Tiltakozás Budapesten, békülékeny nyilatkozatok Zágrábban

Vágólapra másolva!
Beterjesztették a jövő évi költségvetést, és alakul a 2014-es adócsomag is. Megszűnt a PSZÁF, de lett egy állami tulajdonú gáztározó. Csökkent az államadósság, és indul a Nemzeti Bank újabb hitelprogramja. Maradnak a trafikok a hipermarketekben, és egyelőre marad a hús 27 százalékos áfája is. A magyar és a horvát kormány viszonya feszültté vált azután, hogy Zágráb kiadta a körözést a Mol-csoport első embere ellen. Ez történt a héten a gazdaságban.
Vágólapra másolva!

A hét elején benyújtotta a jövő évi költségvetést Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A büdzsé 15 958,373 milliárd forint bevételi főösszeggel, 16 883,127 milliárd forint kiadási főösszeggel és 924,753 milliárd forint hiánnyal számol, 30 629,1 milliárd forintos GDP mellett. Nem okoz meglepetést, hogy – a választások közeledtével – abban politikai szempontok is megjelennek: a miniszter szerint a jövő évi a rezsicsökkentés költségvetése lehet, mivel azon olyan intézkedéseket vezetnek át, amelyek könnyebbé teszik az emberek mindennapi megélhetését.

A tervezet szerint a stadionépítések, sportcsarnokbővítések, tanuszoda- és tornaterem-építések, világversenyekre való felkészülés éve lehet 2014. Más területekre is több pénz jut, de a családi pótlékot és az állami dolgozók bérét befagyasztva tartja a kormány. A hiányt és az államadósságot a kritikus szint alá tervezték, miközben a kockázatok ellensúlyozására hivatott tartalékot megfelezik. A Költségvetési Felelősség Intézet Budapest szerint nincs pénz sem a családi adókedvezmény kiterjesztésére, sem a tanári béremelésre, sem a téli közmunkaprogramra, sem a devizahiteles-mentésre, sem a húsáfa csökkentésére, ha a kormány nem szeretné, hogy a költségvetési hiány újra 3 százalék fölé szaladjon. Úgy látják, hogy a magyar gazdaságban középtávon nincs nagyobb potenciál félszázalékos növekedésnél, és az államadósság még egy darabig 80 százalékon ragadhat.

Közben az Origo megszerezte a jövő évi adócsomag tervezetét is. Ebből kiderül, hogy egyszerinek mondott pluszterhet sózhat a kormány a bankok nyakába. A kormány megengedné a bankoknak, hogy felszabadítsák az általános kockázati céltartalékukat - ez összesen körülbelül 84 milliárd forintot is elérhet -, cserébe kérné az összeg 19 százalékát. A bankadót jövőre is fizetnie kell a pénzügyi szférának. A bank- és hitelkártyás fizetések utáni tranzakciós adóról viszont valószínűleg lemond az állam, hogy így harcoljon a feketegazdaság ellen.

A héten földgáztározót és a gázkereskedelmi üzletágat vásárolt az állam. Az E.ON-nak 281 milliárd forintot utalt át a Magyar Villamos Művek.

Október elsejétől a jegybank látja el a pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletét, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének eddigi fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkcióit, azaz megszűnt a PSZÁF. A nemzeti bankon belül létrejön a Pénzügyi Stabilitási Tanács, amely legalább három-, legfeljebb tíztagú testület, vezetője pedig az MNB elnöke lesz. A tanács feladata a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében kísérni a rendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását, elemezze a pénzügyi közvetítőrendszert veszélyeztető kockázati tényezőket, kövesse a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket. A jegybank igazgatósága a jövőben felelős lesz a Pénzügyi Stabilitási Tanács által meghozott döntések végrehajtásának irányításáért is. A kiszélesedett jogosítványokkal rendelkező Nemzeti Bankba ment a pénzügyi jogok eddigi biztosa, Doubravszky György is. Felmentése után a nemzetgazdasági miniszter úgy döntött, hogy a hivatalát is megszünteti. Varga Mihály azt mondta, Doubravszky a pénzügyi jogokat a jegybankban képviseli tovább.

