A Malév fészkéből röppent ki a Sólyom

Városligeti fasor 47-49., Fasor irodaház
Vágólapra másolva!
A Sólyom a Malév egykori tulajdonosának irodaházából indult, első üzleti partnere oda tart. A hely a korábban jó közel-keleti kapcsolatokkal rendelkező Resonator cégcsoport főhadiszállása, a Sólyom befektetője is ebből a térségből származik. Az érintettek szerint mindez véletlen egybeesés.
Vágólapra másolva!

A budapesti Városligeti fasor 47–49. alatt egy elegáns villa és egy inkább csak átlagosnak mondható irodaház áll egymás mellett. Az ingatlanegyüttesnek sok bérlője van, de közülük néhány sorsa egészen érdekes módon kapcsolódik össze.

Április 3-án ide jegyezték be a Sólyom Befektetési és Vagyonkezelési Holding Kft.-t, amely a légitársaságot is magába foglaló cégcsoport központi társasága. A madárnak csak a fészke volt itt, júliusban hivatalosan kiröppent a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre.

Ugyanakkor a Sólyom a napokban együttműködést kötött a Sales One Kft.-vel arról, hogy annak élelmiszereire kiterjeszti a madaras márkát. A Sales One székhelye a hivatalos adatbázisok szerint egyelőre még a Bartók Béla úton van, a társaság azonban már a Városligeti fasort adja meg hivatalos elérhetőségeként. Éppen oda költözik.

Az ingatlan a Resonator Kft. tulajdona, ez a cég egy meglehetősen kiterjedt ipari csoport központi társasága. Többségi tulajdonosa Szabó András, a kisebbségi rész pedig az élettársa, Költő Magdolna birtokában van, így nem csoda, hogy többek között az ő irodája is a fasori villában található.

Az irodaház a Városligeti fasor 47-49. alatt Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Költő Magdolna viszont elsősorban arról ismert, hogy személyes többségi tulajdonában volt az Airbridge Zrt., amely a Malév orosz időszakában, vagyis 2007–2010 között a hazai többségi tulajdonrész fennmaradását biztosította az agonizáló nemzeti légitársaságnak.

Az orosz vevőnek ugyanis szüksége volt a Malév uniós repülési jogaira, de ezt csak úgy tarthatta meg, ha a cég többsége is uniós tulajdonban marad. Ekkor lépett be – előbb egy társával, majd egyedül – Költő Magdolna. A Sólyom-csoport tehát érdekes módon ugyanonnan indul, ahonnan formailag a magyar állam évekig intézte a malévos ügyeit.

Szimpla irodabérlés

Az Origo kérdésére Vágó József, a Sólyom vezérigazgatója mindezt véletlen egybeesésnek minősítette. Megerősítette, hogy Költő Magdolnát ismeri, hiszen a légi közlekedésben dolgozó szakemberként a Malév miatt korábban is találkoztak, de elmondása szerint már két éve nem tartanak kapcsolatot, és a Resonator vezetőjének nincs semmi köze a Sólyom-projekthez. Költő Magdolna is ugyanezt mondta: a Sólyom-cégcsoporthoz sem őt, sem a Resonator Kft.-t semmilyen kapcsolat nem fűzi.

„Még jóval a Sólyom megalakulása előtt Lucsik János ügyvezető igazgató bérelt irodákat a Resonator tulajdonában lévő irodaházban, és a bérleti szerződés nem tiltja, hogy ezt a címet más érdekeltségébe tartozó cégek székhelyeként is bejelentse” – mondta Költő Magdolna.

Bérlők a Resonator irodaházában Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A Sólyom-Airbridge székhelykapcsolatot egyébként a sajtó – például a Népszabadság – különösebb kommentár nélkül kezdettől fogva konstatálta. A Resonator ugyanakkor a történet szempontjából azért is érdekes cég, mert korábban lehettek közel-keleti üzleti kapcsolatai. Vagyis jelen volt abban a régióban, ahonnan a Sólyom – eddig meg nem nevezett – befektetője származik.

A Resonator 2006-ban a meglehetősen ellentmondásos körülmények között eladott Transelektro ipari csoport egyes cégeinek egyik vevője volt (a Közgép és a Vegyépszer társaságában). A Transelektro villamossági vállalata abban az időben aktív volt Kuvaitban, Dubajban, Katarban, Abu-Dzabiban és Bahreinben is. Eladására-megmentésére pont az adott lehetőséget és okot, hogy ezeket az üzleteket ne veszítse el. A Transelektro-cégeket azóta részben felszámolták, részben eladták.

„A Resonator Kft.-nek nincs élő kapcsolata semmilyen közel-keleti üzleti személlyel vagy projekttel” – mondta most megkeresésünkre Költő Magdolna.

Jobbra húz, mégsem szeretik

A Sólyom és a Resonator között a cégbírósági adatokban tényleg nem lehet kapcsolatot találni. Az alapprofilja szerint ipari szerelésekkel foglalkozó Resonatort 1989-ben az akkori Vegyépszer dolgozói alapították, lényegében a szakmai tudásukat és kapcsolatrendszerüket vitték ki az államiból a magánszektorba.

A társaság kezdeti tulajdonosi köre gyorsan koncentrálódott, a vállalkozás Szabó András kezében összpontosult. Ő nem szokta a nagy nyilvánosság előtt végezni a munkáját, személye nem közismert, de az általános vélekedés szerint egyértelműen jó kapcsolatokat ápol a baloldal vezető politikusaival.

Vélhetően így kerülhetett képbe a Resonator a Malév megmentőjeként. Ezzel szemben a Sólyom eddig kifejezetten rájátszik a nemzeti érzelmekre és közhangulatra, mintha egyértelműen jobbra orientálódna a politikai palettán. A szaktárca ehhez képest hűvös fogadtatásban részesítette: a Sólyom nagyon nehezen szerzi meg az engedélyeit, és szóba sem került az állam szerepvállalása, vagy akár a Malév-utódlás látszatának erősítése.