Ha kirabolnak, tegyék rendesen

2013.06.27. 07:19

Csütörtökön egy igencsak unortodox törvényt fogadhat el a parlament. A takarékszövetkezetek központi bankját speciális módon államosítják, a Magyar Postát főszerepbe helyezik, és furcsa szankciókkal biztosítják be, hogy a vidéki bankárok ne lázadjanak.

Múlt pénteken este fél 7 és 7 között landolt a takarékszövetkezeti vezetők postafiókjában az e-mail, amelyben 24-én hétfő reggel 9-re meghívták őket a Parlamentbe, hogy egyeztessenek velük a takarékszövetkezetek jövőjéről. A kurta ráhagyással postázott állami meghívásnak - a hét végén leadott riadóláncnak köszönhetően - 100-120-an tudtak eleget tenni, de aki ott volt, annak sem esett le rögtön, hogy a jövőjét alapvetően befolyásoló állami döntés született.

Az Origónak beszámoló szövetkezeti bankárok szerint körülbelül 12 diát mutatott be Vojnits Tamás, aki tavaly december óta kormánybiztosként azon dolgozik, hogy új értelmet adjon a hazai szövetkezeti pénzügyi rendszernek. Elmondásuk szerint vázlatos prezentációjának legnagyobb része arról szólt, hogy a nemzetközi példákkal szemben sajnálatosan alacsony a takarékok piaci részesedése, a vidék bankjai túlságosan óvatosak és szervezetlenek, nem használják ki a bennük rejlő potenciált, legalább 400 milliárd forintnyi plusz hitelt adhatnának a hazai kisvállalkozásoknak, ha akarnának, és a szektorban rejlő kockázatok és tőkeproblémák miatt az államnak be kell avatkoznia, meg kell segítenie a takarékszövetkezeteket.

A kormánybiztos ezzel indokolta azt a szándékot, hogy 100 milliárd forintot költenek a szövetkezetekre, és át is szerveznék az integrációt. Azt azonban, hogy ennél sokkal kevesebb közpénzért, mindössze 1,6 milliárd forintért cserébe a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) már teljesen át is veszi a hatalmat a takarékok fölött, hogy a vidéki bankárok úgy érzik majd, hogy durván megsértik tulajdonosi jogaikat, és lenullázzák minden hatáskörüket - az érintettek csak a kedden délben publikussá vált törvényjavaslatból tudták meg. Mint ahogy azt is, hogy ha megpróbálnának más utat járni, becsukhatják a boltot. Ekkor azonban már semmilyen észrevételt nem tehettek, a hétfői kormánydöntés után kedden benyújtották a törvényjavaslatot, csütörtökön pedig meg is szavazhatják. 

Cikkünk megjelenése után, csütörtökön délelőtt a parlament el is fogadta a rendkívüli sürgősséggel tárgyalt törvényt.

A Posta márpedig részvényes lesz

A koncepció szépen beleillik Orbán Viktor magyar bankrendszerről alkotott vágyaiba. A miniszterelnök jó ideje óta arról beszél, hogy legalább 50 százalékos magyar súlyt szeretne látni a bankrendszerben, de a legfrissebb kormányzati nyilatkozatok nemcsak a külföldi bankok túlsúlyát nehezményezik, hanem már Csányi Sándorét, az OTP-vezérét is. Pár nappal ezelőtt Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár nevezte újra az országot behálózó polipnak a legnagyobb - egyébként a legsikeresebb és ráadásul magyar irányítású - bank elnök-vezérigazgatóját, aki szerinte komoly kockázatú gazdasági túlhatalommal rendelkezik.

Ennek ellenpontjaként is felfogható a takarékszövetkezetek megreformálása, ugyanis az így felsejlő, állami tulajdonú MFB-Posta-takarékszövetkezetek alakulat méretében és fiókhálózatában előbb-utóbb méltó versenytársa lehet a lakossági bankpiacon ma abszolút domináns OTP-nek. Ezt a motivációt sejtik a háttérben maguk a takarékszövetkezeti vezetők is, akik azt is hangsúlyozzák, hogy Vojnits Tamás korábban annak az FHB-nek volt az igazgatósági tagja, amelyiknek Spéder Zoltán az elnöke. Pár hónappal ezelőtt a Figyelő írt arról, hogy a Posta igazgatóságát Spéderhez köthető pénzügyi szakemberek árasztották el, a héttagú testületbe öt igazgatót lényegében az FHB, illetve Spéder ültetett be.

