A sport a 2014-es költségvetés legnagyobb nyertese

2013.10.01. 10:04

A jövő év a stadionépítések, sportcsarnokbővítések, tanuszoda- és tornaterem-építések, világversenyekre való felkészülés jegyében zajlik. A sporton kívüli területek jó részére is több pénz jut, de a családi pótlékot és az állami dolgozók bérét befagyasztva tartja a kormány. A hiányt és az államadósságot a kritikus szint alá tervezték, miközben a kockázatok ellensúlyozására hivatott tartalékot megfelezik.

Alig találunk olyan minisztériumot, illetve a kormánytól független intézményt, amelyik jövőre rosszabbul járna a hétfőn benyújtott 2014-es költségvetés tervezete szerint. A kormány az országban megtermelt GDP-nek kicsivel több, mint a felét, 15 480 milliárd forintot tervez elkölteni, pedig csak 14 525 milliárd forint bevétele lesz – a különbözet az a 955 milliárd forint, amennyi hiánnyal működik jövőre az állam a kabinet mostani elképzelése szerint.

A beszedett pénz jó része az állam működtetésére megy el, a tárcákhoz és más intézményekhez (bíróságok, ügyészség, MTA, Országgyűlés stb.) – szaknyelven költségvetési fejezetgazdákhoz – kerül. A huszonhárom fejezetgazda közül mindösszesen három (a honvédelmi tárca, az adóhatóság, a statisztikai hivatal) lesz, amelyik kevesebbet kap a közösből az idei tervezett költségvetéshez képest. Az idei büdzsét azonban eddig már hétszer íratta át a kormány, néha le-lecsípett százmilliókat, milliárdokat az egyes fejezetgazdáktól, így ha ezeket is figyelembe vesszük, ezekkel csökkentjük az idei kiinduló pontként szolgáló költségvetést (a mostani állapotot tükröző, egységes szerkezetű költségvetés nincs), gyaníthatóan ez a három terület is valójában jövőre több pénzből gazdálkodhat, mint amennyiből az idén ki kell jönnie.

Forrás: Origo

A nagy nyertes területek között találjuk az uniós fejlesztéseket, ami érthető is: a kormány mindent megtesz azért, hogy ne ragadjon be közösségi forrás, és ehhez hozzá kell tennie az önrészt. A Magyar Művészeti Akadémia támogatása jövőre közel megduplázódik, de ez államháztartási léptékben mérve aprópénz: 2,5-ről 4,5 milliárdra nő a támogatási előirányzata. A Lázár János vezette Miniszterelnökség sem panaszkodhat, a 34 százalékkal több pénz sok kis mindenből jön össze. A Miniszterelnökség felügyelete alá tartozó Információs Hivatal egymilliárd pluszt kap, a Miniszterelnökség szűken vett apparátusa és az épület 1,7 milliárd forinttal gazdagodik, a Stipendium Hungaricum ösztöndíj a semmiből kinőve közel 2 milliárdot emészt fel, ahogyan a Friends of Hungary Alapítvány is érdemes bő 600 millió forint támogatásra a kormány szerint.

A kabinet az idén szűkmarkú volt az önkormányzatokkal, de jövőre, a választások évében bőkezűen bánik a helyhatóságokkal. Az ideinél 70 milliárd forinttal több, bő 700 milliárd jut a településeknek. Nő az önkormányzatok általános támogatása, de költhetnek bőven szociális, gyerekjóléti és -étkeztetési célokra is.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 130 milliárd forinttal több pénzt könyvelhet el az ideinél, 1270 milliárd forintos támogatás illeti meg. A pedagógus-életpályamodell a kormány tájékoztatása szerint több mint százmilliárd forintot emészt fel (de arról hallgat, hogy a túlórapénz és más, eddig járó juttatások eltörlésével hasonló összeget meg is takarít a költségvetés). A köznevelésre és a felsőoktatásra is többet kíván költeni a kormány, de a felsőoktatásban megjelenik egy 11 milliárd forintot megmozgató Struktúraátalakítási Alap, aminek a vélhetően elsorvadó főiskolák, egyetemek nem fognak örülni.

A sport minden pénzt megér

A törvényjavaslatból is látszik, hogy a sport a kormány kedvenc területe. Az idei stadionfelújításokat és -építéseket (például a Fradi-pálya vagy a debreceni futballstadion) folytatva a kabinet nagyobb fokozatba kapcsol: összesen 82 milliárd forintot költ stadionrekonstrukcióra. A Puskás Ferenc Stadion rekonstrukcióját és a körülötte létesítendő számos sportlétesítményt tartalmazó sportpark, a Nemzeti Olimpiai Központ építésére 20 milliárdot szán, a győri arénára közel ötöt, a szombathelyi stadionéra 4,6-ot, a székesfehérváriéra 4,5-öt, a diósgyőriére 1,75 milliárdot. Ezeken felül lesz még 12 milliárdból stadionfejlesztési program, milliárdokat emésztenek fel a tanuszoda és a tornaterem-építési projektek, egyenként százmilliókat a város sportcsarnoképítések. A Tüskecsarnok, a Nemzeti Kézilabda Akadémia, 16 kiemelt sportág létesítményeinek fejlesztése, a nyolc év múlva sorra kerülő úszó-vízilabda világbajnokság is milliárdokba kerül már jövőre.

Folytatódik a Parlament előtti Kossuth tér átépítése. Az idei tízmilliárd után jövőre 17 milliárd forintot emészt fel a projekt.

Az egészségügyre is lényegesen többet kíván költeni a kormány, mint idén. Több mint tíz százalékkal nő az egészségügyre fordítandó forrás, legalábbis a költségvetés egyik melléklete szerint.