Az MNB-hez kapcsolódó hír, hogy elindult a növekedési hitelprogram második szakasza. 2014. december 31-ig összesen 2000 milliárd - ebből október 1-jétől 500 milliárd - forint nullaszázalékos kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt a bankoknak a kis- és középvállalkozások finanszírozására. A bankok továbbra is legfeljebb 2,5 százalékot számolhatnak fel az ügyfeleknek. A program továbbra is három pillérrel működik. Az első pillér új hitelek nyújtására áll rendelkezésre, ezt a célt szolgálja a 2000 milliárd forintos keret 90 százaléka - az októbertől induló első szakaszban 450 milliárd forint. A második pillérben van mód a régi deviza- és forinthitelek kiváltására, erre az októbertől megnyíló keretben 50 milliárd forintot lehet felhasználni. A minimális hitelösszeg a mostani programban is 3 millió, a maximális 3 milliárd forint, a futamidő pedig továbbra is legfeljebb 10 év lehet.

Az államadósság szintje 98 milliárd forinttal csökkent az első negyedévről a második negyedévre, az erősödő forintnak köszönhetően. Az IMF-törlesztés ebben az adatban még nincs benne, ahogyan a kormány tervezett dollárkötvény-kibocsátása sem.

A héten az Interpol – a horvátországi kérés alapján – kiadta a körözést Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen. Ezután elmérgesedett a viszony a magyar és a horvát kormány. Szerdai ülésén a magyar kormány úgy döntött, hogy a külügyminiszter lemondja részvételét a dubrovniki csúcstalálkozón. A kabinet arról is döntött, hogy - a magyar állam képviseletében - mint a legnagyobb tulajdonos felkéri a Mol menedzsmentjét, hogy vizsgálja felül a társaság portfólióját, és adott esetben készítse elő az INA-részvények eladását a horvát kormány vagy harmadik fél részére. A horvát kormánynak nincs pénze az INA visszavásárlására, a Mol pedig úgy látja, Zágráb elővásárlási joga semmisé lett, és a részvények szabadon értékesíthetők harmadik félnek is. Az éles szóváltás után a kormányok békülékenyebben nyilatkoznak.

Egy felmérés szerint a magyar középvállalkozások döntő többségének az a legfontosabb, hogy a vállalat stabilan működjön, a cég növekedése jóval kevésbé fontos. A megkérdezett 100 millió és 10 milliárd forint közti árbevételű cégek 89 százalékának nagyon fontos, 9 százaléknak inkább fontos a vállalat stabil működése, míg a vállalat növekedése csak 31 százaléknak nagyon fontos és 40 százaléknak inkább fontos.

Bár Lázár János szeptember elején felvetett, előrelépés nem történt a hús áfájának csökkentése érdekében. A tárcák szerint jelenleg is zajlanak az egyeztetések. A tét, hogy pontosan milyen hústermékekre terjedne ki a könnyítés. A tojás- és a tejipar is áfacsökkentést szeretne. Bár a húsosok így is kitörő örömmel fogadta a bejelentést, korántsem biztos, hogy a végén mindenki boldog lesz.

A Magyar Bankszövetség szeptember 19-én nyitotta meg a devizahitelezésben érintettek számára online konzultációs kapuját. Az ügyfelek és civilszervezetek nagy számban éltek a lehetőséggel, és a mai napig 307 javaslat érkezett a szervezet e-mail címére. Az OTP második embere viszont úgy látja, Magyarországon sokan úgy gondolják, a tartozást nem kell visszafizetni, de a bedőlt lakáshitelesek ügye túl nagyra van fújva. Wolf László szerint az olcsó jegybanki hitelektől önmagában nem lesz gazdasági élénkülés, és bár a Matolcsy-féle program jó, vannak kockázatai. Szerinte az ingyenes készpénzfelvételt máshol kell majd megfizetni.

Erről viszont hallani sem akar a Fidesz. A párt frakcióvezetője szerint nem fogják engedni, hogy a bankok "degeszre keressék magukat" a magyar családokon, és a kétszeri ingyenes készpénzfelvétel az átlagjövedelem erejéig fogyasztói jog. Rogán Antal a Magyar Bankszövetség nyilatkozatára reagált.

Egyelőre még nem indult meg az uniós kifizetés a Társadalmi megújulás operatív programban (TÁMOP), viszont közeledett a kormány és az Európai Bizottság álláspontja. Az uniós pénzekért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget átvevő Lázár János szerint október végéig pont kerülhet az ügy végére. A bizottság ebben az operatív programban a legharapósabb, volt szerinte olyan projekt is, amelynél a teljes uniós támogatást el akarta venni az EU.