A korrupció ott van az egyetemeken

2013.10.01. 14:51

A korrupció ott van a magyar felsőoktatásban is - az intézményekben, a Hallgatói Önkormányzatban, az ösztöndíjak és a kollégiumi férőhelyek odaítélésében - ez derül ki a Transparency International magyarországi tagozatának legújabb kutatásából.

A Transparency International 2013-as globális korrupciós jelentése 50 ország több mint 70 szakértőjének megállapításait tartalmazza. Magyarországon 500 diákot kérdeztek meg kérdőíves vizsgálatban, és mélyinterjúkat készítettek oktatókkal és államigazgatási szakemberekkel. A tanulmány szerint az elmúlt évben majdnem minden ötödik ember folyamodott vesztegetéshez az oktatási szférában. A Budapesten publikált jelentés szerint a korrupció minden esetben árt az oktatás színvonalának, visszaveti a társadalmi és gazdasági fejlődést, veszélyezteti az egyetemek hitelességét, létjogosultságát, továbbá az oktatási rendszer presztízsveszteségéhez vezet.

A mutyi mindennapos

A megkérdezett magyar diákok zöme szerint a korrupció része a mindennapoknak, és leginkább a politika korrupt. Az oktatási intézményeket közepesen tartják korruptnak. A diákok 32 százaléka a tanári kart egyáltalán nem vagy csak részben tartja becsületesnek. A felvételi bizottságok becsületességét a megkérdezettek 26 százaléka, a Hallgatói Önkormányzatét (HÖK) 46 százalék, általában a közoktatásét pedig 52 százalék vonja kétségbe.

A megkérdezett diákok fele szerint mutyiznak a kollégiumi férőhelyek és a szociális juttatások szétosztása során. A hallgatók szerint sokszor pénzzel, ajándékkal és szívességgel kell a döntéshozók kedvében járni. A negyedévesek 75 százaléka szerint a HÖK kizárólag a saját tagjainak érdekeit képviseli, pedig a feladata az lenne, hogy az összes hallgatóért kiálljon.

A hallgatók többsége általában a szabályos utat preferálja, de ha egy jó egyetemre való bekerülés, esetleg egy jobb jegy a tét, a többség igénybe venné családtagja, ismerőse segítségét. Ha a szülők, ismerősök nem segítenek, segítenek ők magukon: a hallgatók közel negyede csal vagy puskázik a vizsgákon.

Az EU-s források rendelkezésre állása és felhasználása a felsőoktatási intézmények működése szempontjából korrupciós kockázatot jelent, mivel a pótlólagos források átláthatatlanabbá teszik a finanszírozást.

Intő jel a felsőoktatás működése szempontjából, hogy a magasabb évfolyamba járó hallgatók sokkal rosszabbnak látják a helyzetet, mint az elsőévesek. "A magyar felsőoktatásban tapasztalt korrupciós jelenségek azért is aggasztóak, mert átlátható és hatékony oktatás nélkül nincs versenyképes ország" - jelentette ki a kutatás ismertetésekor Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója.

Problémák a HÖK-nél

A hallgatók negyede szerint a HÖK-be csak korrupcióval, mutyival, haveri segítséggel lehet bekerülni. A diákok fele szerint a HÖK-ösök pénzt, ajándékot vagy szívességet kérnek a kollégiumi helyekért és a szociális juttatásokért, ráadásul ezeket könnyebben adják oda az ismerőseiknek, barátaiknak. Néhány, a felsőoktatásban érintett interjúalany szerint a HÖK vezetőinek láthatóan több lesz a pénzük, amikor pozícióba kerülnek.

Sok hallgató szerint a HÖK pénzügyei szabályozatlanok és átláthatatlanok, sok helyen még mindig papíralapú ügyintézés van, ami melegágya a mutyinak, például a szociális juttatások szabálytalan felhasználásának.

A kutatás azt is kihozta, hogy ha nagy a tét, kevésbé korrektek a hallgatók, és ez sokukat nem is zavarja. A hallgatók közel negyede csal vagy puskázik a vizsgákon. De ha más, az jó eséllyel nem derül ki. A hallgatóknak ugyanis 15 százaléka biztosan nem, 39 százaléka pedig nem biztos, hogy jelentené, ha szabálytalan, előre lezsírozott felvételi eljárást, vizsgát vagy ösztöndíj-ügyintézést látna. A diákoknak csak az egyötödét érdeklik a korrupcióval kapcsolatos hírek, és a túlnyomó többség nem ismeri a korrupcióellenes jogszabályokat és programokat.

A hallgatóknak csak a 29 százaléka jelentené, ha korrupciós esetet tapasztalna, a többség azt gondolja, hogy a bejelentésnek úgysem lenne semmilyen hatása, ezért inkább passzív marad. A hallgatók ezek szerint ugyanolyan közömbösek, mint a lakosság egésze; a diákok körében készült felmérés megerősíti a TI korábbi vizsgálatait. A 2013 júliusában közzétett korrupciós barométer szerint a teljes lakosságnak csak a 30 százaléka jelentené a korrupciót, ami messze a legalacsonyabb arány az Európai Unióban.

Nem rendeltetésszerű az EU-s pénzek felhasználása

Korrupciós kockázatot jelent, hogy a felsőoktatási intézmények az EU-s forrásokat sokszor nem rendeltetésszerűen használják: nem az adott projektet, hanem az intézmények működését finanszírozzák belőlük. Ez csökkenti az átláthatóságot, és növeli a korrupciós kockázatokat. Az egyre terebélyesedő adminisztráció hibalehetőségeket teremt, hiszen kétfelé, az EU és az intézményfenntartók irányába is kell elszámolni.

Továbbá sokszor külső pályázatíró, szakértő intézmény bekapcsolását teszi szükségessé, tehát az uniós projektek menedzselését nemegyszer kiszervezik, ami nehezíti az ellenőrzést. És végül kísérti az intézményt, illetve az együttműködő külső szakértőket, hogy a jövőbeni pályázati kiírásokat befolyásolják.