Kap még 14 milliárdot a BKV

Két nagyobb, összesen 74 milliárd forintot megmozgató, és valójában hiánynövelő módosítást fogadott el a parlamenti többség a jövő évi költségvetés hétfői szavazásán. Arra ügyeltek, hogy papíron rendben legyen a büdzsé.

Pár tízmilliárd forinttal megdobta a kormányoldal a jövő évi, már a benyújtásakor is kicentizett költségvetés hiányát a 2014-es büdzsé egyik fontos szavazásán. Hétfőn a parlamentben a kormány által benyújtott törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról határoztak, ezekkel írták át a kabinet tervét.

A polgármestereknek plusz 60 milliárd

Amit megszavazott a kormánypárti többség, azokkal a kormány is egyetértett. Az elfogadott módosítások között a legnagyobb tétel az önkormányzati adósságrendezésre biztosított plusz 60 milliárd forint.

Nemrég jelentették be, hogy az önkormányzatoknál maradt adósságot is átvállalja a kabinet, vannak azonban olyan ügyletek, amelyek a kisebb összeg vagy a jellegük miatt nem vállalhatók át. Ezeket úgy veszi le a kabinet a települések válláról, hogy odaad nekik erre 60 milliárd forintot, amelyből az önkormányzatok a hiteleket előtörlesztik.

Fiktív áfanövelésből BKV-pénz

A másik húzósabb tétel a fővárost veszi célba. Budapest a közösségi közlekedésre kap az eredetileg gondolt 10 milliárdon felül még 14 milliárd forintot. Nincs két hete, hogy a Fővárosi Közgyűlés arról döntött, hogy a BKV-bérletek árát tíz százalékkal csökkentik. Így különböző számítások 1–3 milliárd forint közé teszik a BKK veszteségét, vagyis amit a kormányoldal most megszavazott a fővárosi tömegközlekedési cégnek, az bőven kompenzálja a vállalatot.

A javaslatnak az sem kevésbé érdekes része, hogy 14 milliárd forinttal megemelték az amúgy is jócskán, a Költségvetési Tanács véleménye szerint is legalább 100 milliárd forinttal túltervezett áfabevételi sort. Tették ezt azért, hogy papíron ne nőjön tovább a Brüsszel szerint is éppen határon, 3 százalékon táncoló hiány. Pedig valójában ezzel növelték a deficitet, hiszen nem történt más, mint hasraütés-szerűen növeltek egy bevételt papíron, csak azért, hogy az fedje le a megnövelt kiadást. Ez bevált technika ebben a ciklusban, minden év végén a költségvetési tárgyalásban ezt játszotta a kormányoldal, majd a rá következő év tavaszán a kormánynak kiigazító csomagot kellett összeraknia, hol minisztériumi pénzek zárolását rendelték el, hol adókat emeltek.

Apró-cseprő dolgokra is figyeltek

Ezeken túl kisebb változtatásokat vezettek át a költségvetésen. Több mint másfél milliárd forinttal növelték a kiemelt sportegyesületek támogatását. Hatszázmillió forint többlettámogatást szavaztak meg a képviselők a Szépművészeti Múzeumnak és a Magyar Nemzeti Galériának, hogy fedezzék kiemelt jelentőségű kiállításaik megrendezését. Félmilliárddal kapnak többet az ügyészek.

A tervezetthez képest öt százalékkal nagyobb működési támogatáshoz jutnak jövőre a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetek, így a vakok és gyengénlátók, a siketek és nagyothallók, az autisták, az értelmi fogyatékossággal élők, a mozgáskorlátozottak, a szervátültetettek, valamint a siketvakok képviselői.

A XVIII. kerületi Cséry-telep rekultivációs tervének elkészítésére és kivitelezésére – az ott történt környezetszennyezés miatt – százmillió forintot biztosított a Ház.

Csaknem egymilliárd forintot szavaztak meg a diaszpórában élő magyar közösségek megerősítését szolgáló Kőrösi Csoma Sándor-programra, amelynek célja a többi között a hétvégi iskolák szakmai színvonalának emelése, a cserkészcsapatok munkájának segítése és a népzenei hagyományok ápolása. Több mint egymilliárd forinttal növelték a Határtalanul! program támogatását, ez a határon túli oktatási feladatok elvégzése mellett azt célozza, hogy minden tanuló eljusson legalább egyszer iskolai kirándulással a szomszédos országok magyarlakta területeire.

Növelték a tanyafejlesztési programra jutó összeget is 250 millió forinttal, 1 milliárd 665 millió forintra. A tervezettnél kétszázmillió forinttal több, kétmilliárd jut az önkormányzati tűzoltóságoknak.

Csepeli hidak felújítására 500 millió forintot szavaztak meg, mondván, kritikus állapotban vannak, és a dél-pesti átmenő forgalom gyorsabbá tétele is indokolt.

Az ellenzék nem jutott szóhoz

Az Országgyűlés egyetlen szavazásra kért ellenzéki módosító javaslatot sem támogatott. Az MSZP csaknem tízmilliárd forintot indítványozott egy bölcsődeépítési programhoz, cserébe a Kossuth tér átalakítására és a kormányzati kommunikációra fordított összeget csökkentette volna. A Jobbik egyebek mellett a közszolgálati tisztviselők illetményalapjának növelését kezdeményezte, és 70 milliárd forintot javasolt állami földvásárlásra. Az LMP pedig azt szorgalmazta, hogy a családi napközik is kapjanak állami támogatást.

A Nemzetgazdasági Minisztérium keddre számolja át a költségvetést a ma megszavazott módosítókat figyelembe véve. Kedden az így adódó bevételi és kiadási fő számokat, valamint a hiány összegét fogadja el a parlament. A képviselők ezután a minisztériumokon, fejezeteken belüli átcsoportosításokat kezdeményezhetnek. Erről december elején lesz szavazás, és egy tavalyi törvénymódosítás lehetőséget biztosít arra is, hogy a most kialakított bevételi és kiadási számokat felülírják a december közepére időzített végszavazáson.