Vége a hitelnek látszó átverésnek

Érik a jogszabály, amely végre száműzné a hazai piacról az elmúlt évek nagy pénzügyi átveréseinek megágyazó fogyasztói csoportokat. A cél a jóhiszemű kisemberek érdekeit szolgálja, de nem lesz könnyű elérni.

Német Juditot a nyáron verték át. Miután a Blikkben meglátott egy hirdetést egy "hihetetlenül jó" pénzügyi konstrukcióról, besétált a CBC budapesti irodájába, és elindította az általa remélt 8 millió forintos kölcsön útját. A céget korábban nem ismerte, de az ügyintézőt kedvesnek találta, a paraméterek pedig valóban vonzották: nem kell magas fizetés, fedezetnek elég az ingatlan, amit kinézett, az eljárás gyors, augusztus elején már fel is terjesztik az ügyét, hamar meglesz a lakás.

Judit ugyan puhatolózott egy kicsit, hogy mégis mely bank áll a háttérben, ki adja pontosan a pénzt, és bár nem kapott kimerítő tájékoztatást, azzal az érzéssel távozott, hogy "az egyik nagybank kihelyezett irodájában" járt, és jó kezekben van a kérelme. Néhány további egyeztetés után abban a hitben írta alá a szerződést, hogy 20 éves futamidő mellett fix 42 ezer forintos havi törlesztésért gyorsan megkaphatja a pénzt - azt már senki nem mondta neki, hogy valójában egy fogyasztói csoporttal áll szemben, így az áhított 8 millió nem is pénz, hanem vásárlói jog, az elnyeréséhez pedig majdnem akkora szerencse kell, mint nyerni a lottón.

Ezután következtek csak a finomságok. Kiderült, hogy július közepén gyorsan elő kell teremtenie 442 ezer forintot az ügyvédre, a közjegyzőre és mindenféle adminisztrációra, majd az is világossá vált, hogy bár ebből 430 ezer forintot csak átmenetileg kértek tőle, sem ezt nem kapta vissza, sem pedig az augusztusra beígért 8 millió forintját. A történteket a CBC oldaláról nem ismerhettük meg, mert bár a Váci út 83. alatti irodában azonnal belebotlottunk a cég ügyeivel kapcsolatban magát illetékesnek tartó vezetőbe, ő semmiről, semmilyen felvilágosítást nem volt hajlandó adni. Így csak arra hagyatkozhatunk, amit Judit panaszolt az Origónak: "elfelejtettek szólni, hogy csak az kap pénzt, akit kisorsolnak, és erre akár 20 évet is kell várni". Neki viszont azonnal kellett volna a lakás, nem húsz év múlva. Úgy érzi, csapdába esett, a rendőrségen is tett már feljelentést, és most pertársakat keres.

Ez utóbbi nem nehéz, rengeteg a hasonló eset. A bankokban nem bízó, a bankhiteleket drágálló vagy valamilyen okból nem hitelképes (például BAR-listás) embereket hosszú évek óta hülyítik a fogyasztói csoportok, közülük ezreket sok tízmillió forinttal károsíthattak már meg. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) csak az elmúlt két évben 33 eljárást indított fogyasztói csoportot szervező vállalkozásokkal szemben, a 30 lezárt ügyből 28-szor talált jogsértést, és 263 millió forint bírságot kiszabott. Legtöbbször azért, ami Judittal is történt: az ügyfeleket félretájékoztatták, kölcsönnek álcáztak valamit, aminek ehhez semmi köze nem volt, és tisztességtelenül elhallgatták a konstrukció hátulütőit.

Fotó: Pályi Zsófia - Origo

Időnként a rendőrség is lecsap: szeptember elején például felszámoltak egy bűnbandát, amelynek immár előzetesben ülő tagjai 2011 és 2012 között mindenféle neveken számos fogyasztói csoportot működtettek, és a gyanú szerint közel 3000 ember több tízmillió forintját csalták ki. A rendőrség tájékoztatása szerint a módszerük kísértetiesen hasonlított ahhoz, amit Német Judit is megtapasztalt: a hitel fejében egyszeri kockázatkezelési díjat szedtek be 200 ezer és 7 millió forint közötti összegben, de a beígért kölcsönt csak néhányan kapták meg.

Jövőre végleg betiltják

Abban, hogy ez már nagyon sokszor megtörténhetett, a csaló vállalkozók és a naiv ügyfelek mellett a mindenkori kormányok tétlensége is kellett - az állam több mint tíz éve adós a szigorú szabályozással. Az első Orbán-kormány 2001-ben ugyan alkotott egy rendeletet a fogyasztói csoportok részletes szabályairól, de a hatályba lépést folyton elhalasztották, majd a Medgyessy-kormány alatt, 2004-ben ki is iktatták. A következő lépést már a második Orbán-kormány tette meg: 2012. január elsejétől kétéves moratóriumot rendelt el (ez jövő januárban jár le), ez idő alatt új fogyasztói csoportot nem lehet létrehozni.