Hogy miként jön most a takarékszövetkezetek átszervezésével a képbe a Posta és az MFB, az talán a legérdekesebb pontja a keddi törvényjavaslatnak: szimpla államosítással. A törvénytervezet indoklása kimondja, hogy a Posta az egyik legnagyobb, állami tulajdonban lévő nagyvállalat, amelyik pénzforgalmi szolgáltatásokat is nyújt, ezért - az MFB-vel együtt - tulajdonossá kell válnia a takarékszövetkezetek központi bankjában, a Takarékbankban. Ebben a bankban az államnak (az MFB-n keresztül) pillanatnyilag 38,5 százalékos tulajdonrésze van (miután tavasszal kivásárolta a német DZ Bankot), a többségi tulajdont maguk a takarékszövetkezetek birtokolják.

Ez a felállás pillanatokon belül megváltozik, mert ha a törvényt elfogadják, akkor a Posta rögtön az első közgyűlésen 655 millió forinttal megemeli a Takarékbank tőkéjét, az együttes állami tulajdon így 58 százalék körülire emelkedik. Ráadásul úgy, hogy ehhez a tulajdonszerzéshez nem kell kikérni sem a Gazdasági Versenyhivatal, sem a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének az engedélyét, mert mint az indoklás mondja, a most alkotott törvény a Takarékbank szempontjából úgynevezett lex specialis, vagyis megelőz minden más vonatkozó törvényt (hitelintézetit, gazdasági törvényt, az új Ptk. társasági jogi rendelkezéseit).

A törvényrendelet arról is gondoskodik, hogy mi történik, ha esetleg ezt a napirendi pontot a takarékszövetkezetek nem szavaznák meg. A büntetés kemény: attól a takaréktól, amelyik ellenszegül, elveszik a saját takarékbankos részvényeit, ezeket az MFB jogosult és köteles átvenni, vagyis ezzel is csak az állami tulajdon növekszik.

Az is súlyos szankciókkal jár, ha valamelyik takarékszövetkezet nem akar csatlakozni az újonnan létrejövő egységes integrációs szervezethez. Ezt az MFB 1 milliárd forintból állítja fel (az eddigi négy különböző érdekvédelmi szerv eltörlésével és durván 8 milliárd forintnyi vagyonuk beolvasztásával párhuzamosan), és ide mindegyik szövetkezetnek kötelező belépnie. Azoknak is, amelyek már kereskedelmi bankká alakultak - például a Kinizsi Bank vagy akár a Töröcskei István-féle Széchenyi Bank -, de január elején még valamelyik szövetkezeti integrációnak voltak a tagjai, ha ugyanis ezt nem teszik meg, akkor elveszítik a működési engedélyüket, és végelszámolás elé néznek.

Csak arról dönthetünk, hogy mi a kaja

A menetrend tehát részleteiben ki van munkálva, és egyértelműen azt szolgálja, hogy minél előbb, akár nem szokványos, nem piaci eszközök bevetésével is egy nagy, többségi állami szövetkezeti bankcsoport jöjjön létre a Postával egyesítve. Ennek oltárán a takarékszövetkezeti vezetők mostani önállósága szinte teljesen elvész, ahogy egyikük fogalmazott, "legfeljebb arról dönthetünk majd, hogy mi legyen a közgyűlésen a kaja".

Az új, egységes integrációhoz csatlakozó takarékok működését központilag előírt alapszabály határozza majd meg, a személyi döntéseket a központi Takarékbankkal kell majd egyeztetni, kikerülhet a szövetkezeti vezetők hatásköre alól a hitelkérelmek elbírálása, de akár a betéti kamatok meghatározása is, és például az osztalékról sem a vidéki bankárok döntenek majd.

Ha pedig az állami kézben lévő Takarékbank válságosnak ítéli meg egy-egy szövetkezet pénzügyi helyzetét, akkor a törvény szerint a Posta lesz a megmentő: egy eddig Magyarországon nem létező értékpapír, az úgynevezett átváltozó kötvény révén tőkét juttat a takarékszövetkezetnek (a Posta lejegyzi majd ezt a kötvényt). Ezzel valóban kisegíti a megroggyant takarékszövetkezetet a bajból, de a kötvény később - társasági részesedéssé - átváltozva megint a Postát juttatja újabb tulajdonrészhez.

Jóhiszemű megközelítésben persze lehet azt mondani, hogy mindezek a megoldások a nagyobb stabilitást, a jobb tőkeellátottságot és a professzionálisabb működést szolgálják, hiszen e téren vannak problémák a takarékszövetkezeti szektorban. A módszerek viszont finoman szólva is rendkívüliek, ami miatt most a szövetkezeti vezetők körében érezhető a forrongás.

Egyikük azt latolgatta, hogy több takarékszövetkezet akár lázadni is fog, és nem írja alá az új integrációhoz való csatlakozási szerződést, mondván, "ha kirabolnak, tegyék rendesen, a hozzájárulásom nélkül".

Szerda délután próbáltuk volna ezekkel az aggályokkal szembesíteni Vojnits Tamás kormánybiztost is, de megkeresésünket egyelőre azzal hárította el, hogy a kommunikációért nem felelős, és visszahívást ígért.