Mennyibe kerül nekünk a második Varga-csomag?

Egy átlagos banki ügyfélnek várhatóan ötezer forintot vesz ki a zsebéből a második Varga-csomag. A Bankmonitor utánaszámolt, mire mennyi mehet el.

Új adócsomag jön augusztustól, amiben a fő szerepet a tranzakciós adó közel duplázása és a kamatadó 6 százalékos egészségügyi hozzájárulással (eho) való kiegészítése játssza. A tranzakciós adót frissen, ez év elején vezették be - akkor még kérdés volt, hogy vajon a bankokat érintő adóból az ügyfelek is kapnak-e.

A Bankmonitor.hu megítélése szerint - mivel nincs olyan fizetési forgalmi pont, ahol ne terhelnének át valamekkora részt az adóból a bankok - gyakorlatilag semmi esélye nincs, hogy a saját (alig látható) profitjuk terhére az adóemelést most átvállalnák a bankok.

Mire számíthatunk a bankunktól az új adóemelések nyomán: duplájára nő a készpénzfelvételi illeték, és eltörlik a 6 ezer forintos maximumot; 0,2 százalékról 0,3 százalékra nő a nem készpénzfelvételhez kötött tranzakciók adója; eho kiegészítés kerül a kamatadó mellé a kamatjövedelmekre.

De mennyi is ez a plusz teher éves szinten? A Bankmoitor.hu számításai szerint egy átlagjövedelemmel és bankhasználattal rendelkező magánszemélynél közel 5000 forint. Az adónövekedés hatása ellen leginkább a bankkártyás fizetéssel védekezhetünk.

A számítások mögötti két fő tétel ebből az átlagosan 1800-1800 forintot kitevő készpénzfelvételi jutalék és a befektetett megtakarításaink kamatai után fizetett eho.

Forrás: Bankmonitor.hu

A Bankmonitor.hu számításai szerint az év elejétől érvényes adóterhelés önmagában 3800 forint adóterhet jelentett az átlagos bankszámla-tulajdonosnak. A fenti táblázatban szereplő 4704 forint adóteher kizárólag az adóemeléshez kapcsolódik éves szinten. A két tétel együttesen közel 8500 forint éves szinten.

Az adóemelés egyik közvetlen hatása, hogy az akciós rövid távú banki kamatok kihasználása egyre nehezebb lesz. Vegyünk példaként egy 3 hónapos lekötéssel elérhető kiemelkedően magas, 6,25 százalékos akciós kamatozású bankbetétet. Ebből a 6,25 százalékból három hónap alatt 1,56 százalékot fogunk megkapni (hiszen nem egész évre szól a kamat). Az adó beutalásnál és kiutalásnál is 0,3 százalék, így az effektíve elérhető kamat a tranzakciós adó után nem éri el az 1 százalékot (és ezt még csökkenteni fogja 16 százalék kamatadó és most már 6 százalék eho is). Összesen a 3. hónap végére mindössze 0,76 százalékkal nő a kiemelkedő akciós betétünkkel a pénzünk.

Hogyan csökkenthetjük az adóemelés hatását?

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábbi nyilatkozata szerint a vártnál kevesebb adó érkezett be az év elején bevezetett tranzakciós adóból. Ez az elmaradás arra vezethető vissza, hogy a bankszámlát használók elkezdték a költségeiket optimalizálni (számlabezárások, a fizetési forgalom jelentősebb része megy utaláson keresztül, a magánszemély felhasználók kártyás fizetéseinek aránya emelkedik). Az MNB adatai szerint ugyanakkor bőven van lehetőség további optimalizálásra elsősorban azzal, hogy tovább növeljük a kártyás fizetés részarányát. 2012 második félévében ugyanis a lakosságnál még mindig csupán az összes fizetési forgalomnak csupán a 25%-a bonyolódott bankkártya igénybevételén keresztül, a fennmaradó 75% készpénzzel teljesült.

Ezzel párhuzamosan újra egyre jelentősebb szerepet kap a legalacsonyabb költségű bankszámla kiválasztása.

A megtakarítások kamatjövedelmét és a befektetések árfolyamnyereségét egységesen 16 százalékos kamatadó terhelte. Ezt fejeli most meg egy addicionális 6 százalékos eho, melynek eredményeként a megkeresett kamat 22 százaléka egyenesen az államhoz kerül.

Mindez azt jelenti, hogy az átlagos 4,5 százalékos bankbetéti kamatból 1 százalékpontot elvisz az állam, és számunkra csupán 3,5 százalék marad. A megtakarítások egyre jelentősebb adóztatása következtében egyre jobban felértékelődik a tartós befektetési számlán (tbsz) elhelyezett bankbetét, hiszen ebben az esetben a 16 százalékos kamatadót 5 évet meghaladó megtakarítással elkerülhetjük, azaz az adóterhelést jelentős mértékben lecsökkenthetjük.

Tranzakciós adó: honnan hová?

A tranzakciós adót 2013 januárjával vezették be, szinte minden banki műveletet érintett. A készpénzfelvétel után a bankok 0,3 százalékot, de maximum 6 ezer forintot, míg a többi tranzakció után 0,2 százalékot és szintén maximum 6 ezer forintot kötelesek fizetni.

Persze, amit a bankok tudtak és akartak, azt ebből tovább is hárították: a Magyar Nemzeti Bank szerint az átutalások és a készpénzfelvétel esetén a bankok 90-95 százalékban továbbhárították az adót. Üdítő kivételnek számít a kártyás fizetések helyzete, ahol a kivetett adó mindössze 10%-át hárították tovább a bankok.