Miért állítja le két erőművét az E.ON?

Kedden kérte az E.ON a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól a nyíregyházi és a debreceni erőművei leállításának engedélyezését. A kombinált erőművek zöldebbek sima társaiknál, de az új szabályok között kivéreznek.

Nem csak a rezsicsökkentést nyögik az energiacégek, az energiaár-támogatási rendszer 2011-es átalakítása önmagában is ellehetetlenített bizonyos erőmű-típusokat. Sorra állítják le a szolgáltatók korszerű, úgynevezett kombinált ciklusú erőműveiket, melyek egyszerre termelnek hőt és áramot.

Ezért tántorog a francia GDF Suez Dunamenti Erőműve, ezért döcög a termelés az E.ON gönyűi erőművében, és ezért kérte kedden a német energiaóriás a debreceni és nyíregyházi kombinált erőművek működésének szüneteltetését a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól.

Korszerű és gazdaságos...

A kombinált ciklusú erőművek előnye, hogy úgy képesek egyszerre hőt és áramot termelni, hogy az energiaveszteségük jóval kisebb, mintha mindez két külön erőműben történne. Főleg gázt égetnek, működési elvük alapja, hogy a gázból a villamosenergia-termelés során felszabaduló hőt is fel tudják használni, más erőművekben pedig ez kárba megy. Így ugyanannyi nyersanyagból több hasznos energiát tudnak előállítani mint hagyományos társaik.

Az Európai Unió legtöbb államában a fentiek miatt támogatják is a villamosenergia- és hőtermelést kapcsoltan végző erőműveket. A támogatást előíró EU-irányelv szerint a kombinált termelés fő előnye, hogy energiamegtakarítással jár, jelentősen csökkenti a hálózati veszteséget, alacsonyabb a károsanyag-kibocsátása és erősíti az ellátásbiztonságra.

Az EU törekvéseivel összhangban, a kétezres évek eleje óta kötelező átvétellel és a versenypiacinál valamivel magasabban megszabott hatósági árral támogatta az állam ezeket a beruházásokat.A hatósági ár évekre előre könnyen tervezhetővé tette az ilyen erőművek építését, mivel kiiktatja a piaci kockázatot. Több EU-tagállamban ezért a megszabott hatósági árak folyamatosan csökkennek, így kényszerítve az erőműveket arra, hogy megtanuljanak önállóan is gazdaságosan működni.

… csak már nem éri meg működtetni

2007-ben azonban a magyar támogatási rendszer megváltozott, a kedvezményezettek körét a nagyobb erőművekre is kiterjesztették. Ekkor már egyre többen furcsállták, hogy az eredetileg a megújuló-energia támogatására szolgáló KÁT-kasszából egyre többféle erőmű kaphatott támogatást. A létrehozásakor néhány tízmilliárd forintos kassza így közel százmilliárdos nagyságúvá dagadt.

A Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának (REKK) 2010-es tanulmánya rámutat, hogy a 2008-ban az összes magyarországi kapcsolt erőművet 54,7 milliárd forinttal támogatta az állam, ebből az összegből azonban 11,4 milliárd forint kifizetése felesleges volt, hiszen a kapcsolt erőműveket ennyivel kevesebb támogatással is megérte volna működtetni.

A 2010-ben hivatalba lépő új kormány érezte ezt a problémát, megoldása azonban meglehetősen brutális volt, 2011-től megszűnt a kombinált erőművek árameladásának támogatása. Ez a lépés rendkívül kellemetlen helyzetbe hozta azokat a szolgáltatókat, akik korábban – látva, hogy az ilyen erőművek építése kifizetődő – kombinált termelésre álltak át telephelyeiken.

A REKK említett tanulmánya szerint a KÁT-mechanizmus zavartalan működése esetén egy 2005-ben épített és 2006-ban beindított kombinált erőmű költségei 2015-re megtérülnek, de az elemzés rámutatott arra is, hogy a KÁT-kassza nélkül ilyen erőműveket felépíteni sem lenne jó üzlet.

Drága nyersanyagból olcsó termék

A támogatási rendszer megvágását előre nem látó szolgáltatók viszont így hoppon maradtak, az E.ON most leállítani kívánt nyíregyházi és debreceni kombinált telepei például a REKK számításait alapul véve még nem hozták vissza a beruházási költségeket sem. Az erőművek működését tehát nem például a rezsicsökkentés kedvezőtlen hatásai miatt szüneteltetné az német energiaszolgáltató, hiszen – ahogyan a cég szóvivője, Egyházi Nikolett az Origónak elmondta – azok 2011 óta mínuszt termeltek.

Helyzetüket tovább rontja, hogy míg a megtermelt áramot kénytelenek olcsóbban adni a 2011. előtt megszokott szintnél, az energiatermeléshez használt gáz ára magas. Így állt elő az a helyzet 2013-ban Magyarországon, hogy a szén olcsósága miatt jobban megéri szénerőművet működtetni, mint egy, a leállítandókhoz hasonló kombinált telepet.

De meleg lesz-e a radiátor?

A debreceni és nyíregyházi erőművek azonban – a két város távhőellátásában játszott kiemelkedő szerepük ellenére – még az E.ON magyarországi portfóliójában is csak kishalaknak számítanak. Nagyobb lehet a probléma a cég szintén kombinált ciklusú gönyűi erőművével, amely nem a hő-, hanem a villamosenergia-termelésben megkerülhetetlen Magyarországon, a komplexum több mint 600 ezer háztartás energiaellátását biztosítja. A termelést épp 2011-ben megindító gönyűi telep az E.ON szóvivőjének szavai szerint pénzügyileg „döcörög”, de nem kell attól tartani, hogy a debrecenihez és a nyíregyházihoz hasonló sorsra jut.

Debrecenben és Nyíregyházán az E.ON közlése szerint a cég rendelkezik akkora hagyományos kazánokkal, amekkorákkal elláthatja távhővel a városokat, de a kombinált erőművek kiesésével egy esetleges üzemzavar esetén nem lesz olyan szabad kapacitás, amellyel elkerülhető lenne az ellátási zavar.