Vojnits: Szó sincs államosításról

2013.08.30. 15:24

Vojnits Tamás, a Takarékbank igazgatóságának szerda este megválasztott új elnöke szerint az állam csak addig száll be az üzletmenetbe, amíg a rendszernek szüksége van a megújításra, feltőkésítésre, minden egyéb későbbi privatizációval kapcsolatos állítás a fantázia világába tartozik.

A szövetkezeti hitelintézeti integráció átalakítására azért van szükség, mert az együttműködés eddigi formái nem voltak kellően erősek, és önmaguktól megújulni nem képesek – mondta.

Az elmúlt húsz évben a takarékszövetkezetek, hitelszövetkezetek száma közel a felére csökkent, a tagok száma több mint egymillióról közel százezerre esett vissza, és a szektor piaci részesedése 4 százalékra zsugorodott. Emellett több olyan esetre derült fény, amikor a rendszer hiányosságai miatt egyes takarékszövetkezetek milliárdos visszaéléseket követtek el, azaz felelőtlenül bántak a betétesek, saját tagjaik és a közös alapok pénzével - fűzte hozzá.

Vojnits Tamás úgy vélekedett, alaptalan kisajátításként vagy államosításként értelmezni a történteket. Egyrészt, mert a szövetkezeti hitelintézetek eddig is magántulajdonban voltak és ugyanúgy magántulajdonban is maradnak. Saját kockázatukra gazdálkodnak, és a részjegytulajdonosok hazavihetik a pénzt, ha a szövetkezeti hitelintézet nyereségesen működik.

Másrészt az államnak eddig is komoly tulajdonrésze volt a Takarékbankban és a szövetkezeti integrációk egyes szervezeteiben, például az OTIVA-ban.

Nem arról van tehát szó, hogy az állam most beteszi a lábát egy teljesen új területre, hanem arról, hogy jelentős tőkét juttat egy olyan rendszerbe, amelyben saját magának is tulajdonrésze van, közösen a szövetkezeti hitelintézetekkel.

"Az állam valóban létrehozza a takarékszövetkezetek és hitelszövetkezetek új integrációját, hogy a jól működő szektor az egész országot gazdagabbá tegye és az adófizetők pénze gyorsan megtérüljön.

Ezért emelt az állam tőkét a Takarékbankban, amiért cserébe - mint bármely többségi tulajdonos - bizonyos elvárásokat fogalmazott meg a rendszer működésével kapcsolatban” – mondta az elnök.

Az állami szerepvállalás erősítése csupán átmeneti - válaszolta annak firtatására, meddig marad többségi tulajdonos az állam a Takarékbankban. Amint a megújulási folyamat egy, a törvényben is meghatározott szakaszához érkezik, az állam kivonul a rendszerből, mert nem akar "ráülni" a szövetkezeti hitelintézetek együttműködésére. Csak addig száll be az üzletmenetbe, amíg a rendszer megújítására, feltőkésítésére a rendszernek magának szüksége van, és csak azért, mert az integrációk az elmúlt tíz évben önmaguktól nem voltak képesek megújulni.

"Minden egyéb, a későbbi privatizációval kapcsolatos állítás, jelenleg csak a fantázia világába tartozik" - közölte.

Az átalakulás eredményeként nemhogy csökkenne, éppen ellenkezőleg, megnő a szövetkezeti hitelintézetek szerepe: megerősödve tudnak részt venni a vidék hitelezésében és betétgyűjtésben. A tulajdonosok is egyértelműen nyernek az új integrációs struktúrával, hiszen a nagyobb volumenű hitelezés - ha megfelelő bankszakmai tevékenységgel párosul - várhatóan magasabb nyereséget eredményez majd - hangsúlyozta.