Frankfurt örül is, meg nem is Matolcsy szuperhatóságának

Kiadta véleményét az EU frankfurti jegybankja, amelyet a magyar pénzügyi felügyelet MNB-be olvasztásáról készítettek. Eszerint ha az MNB függetlensége nem sérül és feladatait el tudja látni, akkor nincs probléma. Az nem tetszik Frankfurtnak, hogy nem hagynak elég időt, illetve, az sem tetszene, ha minden PSZÁF-os dolgozót automatikusan átvennének az MNB-be.

Az Európai Központi Bank (EKB) üdvözli a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) integrálását a Magyar Nemzeti Bankba (MNB), mivel ez az integrált intézményi felépítés fokozni fogja az MNB hozzájárulását a pénzügyi stabilitás megóvásához és a rendszerszintű kockázatok megelőzéséhez, illetve kezeléséhez - írja az EKB véleményében.

Az európai jegybanknak minden, a tagállamok jegybankjait érintő törvényt véleményeznie kell. Az EKB 2013. június 7-én kapott felkérést a magyar Nemzetgazdasági Minisztériumtól arra, hogy alkosson véleményt a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslatról. A hétfőn nyilvánosságra hozott dokumentum magát a fúziót helyesli, a megvalósítás módjában viszont lát kivetnivalót.

Az EKB indoklásában úgy fogalmaz: "a Magyarországéhoz hasonló, viszonylag kis pénzügyi piaccal rendelkező tagállamok esetében erős érvek szólnak a felügyeleti és makroprudenciális feladatoknak egyetlen hatóságnál történő koncentrálása mellett". Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az átalakítás következtében nem sérülhet az MNB meglévő feladatainak független végrehajtása.

Az EKB szerint az MNB megbízása a felügyeleti feladatokkal összeegyeztethető a Központi Bankok Európai Rendszerével (KBER) kapcsolatos feladataival. Azt viszont nehezményezték, hogy a bank a jegybanktörvényt gyakran megváltoztatták, a jelenlegit 2012 január elsejei hatályba lépése óta többször módosították, ami instabillá teszik az MNB működését. A központi banki függetlenség szempontjából a szilárd jogi keret alapvetően szükséges - olvasható a jelentésben.

Az EKB véleménye szerint kérdéseket vet fel, hogy a módosítás értelmében a PSZÁF-nak a folyamatban lévő közigazgatási perekkel kapcsolatos jogai és kötelezettségei az MNB-re hárulnak. Frankfurt szerint annak érdekében, hogy az MNB úgy láthassa el az új felügyeleti feladatait, hogy azok ne gyakoroljanak kedvezőtlen hatást a már létező feladatainak ellátására, megfelelő források szükségesek, biztosítani kell, hogy a PSZÁF kötelezettségei ne háruljanak az MNB-re.

A monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozó rendelkezéssel való összeegyeztethetőség megteremtése érdekében az MNB-t mentesíteni kell minden olyan pénzügyi kötelezettség alól, amelyek a PSZÁF korábbi tevékenységeiből vagy jogviszonyaiból erednek.

A jegybanktörvény szerint a megszűnő PSZÁF dolgozói nem lesznek automatikusan az MNB dolgozói, viszont egy módosító indítvány szerint éppen ezt kellene csinálni. Az EKB viszont felhívta a figyelmet, hogy a jegybanknak joga van kiválasztani az alkalmazottait, ezért a módosító indítvány sértené az MNB autonómiáját, ha mindenkit automatikusan átvennének.

Az EKB üdvözli, hogy a törvényjavaslat szerint az MNB-n belül létrehozni tervezett új szerv, a pénzügyi stabilitási tanács üléseinek külső résztvevői nem rendelkeznek szavazati, csak tárgyalási joggal. Helyeslik azt is, hogy a törvényjavaslat megbízza az MNB-t a rendszerszintű kockázatok feltárásához, kezeléséhez kapcsolódó feladatokkal, és támogatják a hatékony makroprudenciális politikai keretrendszerek tagállamokon belüli kialakítását az EKB irányelveivel összhangban.

Az EKB megjegyzi azt is, hogy az MNB új felügyeleti feladatai átvételére nem biztosítanak elég időt, a törvényjavaslat várható szeptember végi elfogadása, és a kitűzött október elsejei hatályba lépése között "rendelkezésre álló idő nem fogja lehetővé tenni az MNB számára, hogy 2013. október 1-től kezdve biztosítsa a teljes pénzügyi piac hatékony felügyeletének folytatólagosságát".

Az MNB új fogyasztóvédelmi feladatai az EKB értelmezése szerint a teljes pénzügyi piac felügyeletével kapcsolatos átfogó felelősségére tekintettel kerültek az MNB-hez. Kiemelik, hogy ez a feladat kiegészítheti az MNB felügyeleti hatásköreit, ezáltal hozzájárulhat a pénzügyi piac megbízhatóságához és a piacba vetett bizalom megőrzéséhez. "Ez a feladatelosztás fokozhatja a nemzeti szabályozói keretrendszer egyértelműségét és hatékonyságát, egyúttal biztosítva a megfelelő fogyasztóvédelmet és az egyenlő versenyfeltételeket" - írták a jelentésben.