Egy nappal az után, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentette a kormány újabb, négy adóemelésből és egy új extraadóból álló megszorítócsomagját, módosítják a tervet.
A parlament gazdasági bizottsága benyújtott egy javaslatot az adócsomaghoz, amely úgy szólna, hogy nem kellene 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni az állampapírok kamata után. Varga tegnap ilyen kitételt nem tett, csak azt közölte, hogy minden kamatjövedelemre (így például a bankbetétekre is) kivetik augusztustól a terhet.
Azzal, hogy az állampapírok mentesülnének a plusz sarc alól, a vonzerejük csak nőne a folyamatosan csökkenő kamatokat kínáló bankbetétekhez képest. Az állampapírok kedvezményezése jól illeszkedik a kormány eddigi elgondolásához: a lakosságot állampapír-vásárlásra buzdító reklámkampányok és a betéti kamatokra ráígérő állampapírkamatok hatására a lakosság mára már 1300 milliárd forintnyi állampapírt tart, másfél éve ennek még a fele sem volt a lakosság kezében.
A Nemzetgazdasági Minisztérium egy mai közleményében pedig amellett érvel, hogy a bankokra kivetendő újabb tehernek van indoka. Az állam átvállalt és átvállal még hiteleket az önkormányzatoktól, ez után az átvett adósság után pedig a bankokat 7 százalékos díj megfizetésére kötelezné. A szaktárca szerint a bankok nyernek az adósságátvállalással, mert egy jobb adós lép az önkormányzatok helyébe, így a bankok a hitelek esetleges veszteségére megképzett céltartalékot felszabadíthatják, ezen túl pedig egy banki tőkekövetelmény miatt is profitálnak az állami adósságátvállalásból. Mindezek miatt, ahogyan a tárca írja, nem tekinthető aránytalan tehernek a 7 százalékos díj.
Az NGM azt is hangsúlyozza, hogy mivel időben és jogilag is elválik egymástól az adósságátvállalás és a díjfizetés, szelektív csődeseményről sem lehet beszélni.