Három fontos téma a G8-csúcson

Vágólapra másolva!
Lezárult az észak-írországi G8 csúcstalálkozó, a világ vezető gazdasági hatalmai az adóelkerülés elleni közös fellépésről és Szíriáról is beszéltek, de a legfontosabb napirendi pont az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkerekedelmi megállapodásról szóló tárgyalások megkezdésének bejelentése volt.
Vágólapra másolva!

A világ nyolc veneztő gazdasági hatalmát jelölő G8-államok most lezárul észak-írországi csúcstalálkozóján három igazán három igazán fontos dologról volt szó.

EU-USA szabadkereskedemi megállapodás

Várható világgazdasági és világkereskedelmi kihatását tekintve mindenképpen a tervbe vett EU-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás feltételeit rögzítő tárgyalássorozat bejelentése a G8-csúcsértekezlet legnagyobb horderejű eredménye. David Cameron, a vendéglátó brit miniszterelnök Barack Obama amerikai elnökkel, José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével és Herman Van Rompuy-jel, az Európai Tanács elnökével közösen tartott sajtóértekezletén jelentette be a tárgyalások megkezdését a találkozó első, hétfői munkanapján.

Cameron közölte, hogy a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás a Nyolcak becslése szerint kétmillió új munkahelyet hoz létre, évente csaknem 120 milliárd euró többletjövedelmet jelenthet az uniós gazdaságnak, 125 milliárd dollár pluszt az amerikai gazdaságnak, és több mint 130 milliárd dollárral gyarapíthatja a világgazdaság többi régióját. A miniszterelnök szerint az amerikai-európai szabadkereskedelmi megállapodás az egyetemes globális gazdaságtörténet legnagyobb értékű kétoldalú kereskedelmi egyezményének bizonyulhat.

Obama közölte, hogy a szabadkereskedelmi tárgyalások első fordulóját júliusban rendezik Washingtonban. Az amerikai elnök a tárgyalássorozat elkezdésének jelentőségét hangsúlyozandó kijelentette, hogy az Egyesült Államok és az EU kétoldalú áru- és szolgáltatási kereskedelmének éves értéke hozzávetőleg ezermilliárd dollár, az egymás gazdaságaiban végrehajtott befektetések értéke pedig négyezer milliárd dollár.

Adóelkerülés elleni harc

Az értekezletnek otthont nyújtó üdülőkomplexum után Lough Erne-i Deklarációnak elnevezett, kedden elfogadott nyilatkozat szerint az adóelkerülés elleni harc jegyében az adóhivataloknak világszerte be kell kapcsolódniuk egy automatikus információcsere-mechanizmusba. Emellett módosítani kell az olyan nemzetállami szintű szabályozásokat is, amelyek lehetővé teszik a vállalatoknak, hogy profitjukat az adófizetés elkerülése végett "ide-oda mozgassák a határokon keresztül". A deklaráció szerint a multinacionális vállalatoknak tételesen tudatniuk kell az adóhatóságokkal, hogy hol mennyi adót fizetnek, pontosan ismerniük kell saját tulajdonosi szerkezetüket, és ezt az információt könnyen hozzáférhetővé kell tenniük az adóbehajtásra szakosodott szervezeteknek és a bűnüldöző hatóságoknak.

Szíria

Az értekezlet első számú külpolitikai eleme - jóllehet a brit elnökség által összeállított hivatalos napirend pontjai között nem szerepelt - a szíriai konfliktus volt. Ebben a kérdésben jól érzékelhető és éles nézetkülönbségek voltak és maradtak a G8 hét nyugati hatalma és Oroszország között.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az Obamával hétfőn késő este tartott különtalálkozója után kijelentette, hogy a szíriai konfliktus kérdésében az amerikai és az orosz vélemény "nem esik egybe". Hozzátette ugyanakkor, hogy az orosz és az amerikai kormány egyaránt politikai megoldást kíván, és a genfi tárgyalóasztal mellett szeretné látni a szíriai konfliktus részeseit.

Szíriával kapcsolatban az amerikai elnök is azt mondta, hogy az Egyesült Államok és Oroszország "eltérő szemszögből" vizsgálja a konfliktus befejezésének lehetséges módjait. Egyetértés van ugyanakkor abban, hogy "az erőszak intenzitásának" csökkennie kell, és abban is, hogy a szíriai vegyifegyver-készletek biztonságáról gondoskodni kell - tette hozzá.

A politikai rendezést szorgalmazó alapállást rögzítette végül a G8-csúcsértekezlet kedd este elfogadott zárónyilatkozata is, amelyben ugyanakkor - az Oroszországgal kötött kompromisszum jeleként - nem esik szó Bassár el-Aszad szíriai államfő távozásáról.