A legfrissebb kormányzati tervek ennél most tovább mennek. A Nemzetgazdasági Minisztérium beterjesztett egy törvényjavaslatot, amelyet, ha ősszel elfogadnak, akkor 2014-től végleg tilos lesz bárkinek új fogyasztói csoportot szerveznie, alakítania. A teljes tiltás az elmúlt két év tapasztalatai alapján abszolút jogos, de önmagában még mindig kevés, hiszen a mostani moratórium közel két éve sem hozott semmi javulást a piacon. Hiába büntetett például a GVH, aki csalni akart, megtehette, a visszaélés így nem lett kevesebb. Jellemző volt, hogy a szervezést és magát a fogyasztói csoportot a már működő cégek más, újonnan alakult vállalkozásoknak adták át, ezzel kikerülték a csoport létrehozására vonatkozó tilalmat, és ugyanúgy kiforgatták a szorult helyzetűeket, mint korábban - tájékoztatta lapunkat a versenyhivatal, amely "Ne dőljön be" címmel nemrégiben kampányt indított.

Simon Gábor, az országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának szocialista elnöke is támogatja az új csoportok létrehozásának teljes tiltását, de úgy véli, hogy a már korábban alakult vásárlói klubok és tagjaik helyzetét is sürgősen rendezni kell. A parlament előtt fekvő törvényjavaslat ezt egy kormányrendeletben képzeli el, de hogy ebben pontosan mi lesz, azt ma még nem tudni. Simon Gábor az engedélyezési, tájékoztatási, ellenőrzési folyamatokat erősítené, vagyoni biztosítékokat írna elő a csoportszervezőknek, és szigorú személyi feltételeket szabna, valamint azt is szabályozná, hogy hogyan kezeljék a csoportokban gyűlő pénzt.

Hogy lehet kiszállni?

Ha ez mind megvalósul, akkor sem biztos, hogy gond nélkül ki lehet futtatni a már létező csoportokat. Ahhoz túl trükkösen van felépítve az egész konstrukció: a csoportok hosszú időre (akár 20 évre) jönnek létre, de úgy, hogy menet közben (az első 30 nap elteltével) jól már nem lehet belőlük kiszállni. Aki megpróbálná, annak az első regisztrációs befizetése (láttuk, hogy ez több százezer forint is lehet) elvész, a már befizetett "törlesztőrészletei" pedig a futamidő végéig bent ragadnak, amikor is jó esetben - kamat nélkül - visszajárnak.

Ma pontosan azt sem tudni, hogy hány ilyen csoport van, összesen hány taggal és mennyi pénzzel. Mivel eddig teljesen ellenőrizetlenül dolgozhattak, nincs róluk nyilvántartás, és követhetetlen a rengeteg átalakulás és névváltoztatás. Jellemző, hogy még a saját érdekvédelmi szervezetüknek, a Fogyasztói Csoportok Egyesületének sincs információja a csoportokról és szervezőikről (megkeresésünkre semmi reakció nem érkezett), így mindenki csak becslésekre tud támaszkodni. A fogyasztóvédelmi bizottság 10-20 csoportszervezőt, szervezőnként 3-5 csoportot, és csoportonként több száz főt saccol, a GVH megbízásából tavaly reprezentatív kutatást végző Bell Research viszont körülbelül 175 ezer érintettről írt.

A tisztánlátást végképp nehezíti, hogy maguk a tagok sem mindig tudják, hogy beléptek egy fogyasztói csoportba, ez a fogalom ugyanis egészen szűk körben mond bárkinek bármit. A legpontosabb azoknak az információja, akik már megégették maguknak, de a többség nagyon nem tájékozott. Mint ahogy a már idézett kutatásból is kiderült, sokan azt gondolják, hogy a fogyasztói csoportban vagy vásárlói klubban azok vannak, akik szeretnek plázázni. Egy másik közkeletű tévhit szerint pedig bankszerű alakulatokról van szó, pedig hivatalosan nem gyűjthetnek betétet, kölcsönt sem adhatnak senkinek, és éppen ezért nem felügyeli őket senki, például a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete sem.

A káosz tehát ezen a piacon óriási, és még mindig sokan vannak, akik ki vannak téve a beszervezés veszélyének. A Bell Research eredményei szerint a 40-49 évesek, a férfiak, a Budapesten és Délkelet-Magyarországon élők a legveszélyeztetettebbek, közülük is azok, akik egyedül vagy 5 fősnél nagyobb családban élnek rossz anyagi körülmények között.