A horvát kormányfő nem akarja megvenni az INA-t

Vágólapra másolva!
Zoran Milanovic horvát miniszterelnök az egyik legkomolytalanabb és legfelelőtlenebb javaslatnak nevezte, hogy a horvát államnak meg kellene vásárolnia a Mol INA-részesedését. A miniszterelnök szerdán a horvát parlamentben fejtette ki álláspontját egy ellenzéki politikus kérdésére.
Vágólapra másolva!

Zoran Milanovic miniszterelnököt a parlamentben Domagoj Milosevic, az ellenzékben levő Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselője kérdezte arról, hogy miként akarja megállítani a kormány a kedvezőtlen makrogazdasági folyamatokat.

Válaszában Milanovic kifejtette, hogy a gazdasági válság alatt reális és nem reális várakozások is voltak a gazdaság teljesítményével szemben, de jövőre Horvátországban gazdasági növekedést várnak. Ezt követően Milanovic hozzátette, hogy nem fogja megfogadni Milosevic tanácsát a 2014-es INA részvényvásárlásról.

"A kérdés (a makrogazdasági folyamatokról) egy olyan parlamenti képviselőtől jön, aki nagyjából 3 milliárd eurót venne kölcsön, amely a 49 százalékos INA-részesedés piaci ára. És aztán mi lesz? Újabb több milliárd eurót venne fel, hogy fizetőképes legyen a cég, és hogy befektessen oda, ahova eddig nem fektettek be eleget" - mondta Milanovic a parlamentben.

Múlt pénteken a Mol Nyrt. igazgatósága az INA-ban lévő részesedés eladásának előkészítésére adott felhatalmazást az ügyvezető testületnek. Zoran Milanovic miniszterelnök és Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter azóta egymásnak részben ellentmondó kijelentéseket tett, hogy Horvátország hogyan fog reagálni a Mol lépésére.

Még most sincs hivatalos horvát álláspont az ügyben, csak annyi biztos, hogy a zágrábi kormány véleménye szerint a horvát állam elővásárlási joggal rendelkezik az INA olajcég Mol által birtokolt részvényeire.

A horvát állam és a Mol Nyrt. tulajdonában lévő INA olajipari vállalat jövőjéről szeptemberben kezdődtek megbeszélések. A horvát állam birtokolja az INA részvényeinek 44,84 százalékát, a Mol tulajdonában van a részvények 49,1 százaléka, valamint a magyar cég rendelkezik az irányítói jogokkal. A tulajdonosok közötti vita egyik fő pontja az irányításon belüli viszonyok kérdése.