Közmunkaprogramok a választásokig kettőzött erővel

Az elmúlt hetekben hangoztatott nagyobb intézkedések közül néhány kapott helyet a jövő évi költségvetésben. A családi adókedvezmény kiterjesztése 53 milliárd forintot hagy ott 260 ezer családnál. Az alacsony keresetű két- vagy többgyerekesek ugyanis eddig nem tudták a teljes adókedvezményt igénybe venni, elsősorban rajtuk segít majd, hogy a járulékokból is levonható lesz a kedvezmény. A gyereket vállaló egyetemistáknak, főiskolásoknak elengedik a diákhitelük egy részét.

A közmunkaprogramok erőltetésében is bízik a kormány. 183 milliárd forintra, 30 milliárddal hízik az ezt finanszírozó keret. A harmincmilliárdot arra szánja a kormány, hogy ez év november elejétől jövő április végéig, a választások lezárultáig 200 ezer embernek adjon közmunkát.

A MÁV megszabadul adóssága egy részétől

Az állam nem takarékoskodik, ez az állami vállalatokra elköltött pénzekben is tetten érhető. A MÁV adósságából átvállalnak 35 milliárd forintot, miközben a vasúttársaság és a Volán-járatok jövő évi támogatása 5 milliárddal, 195 milliárd forintra hízik. Az exportáló-importáló, főként kkv-k finanszírozását segítő Eximbankot 18 milliárd forinttal tervezik megtámogatni, és ekkora összegben emelik a tőkéjét.

Van néhány szegmense az ország pénzügyeinek, ahol viszont fukar a kormány. Bár a nyugdíjakat emelik a 2,4 százalékosra belőtt inflációnak megfelelően (idén a 2 százalék körül alakuló infláció felett, 5,2 százalékkal nőttek a nyugdíjak, vagyis a reálértékük 3,2 százalékkal nőtt), addig a családi pótlékot és más szociális támogatásokat befagyasztva tartja a kabinet. Ugyanez igaz a közszférában az illetményekre és a béren kívüli juttatások 200 ezer forintos éves keretére is.

Még nincs is benne minden, de már így is kockázatos

A jövő évi költségvetés nagyon ki van centizve. A benyújtott formájában talán alatta marad a hiány a GDP-arányában mért 3 százalékos kritikus szintnek, ami felett az EU könnyen elindíthatná az országgal szemben a túlzottdeficit-eljárást – ez alól 9 év után idén júniusban került ki az ország, a kormány ezért el szeretné kerül, hogy Brüsszel megint büntetéssel fenyegetőzzön. A Költségvetési Tanács szerint azonban már most is kockázatos a büdzsé, mert például az áfabevételeket túlzottan optimistán tervezte meg a kormány. A gazdaság fehéredéséből remélt tízmilliárdok teljesülése is kérdéses lehet, ahogyan a frekvenciaértékesítésből remélt 120 milliárd forint megalapozottságát is megkérdőjelezte a Költségvetési Tanács.

Márpedig a büdzsébe az ideihez képest kicsi – feleakkora, 296 milliárd forintos  – tartalékot épített be a kormány. Ez arra szolgálna, hogy ha nem jönnének a tervbe vett bevételek, vagy valahol túlköltés lenne akkor a tartalékok segítenének a hiányt 3 százalék alatt tartani. A túlköltésre egy választási évben van esély, az idén pedig a bevételeknél is több soron mutatkozik elmaradás - ezért is kellett tavasszal két megszorítást bejelentenie a kormánynak.

A költségvetésben ráadásul pár nagyobb dobás még benne sincs. Így a húsáfa belengetett csökkentésével nem számoltak. Erről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter annyit mondott, hogy az elvi lehetősége benne van a költségvetésben, de a dokumentum részletes indoklásában az áfabevételeknél ez a lépés nincs feltüntetve. A devizahiteles-mentést is meg akarja csinálni a kormány, az pedig akár közvetve, akár közvetlenül pénzbe kerül még az államnak is – akár úgy, hogy a veszteség egy részét átvállalja a bankszektortól, akár úgy, hogy a veszteséges bankszektor kevesebb adót fizet be, és még nehezebben indul be a hitelezés és a gazdaság.

Az államadósság legfeljebb csak egy kicsivel csökkenhet

Nemcsak a hiány, de az államadósság is a határon billeg. Az alaptörvény értelmében minden évben csökkennie kell az adósságnak. A benyújtott törvényjavaslat szerint az idei 77,4 százalékos államadósság jövőre 76,9 százalék lesz év végén. Azonban elég, ha a gazdaság nem pörög 2 százalékkal, ahogyan a kormány tervezi, vagy ha pár tízmilliárd forinttal nagyobb deficit jön össze a büdzsében, és az államadósság máris nem fog csökkenni.

A kincstári optimizmus a jövő évi gazdasági peremfeltételeknél is tetten érhető. A beruházások - sok év zuhanás után - közel 6 százalékkal nőnek, a lakosság - szintén sok év nélkülözés után - többet fog fogyasztani, mint eddig, a reálbérek nőnek - legalábbis ezt ígéri a jövő évi költségvetés alapján a kormány.

A költségvetési törvényjavaslat most bő két hétig pihen. A parlament október közepén kezdi megtárgyalni, és december közepén fejezheti be. Ez idő alatt aktív lobbizás folyik, a kormány a még nyitott kérdéseket is beépíti a költségvetésbe. Arra azonban nincs semmi garancia, hogy az elfogadott költségvetés megy végig jövőre, és nem csak a választások és a költségvetésben tetten érhető költekezési kedv miatt. Tavaly tíz, az idén eddig hét alkalommal írta át a kormány javaslatára a parlament az adott év költségvetését.