Rosszul kezeltük a válságot

A válság előtt viszonylag fejlettek voltunk, de rosszul kezeltük a krízist, mondják a GKI kutatói. De azok is kudarcot vallottak, akik fejlettségben legközelebb álltak a nyugati EU-országokhoz. A stabil bankrendszer és a szociális szférába pumpált pénzek kulcstényezői a sikeres válságkezelésnek.

A válságkezelésben nem teljesített valami jól Magyarország – erre jutott a GKI Gazdaságkutató Zrt. a környező országok gazdaságpolitikáját, eredményeit vizsgálva. A kutatók a visegrádi négyeken kívül a balti államokat, illetve Szlovéniát, Romániát, Bulgáriát és Horvátországot vizsgálták.

Azt találták, hogy a 11 ország közül a lengyelek, a szlovákok és az észtek kezelték legsikeresebben a 2008 őszén kirobbant válságot. Csak a lengyelek és a szlovákok voltak képesek, hogy a 2008-2012 közötti időszakban egyszerre érjék el a gazdasági növekedést és a foglalkoztatottak számának növelését. A sikeres válságkezelés egyik kulcsa az volt a GKI szerint, hogy a szociális hálót erősebbre fonták, és stabil maradt a bankrendszer.

A baltiak válságkezelését utánozhatatlannak tartják, ott óriási belső leértékelést tudtak megvalósítani, vagyis a béreket, nyugdíjakat jelentősen csökkentették, erre máshol - a társadalmi ellenállás miatt - nem lett volna lehetőség.

A válságkezelésben rosszul teljesítettek azok, akik a válság előtt a legfejlettebbek voltak. Az EU átlagos fejlettségét 2007 végén a szlovénok, csehek, magyarok közelítették meg, és ez a három nemzet nem jött ki igazán jól a krízisből. A GKI szerint a fejlettebb nyugat-európai országokhoz való felzárkózás is megsínylette a válságot: amíg 2003-2007 között átlagosan 10 százalékponttal került közelebb a vizsgált 11 ország az EU-átlaghoz, addig 2007-2012 között már csak 3 százalékponttal. Magyarország ebben is kilóg a társaságból, mert lényegében egy fikarcnyival sem kerültünk közelebb (nemrég írtunk arról, hogy a régiós versenyfutásban hogyan estünk vissza, és ez a dolgozók bérében miként csapódik le).

Magyarország eléggé más utat járt be a válságkezelés során, mint a vizsgált országok többsége, hangzott el a GKI háttérbeszélgetésén. Az államadósság nálunk lényegében változatlan szinten maradt, miközben a többieknél jelentősen, a GDP-ben mérve közel 20 százalékponttal nőtt. Igaz, ennek prózai oka van: a válság kitörésekor nálunk volt messze a legmagasabb, 80 százalékot megközelítő államadósság. A második legmagasabb lengyeleknél is 50 százalék alatti, a legkisebb adósságot cipelő észteknél 5 százaléknál is kisebb volt az államadósság 2008-ban.