Mentették is az adósokat, meg nem is

Felemásra sikerült adósmentés, nem túl jó kiskereskedelmi, viszont kedvező ipari adatok, csökkenő sertésáfa - ez történt a héten a gazdaságban.

Az elmúlt hét talán legfontosabb eseménye volt, hogy elfogadta az Országgyűlés a devizahiteles mentőcsomagot. Csak éppen abban nem lehetünk biztosak, hogy ez már a végleges és nagy mentőcsomag, vagy annak csak egy elő zöngéje. A múlt héten ugyanis még Varga Mihály némi időt kért a csomag kimunkálására a jogi helyzet bizonytalanságára hivatkozva, amire Rogán Antal is utalt a törvényjavaslat benyújtásakor.

Végleges csomagnak már csak azért is vérszegénynek tűnik, mert alig szól többről, minthogy a már működő árfolyamgát azok számára is hozzáférhetővé válik, akik eddig nem léphettek be. Így élhetnek az árfolyamgát lehetőségével már a 90 napon túl nem fizetők és a 20 millió forint fölötti összeggel tartozók is.

Azzal a különleges ízzel azért megspékelték a jogszabályt, hogy a 90 napon túli tartozást felhalmozott devizaadós esetében az állam csak akkor vállal biztosítékot, kezességet a gyűjtőszámlán gyülemlő tartozásra, ha a bank elenged némi adósságot. Később derülhet csak ki, a bankok hogy reagálják majd le az új jogszabályi helyzetet: valóban hajlandók lesznek-e részleges adósságelengedésre, vagy inkább lemondanak az állami garanciáról.

A hét első napja csalódást okozott azoknak , akik a robusztus magyar gazdasági konjunktúráról szerettek volna híreket olvasni: az idei első kilenc hónapban mindössze 4077 új lakás épült, vagyis 37 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Csalódást keltő volt a kiskereskedelmi adat is: a 0,3 százalékos növekedésnél jóval kedvezőbb adatra lehetett számítani a javuló fogyasztói bizalom és az alacsony infláció következtében növekedett reálbérek alapján. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyan úgy kommentálta a friss adatot, hogy "folytatódik a kiskereskedelmi forgalom növekedése", és hozzá is tette, hogy a bővüléshez hozzájárultak a kormány lakossági terheket mérséklő intézkedései, az értékelés azonban sántít. A KSH adatai ugyanis azt mutatják, a fogyasztást az üzemanyagok húzták, a benzinvásárlások 3,1 százalékkal emelkedtek, az élelmiszervásárlások 0,4 százalékkal csökkentek, míg a nem élelmiszer (de nem is üzemanyag) vásárlások nem változtak.

Elszomorító lehet ugyan, hogy nem, vagy csak alig tudunk többet fogyasztani, de ez csak a makroszámok szintjén igaz: a leggazdagabb magyarok listáján lévőknek vélhetően nem okoz növelni a fogyasztásukat, ha épp ehhez szottyan kedvük. A listán már ott díszeleg Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere is. Az ő vagyonosodása ugyan példaként idézhető arra, hogy bizony lehetséges a gyors felemelkedés - bár talán nem mindenkinek-, de ez aligha nyugtatja azokat, akiket elbocsátanak a Dunaferrtől. Czomba Sándor államtitkár szerint nagy előrelépés, hogy most csak 400 embert küldenek el, és azt is közölte: a kormány tudomásul vette, hogy a cég menedzsmentje az eladás helyett a társaság hosszú távú, stabil működtetésében érdekelt. Ez aligha jelenthet mást, mint a Dunaferr államosításának elmaradását.

Volt jó hír is a héten: 5,5 százalékkal nőtt az ipari termelés szeptemberben, ennek hátterében az autóipari cégek állnak, az Audi győri üzeme júniusban indult, a Mercedes és az Opel is még felfutóban van.

Szintén jó hír a húsipari cégeknek, hogy csökken a sertésáfa, ám a csökkenés nem vonatkozik a végtermékekre, így a lakosság nem tapasztalhat árcsökkenést. A kormány mindenesetre megvárta, hogy a héten, kedden az Európai Bizottság kihozza az előrejelzését, amelyben kerek 3 százalékos költségvetési hiányt jósoltak a jövő évre. A mostani áfacsökkentéssel máris 3 százalék fölé kúszhat a deficit, de ezt Brüsszel már nem tudta figyelembe venni, így az országgal szemben nem indul újra a túlzottdeficit-eljárás.