet zártak, két év alatt 20 milliárd forint osztalékot fizettek a tulajdonosoknak.

A cégvilágban a Mercedes került a középpontba, mivel felmerült, hogy elhalasztják a kecskeméti gyár bővítését.

E mellett érdekes bejelentéssel rukkolt elő a Brokernet. A főleg drága befektetési életbiztosítások eladása révén óriási üzleti sikertörténetet író pénzügyi közvetítőcég számára úgy tűnik, már hátrányt jelent a jól bejáratott név. Talán túl sokan kapcsolják a Brokernethez az agresszív ügynököket? Mindenesetre a cégcsoport átszervezéséhez kapcsolódóan a nevet Quantisra változtatják.

A héten lényegében biztossá vált, hogy Lettország bevezetheti az eurót.

A globális piacokon ugyanakkor folytatódott az aggodalmaskodás a miatt, hogy az amerikai jegybak szerepét betöltő Federal Reserve esetleg elzárja a pénzpumpát. Noha a pénteki munkanélküliségi adat a vártnak megfelelő lett és ez elég volt a tőzsdék emelkedéséhez, heti szinten az európai börzék már zsinórban harmadszor zártak mínuszban. A japán piac látványosan esik, a jen gyengülésének trendje is látványosan megfordult. A magyar piac végre látványosan felülteljesített, a Mol és az OTP vezérletével 2 százalékos pluszban zárta a hetet a BUX index. A forint csütörtökön, igen rossz tőkepiaci hangulatban majdnem elérte a 300-as határt, de pénteken már inkább a 295-ös szint környékén folyt a kereskedés.