Miben utaznak a nagymenő áfacsalók?

Bizományosi felvétel NE HASZNÁLD!
Bizományosi felvétel NE HASZNÁLD!
Vágólapra másolva!
A válság majdnem kicsinálta az áfacsalókat, de ők erősebbek voltak. Ha egy vadászterület túl veszélyessé válik számukra, akkor átmennek egy másikra. Könnyedén ugrálnak nemcsak a termékek, hanem az országok között is.
Vágólapra másolva!

Vígan, luxusban élnek a nagy áfacsalók, állította kormánypárti vezetőknek írt levelében Horváth András, az adóhivatal volt dolgozója, akinek a feljelentése után hivatali visszaélés gyanújával nyomozás indult. De milyen termékekben látnak fantáziát azok, akik lényegében bűnszervezetet működtetnek, és az adócsalással vagy az adócsalásból akarnak meggazdagodni?

Az Origo több emberrel is folytatott háttérbeszélgetéseket a témában. Horváth Andráson kívül a többiek azt kérték, hogy a nevüket ne említsük a cikkben. Van közöttük egykori adóellenőr, aki az áfacsalókat üldözte, van adóügyekben is jártas, államigazgatási tapasztalattal rendelkező jogász, és vannak adótanácsadó cégeknél dolgozó szakértők is.

A Horváth András által megvilágított visszaélésekben az adócsaló csoportok bonyolult céghálózatot hoznak létre, az áru pedig – sokszor csak papíron – egyik cégtől a másikhoz megy a hosszú láncolatban. Ebben szinte mindig van külföldi szál, hogy áfa nélkül értékesíthessenek más országban, és az országok közötti információcsere lassúsága is nekik kedvez. A külföldre kivitt árut visszahozzák: gyakran még aznap meg is fordul a kamion, és le sem pakolnak róla. Az áfa valamelyik - később felszívódó - cégnél eltűnik, a hatóságok pedig bottal üthetik a rendszerint strómanokkal dolgoztató szervezők nyomát, akik az adócsaló hálózatot irányítják.

Népszerű az élelmiszer

Az áfacsaló hálózatok lényegében minden olyan terméket kipécéznek, amelynek a piaca nem szabályozott. Azaz nincsenek kvóták a termelési mennyiségre, nincsen részletesen szabályozva, hogy mennyi és milyen minőségű terméket szabad piacra dobni egy időszakban – mondta a jogász forrásunk. Például a tejnél nem jellemző az áfacsalás, mert ott kvóták vannak érvényben, és könnyen feltűnne, ha az országban a megengedett termelési mennyiség többszöröse fordul meg. A kávénál, energiaitalnál, a hústermékek széles körénél nincs ilyen probléma, azokat gyakran találni az áfacsalással érintett szállítmányokban - hozott példákat az Origónak Horváth András.

Az élelmiszerekre 2008-2009 táján kaptak rá az áfacsalók. A 2008 őszén kitört pénzügyi világválság hatásai Magyarországon is súlyosak voltak. A növekvő munkanélküliség, a bérek és nyugdíjak csökkenése miatt visszaesett a fogyasztás. A kiskereskedelmi láncokat a csökkenő vásárlóerő és kereslet arra kényszerítette, hogy a beszerzési oldalon spóroljanak. Az adócsalók ezt ismerték fel, a hipermarketek által egyre lejjebb szorított beszerzési árakat az adóelkerülők az áfa lenyúlásával tudták teljesíteni.

A válságon túltették magukat

Az élelmiszerre többek között azért nyergeltek át, mert a válság tönkrevágta azt, amiben előtte benne voltak. Nagyon fertőzött volt például az autókereskedelem, mondta az egykor az áfacsalókra vadászó, vezető beosztású adóhivatali dolgozó. A 2008-ban elmélyült gazdasági válság miatt drasztikusan visszaesett az autók iránti kereslet, és ezért kényszerültek váltásra a csalók. Szintén a külső nyomás miatt volt egy hasonló átrendeződés néhány évvel korábban. 2006-ban a fémhulladékokra bevezették a fordított áfát, és azzal lehetetlen lett az áfa elcsalása.

A források szerint az adócsalásra specializálódott csoportok felosztják egymás között a piacot: az egyik terméket az A hálózat nézi ki magának, a másik terméket a B cégcsoport, a harmadikban pedig C csapat találja meg számítását. Van ugyanakkor példa arra is, hogy egy cégcsoport több termékben is utazik, hiszen az étolajjal való csaláshoz alkalmazott technika jó a cukorral való ügyeskedéshez is. A csoport cégeit időnként változtatják, és az induláskor használt vállalkozások pár év múlva már nem működnek. A lánc közben létezik, csak más nevet viselő vállalkozások vannak benne.

A feldolgozott élelmiszerek mellett a gabona is bekerült az áfacsalók kedvencei közé. Ez azért volt ideális az adócsalóknak, mert nem azonosítható, nem egyedi áru, nincs rajta gyári szám. Ki mondja meg, hogy egy több ezer tonna kapacitású raktárba beérkezett-e vagy sem az a tíz tonna búza, amely egy fuvarlevél szerint ott kell hogy legyen? A termelők közül is sokan számla nélkül, az adózást elkerülve hajlandóak voltak eladni a terményt, így annak eredetéről a hatóságoknak nem volt információjuk. Egyébként hasonló, nem azonosítható nem egyedi áru a kavics is, amely szintén népszerű a csalók körében. Horváth elmondása szerint a háztartási kisgépek, műtrágya, tisztítószerek, és – amint azt a Hvg.hu-nak nyilatkozó kamionsofőr is állítja – a vasáru is mind rajta vannak az adócsaló hálózatok termékpalettáján.

A felfutás időszaka

Az áfacsalások felfutása 2004 májusában, az Európai Unióhoz való csatlakozással kezdődött. Az EU-n belül nincsenek határok, a vámosok nem állíthatják meg a kamionokat egytől egyig az országhatárokon. Ehelyett úgynevezett mélységi ellenőrzést végeznek, a határtól pár kilométerre vagy az ország belsejében megállítanak egy-egy kamiont, azonban sok kamion nem kerül bele a szúrópróbaszerű ellenőrzésbe.

Van egy termékkör, amely mindig is, ma és az EU-csatlakozás előtt is melegágya volt a szervezett áfacsalásoknak. A számítástechnika, mobiltelefonok és az elektronikai alkatrészek azért vonzóak az adócsalóknak, mert nagy értékű tárgyakról van szó, egy kamionnyi szállítmány is óriási értékű, és sokat lehet keresni, ha az áfacsalás nem derül ki. 2003-ban az Albacomp két vezetőjét elítélték áfacsalás, vámorgazdaság miatt.

A határok eltűnése ellenére vannak azért néha földrajzi változások a csalásokban. A gabonával való visszaéléseknél például az történt, hogy amikor Romániában az elharapózott csalások miatt bevezették a fordított áfát (amely egy hatékony, bár korlátozott lehetőségekkel bíró fegyver) 2011-ben, a csalók átjöttek Magyarországra. Egy évvel később a magyar kormány is megkapta az uniós engedélyt ennek az eszköznek az alkalmazására, mire – ahogy azt Horváth András a tanulmányában leírta - 2012 nyarán ezért az ügyeskedők átmentek Szlovákiába.