Ha rászáll a nép a trafikosokra

2013.07.11. 10:19

Rájár a rúd a trafikosokra, az utóbbi hetekben az Országos Választási Bizottság két, rájuk nézve káros népszavazási kezdeményezésnek is zöld utat adott. Az egyik az árrést, a másik az árusítható termékek körét csökkentené. A trafikosok azt mondják, ezt nem bírnák ki.

"Ennyi erővel legyen nullaszázalékos az árrés, és akkor majd társadalmi munkában fogok árulni" - bosszankodott Ruzsicsics Ferenc, pécsi trafiknyertes. Az ő vállalkozása veszteségessé válna, ha az Országos Választási Bizottság (OVB) által szerdán hitelesített kérvénynek megfelelően népszavazás döntene a trafikosoknak törvényben garantált árrés 10 százalékról 3,33-ra csökkentésétől. "A média eléggé felfújja ezt az ügyet. Vannak 25 százalékos haszonnal dolgozó kereskedők is más területeken, ez a 10 százalékos árrés nem csinál milliárdosokat a trafikosokból" - állította a vállalkozó.

A nép dönthet

Ha az OVB-hez nem érkezik fellebbezés, indulhat az aláírásgyűjtés, és ha megvan a 200 ezer szignó, a parlamentnek kötelezően népszavazást kell majd elrendelnie. A mostani határozat ellen azonban - miután megjelent a Magyar Közlönyben - 15 napon belül bárki kifogást emelhet. A Kúriának ezt soron kívül kell elbírálnia, és ha a bírák megsemmisítik a határozatot, az OVB-nek új eljárást kell lefolytatnia, azaz újra napirendre kell tűznie a kérdést, és újra szavaznia kell a hitelesítésről.

Ha sikerülne is eljutni a népszavazásig, az Alaptörvény szerint az csak akkor lenne érvényes, ha az összes magyar választópolgár több mint fele érvényesen szavaz. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 4,1-4,2 millió szavazót kell a fülkékbe csábítani ahhoz, hogy egyáltalán érvényes legyen a referendum, amely akkor eredményes, ha a szavazók több mint a fele az igenre ikszel.

Halálos seb vagy karcolás?

Amennyiben a népszavazást mégis sikerül eredményesen megtartani, és a nép az árrés csökkentése mellett dönt, több trafikos akár tönkre is mehet. Egy korábbi cikkünkben kiszámoltuk, hogy a trafikok színre lépése előtt egy 800 forintos cigaretta árából mennyi maradt a boltosnál: 4 százalékos átlagos árréssel számolva körülbelül 33 forint. A 3,33 százalékos árrés ennél valamivel kisebb dobozonkénti bevételt hozna, tehát nemhogy visszatérnének a korábbi állapotok, amikor sorra zártak be a kizárólag dohánytermékeket árusító boltok, de még ezeket az időket is alulmúlná a várható bevétel.

A megkérdezett trafikosok szerint ilyen kis árréssel nem lenne elég pénzük a boltok fenntartására,  jóllehet a pályázataik benyújtásánál hivatalosan még nem is tudtak arról, hogy az árrést a parlament növelni fogja, tehát kisebb bevétel tudatában pályáztak.

Helyzetüket azonban az is ronthatja, hogy nemrég verték magukat komoly kiadásokba a boltok előírásszerű berendezéséhez, és a koncessziók díját is most kell fizetniük. Sragner László győri trafiktulajdonos is arról beszélt, hogy rengeteg pénzt fektetett abba, hogy boltjait színvonalasan tudja berendezni, véleménye szerint ugyanis többek között ez is a lehet később a siker záloga.

A trafikok ugyanakkor nem csupán az árrés nagysága miatt számítanak jó üzletnek, hanem azért is, mert a koncessziókkal jelentősen csökkent a dohányárusító helyek száma, így elenyészően kicsi a konkurencia. Egy nemzeti dohánybolt forgalma értelemszerűen nagyobb lesz, mint egy korábbi trafiké, ha tehát a tulajdonosok várakozásainak megfelelően felpörög a forgalom, talán ellensúlyozható lenne az árrés csökkenése.

Délen virágzik a cigarettacsempészet

Mindez persze azon is múlik, hogy hol árul a trafikos, Ruzsicsics Ferenc szerint a keresletben már érezhetőek az országos eltérések. "Győrben például jó üzlet trafikozni, sokan Ausztriából is átjárnak Magyarországra cigarettát venni. Itt, Pécsen viszont nem annyira jó a helyzet, áramlik be délről a dohányáru, mi meg nem tudunk mit csinálni."

És ha ennyi nem lenne elég: nem az árrés csökkentése az egyetlen most futó népszavazási kezdeményezés, amelyik tönkreteheti a nemzeti dohányboltokat. Az OVB ugyanis június végén egy olyan beadványnak is zöld utat adott, amely a trafikokban árusítható termékek körét kizárólag a dohányárukra szűkítené.

A legtöbb trafikos szerint ez lenne a kisebbik rossz, egyedül az alkoholárusítási jog elvételét bánnák. Azt egyikük sem gondolta, hogy például fagyiárusításból fognak meggazdagodni.

Sragner László, így foglalja össze a helyzetét: "Van egyszer egy diplomás értelmiségi énem, és van egy kelet-európai vállalkozó énem, ez a kettő pedig nem mindig fedi egymást. Mivel én benne vagyok ebben az üzletben, az az érdekem, hogy 10 százalékos maradjon az árrés, de értem azt is, hogy miért akarnak ilyen népszavazást. Ezt nem érzelmi, hanem üzleti alapon kell nézni, ha kisebb lesz az árrés, majd mérlegelem a lehetőségeimet, és kitalálok valamit. Harminc éve vagyok vállalkozó, eddig is mindig kitaláltam valamit." 

Ezzel azonban még ráérnek a vállalkozók, a trafiktörvénnyel kapcsolatban ugyanis semmit sem lehet biztosra venni. A törvényt még tavaly februárban véglegesítették, de csak szeptemberben fogadta el a parlament. Eredetileg csak dohányárut lehetett volna a boltokban árulni, később több körben módosították a szabályokat. Először a sorsjegyek, majd az alkohol, az energiaital és az újságok árusítását engedélyezte az Országgyűlés, végül a fagylaltokat is beengedték.