Az első negyedévben elért 73 milliárd forintos nyereség után a második negyedévben 50 milliárd forintos veszteséget szenvedtek el a bankok Magyarországon – ezt mutatják a pénzügyi felügyelet számai.
A jelentősen romló eredmény annak a számlájára írható, hogy a bankokat sújtó egyszeri, durván 75 milliárd forintos, a tranzakciós adót megadóztató sarcnak a legnagyobb részét ebben a negyedévben számolták el a hitelintézetek, holott csak ősszel kell azt befizetniük.
A szektort a banki különadó is sújtja, az éves szinten közel 180 milliárd forintot tesz ki, ennek a negyede esett a második negyedévre (negyedévenként egyenletesen eloszlik a banki különadó)
A PSZÁF utalva az OTP-re emlékeztet, hogy az első negyedévi összesített eredmény kedvező alakulása lényegében egyetlen nagybank kiemelkedő nyereségének volt köszönhető, a második negyedévben viszont ez a kiválóan teljesítő nagybank sem tudta megismételni korábbi teljesítményét, a veszteséges hitelintézetek vesztesége pedig jelentősen nőtt.
A részvénytársasági formában működő bankokkal (például OTP, MKB, Raiffeisen, FHB, Budapest Bank) a fióktelepként működő hitelintézetek az első és második negyedévben is profitot termeltek, 5-5 milliárd forint körülit. A szövetkezeti hitelintézetek, tehát a takarékszövetkezetek ennél is szerényebb, 2 milliárd forint alatti nyereséget tudtak felmutatni mindkét negyedévben.
Bár az összes késedelmes hitelek aránya némileg mérséklődött, az első negyedév végi 25,5 százalékról 24,5 százalékra, ugyanakkor a 90 napon túl késedelmes hiteleké kismértékben emelkedett a második negyedév végére. A vállalati hiteleknél 0,4 százalékponttal, 17,2 százalékra, a lakossági jelzáloghiteleknél pedig 0,7 százalékponttal, 18 százalékra nőtt a nem teljesítő hitelek aránya.
Júniusban tovább zsugorodott mind a vállalatok, mind a háztartások hitelállománya (0,9 illetve 0,6 százalékkal). A szövetkezeti hitelintézetek ugyanakkor a hónap során növelni tudták mind háztartási, mind vállalati hitelállományukat, míg a bankoknál csökkentek a hitelállományok.